Belföld

Hónapokig a spóroláson gúnyolódtak a Fidesz-barát médiában, most a helyettes államtitkár letekerné a termosztátot az iskolákban

Rédli BalázsRédli Balázs

2022. augusztus 18. 6:39

Ha az osztálytermek hőmérséklete eléri a 20 fokot, nem kell tovább fűteni – válaszolta a köznevelési helyettes államtitkár egy állampolgári bejelentésre. Nyugat-Európában sokan erkölcsi kérdésként tekintenek a takarékoskodásra, mert Oroszország a gáz és az olaj eladásából finanszírozza az Ukrajna elleni háborút és a civilek elleni erőszakot. A kormányhoz köthető sajtóban és a fideszes influenszerek közösségi felületein azonban hónapok óta gúnyolódnak azon, hogy Nyugat-Európában lejjebb tekernék a termosztátokat – és keményen támadják, aki idehaza is hasonló spórolást javasol. 

A fatüzelésű kályhákkal kezdődött az egész. Miután a Belügyminisztérium utasítást adott annak felmérésére, hogy melyik iskolákban lehetne kályhákat hadrendbe állítani és fával fűteni gáz helyett, a feljelentéseiről ismert Tényi István közérdekű bejelentést küldött a tárcának. Arra volt kíváncsi, hogy az elszabaduló energiaárak következtében milyen mértékben kell a minimális szint – vagyis a jogszabályban előírt 20 Celsius-fok – fölé fűteni a tantermeket.

A belügy válaszáról a Népszava számolt be. A minisztérium szerint ha megvan a húsz fok, akkor 

további fűtést nem szükséges biztosítani.
 

A köznevelési helyettes államtitkár, Kisfaludy László levelében szó szerint ez áll, vagyis a kormány szerint ezen a télen a minimálisan előírt hőmérséklet is elég lesz az iskolákban. 

Bichon kutya mint ágymelegítő

A háború kitörése óta a nyugat-európai országokban tájékoztató kampányokat indítottak, és intézkedések sokaságát hozták annak érdekében, hogy takarékoskodni lehessen az energiával, aminek eladásából Oroszország az Ukrajna elleni hadműveleteket finanszírozza. Ez sokak számára erkölcsi kérdés. A termosztátok lecsavarása és a többi spórolási tipp azonban Magyarországon a kormányközeli sajtó és a fideszes influenszerek egyik kedvenc témája lett. 

Az élcelődésen túl ezekre az intézkedésekre mutogatva beszélnek a Nyugat hanyatlásáról, érvelnek az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen és az Orbán-kormány intézkedései mellett.

„Energiaválság Európában!” – hozta például szalagcímben május végén az ingyenesen terjesztett Metropol, ami az ország legnagyobb példányszámú napilapjaként hivatkozik magára. A cikkben azt írják: a kontinens nyugati felén a fűtés mellett a zuhanyzást, a mosást vagy a porszívózást is korlátoznák, „Brüsszel”, azaz az Európai Unió pedig „vad spórolási ötletekkel” áll elő. A cikknek már a felütése is kiállás az Orbán-kormány mellett. „Miközben Európa a lakossággal fizetteti ki a háború árát, addig itthon rezsicsökkentéssel védik az embereket ettől a helyzettől” – írják a cikk bevezetőjében.

„Drámai hírek érkeznek Nyugat-Európából az energiaügyekkel kapcsolatban” – állapította meg a kormányközeli Ripost (a cikk megjelenésének időpontjáról csak annyit árulnak el, hogy „4 hónapja”). A bulvárlap cikkében azt írják, a nyugati politikusok „a lakosságon spórolnának”, majd idézik a német közszolgálati tévé szerintük „sokkoló” riportját, amely szerint ha az emberek lejjebb tekerik a fűtést, akkor fokonként 2,5 százalékot spórolhatnak a számla végösszegéből.

Egy másik cikkben a szintén kormányközeli V4NA hírügynökség egyik anyagára hivatkozva azt állítják, hogy Brüsszel 18 Celsius-fokban határozná meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. 

Korábban egy diktatúrában már hoztak hasonló rendeletet
 

– állapította meg a Ripost, több részletet azonban erről nem tudunk meg.

Az egyik legfigyelemreméltóbb felvetést is a bulvárlap sütötte el a témában az Így akarnak spórolni: Németországban már kezdődik a radiátorok lecsavarása című cikkben. A cikkben végigvették, hogy melyik uniós országban milyen intézkedések merültek fel, megdicsérték a magyar kormányt, amiért más utat követ, majd leleplezésként tálalták, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke egyébként bárki által hozzáférhető nyilvános programja alapján milyen civil szervezetek tanácsát kérte ki a hatékony takarékoskodásról. Végül ledobták az atombombát. 

Felmerül a kérdés, hogy vajon mikor javasolják a brüsszeliták, hogy mindenki fogadjon maga mellé egy bichon kutyát. Hiszen Európa egyik legrégebbi kutyafajtája évszázadokon át kedvelt kísérője volt a hölgyeknek. Ráadásul nem csak házi kedvencként brillíroztak a kis fehér kutyák, hanem gyakorlati hasznuk is volt: ágymelegítőként szolgáltak a fázós nők és a betegek mellett.
 

– zárták a cikket.

A szerkesztőségnél az hozott 180 fokos fordulatot, hogy az Orbán-kormány eredeti formájában feladta a rezsicsökkenést, aminek eredményeképp a gáz a hétszeresére, az áram pedig a kétszeresére drágul az átlagfogyasztás felett. Azóta a spóroláshoz is közölnek tippeket. Egy júliusi cikkükben például részletesen végigvették, hogy melyik háztartási gép mennyit fogyaszt, és mennyit lehet használni ahhoz, hogy az átlagfogyasztáson belül maradjunk. 

Egy elektromos kütyükkel átlagosan ellátott háztartásban vasalni például két órán át lehet, a kávéfőző 40 adag lefőzéséig nem veszélyezteti rezsicéljainkat, a mikró viszont igazi áramzabáló: csak öt adag fagyasztott vagy félkész étel felmelegítése fér bele.

Nekiesnek annak, aki spórolna

A választási kampányban, még az ukrajnai háború kitörése előtt Orbán Viktor is kritizálta azt, aki spórolásra szólított fel. „Amit most hallok a baloldaltól, hogy a rezsit úgy kell csökkenteni, hogy kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, meg kevesebb gázt kell használni, ilyenkor van egy szó, amit az ember mond, csak az édesanyák iránti tiszteletből nem mondja hangosan” – mondta a miniszterelnök az állami rádiónak 2021 novemberében. A kormányközeli sajtóban azóta is keményen támadják, aki a takarékoskodás fontosságáról beszél, vagy a kormány intézkedéseit kritizálja. Ebben az sem hozott változást, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az egekbe szöktek az energiaárak.

Karácsony Gergely hűen követi a brüsszeli elvárásokat – a Magyar Nemzet június végén ezzel a címmel tudósított arról az energiacsúcsról, ahol a budapesti városháza, a fővárosi cégek – köztük a nagyfogyasztó BKV vagy a díszkivilágításért felelős vállalat – és civil szervezetek egyeztettek a spórolásról. „Nyáron melegebb, télen hidegebb hivatalok – ez vár a budapestiekre” – adta meg az alaphangot a kormányközeli lap, majd kifejtették, hogy 

a fővárosban a téli hónapokban legfeljebb 20 fokig fogják felfűteni az épületeket. Vagyis pont annyira, amennyire a Belügyminisztérium államtitkára szerint az iskolákat is elég. 

A városvezetés szerintük egyebek mellett ezzel az intézkedéssel csatlakozik – a Magyar Nemzet megfogalmazása szerint – „sokszor hajmeresztő” és „eszement” brüsszeli kezdeményezésekhez, amik a takarékoskodásról szólnak.

Karácsonyék nem hagyják abba, megüzenték: az emberek a hibásak, fogyasszanak kevesebbet – ez az Origó egyik cikkének címe júliusból. Az ismeretlen szerző arról írt: a főváros vezetői „gyakorlatilag naponta sulykolják, hogy kevesebb energiát kellene használniuk a budapestieknek”. Szerinte ha takarékoskodnánk az energiával, azt a „saját bőrükön éreznék az emberek”. Példaként ő is elszörnyülködött azon, hogy „télen nem lenne 20 foknál melegebb” a fővárosi intézményekben, de megemlíti a díszkivilágítás korábbi lekapcsolását, az autóhasználat visszaszorítását, vagy azt, hogy az egyik főpolgármester-helyettes szerint a családok is takarékoskodhatnak a fűtési, hűtési és főzési szokásaik átalakításával. 

Az emberek kárára történő takarékoskodás visszatérő elem a baloldal gondolkodásában 
 

– összegzett az Origo ismeretlen szerzője.

A Ripost ennél is tovább ment, mert szerintük az emberek nemcsak a hivatalokban fognak fázni, hanem az otthonaikban is. A Karácsonyék miatt jóval hidegebb lehet a budapesti távfűtéses lakásokban télen című júniusi cikkben a főpolgármester ATV-nek adott interjúját idézték, amiben a politikus arról beszélt: ha a lakásainkat is 20 fokra fűtenénk, azzal sokat lehetne megtakarítani. A bulvárlap értelmezésében ez azt jelenti, hogy 

Brüsszel utasítására
 

nemcsak a hivatalokban, hanem a Főtáv 240 ezer fővárosi fogyasztójánál is hidegebb lesz télen. A cikkben kiemelték, hogy a Karácsony Gergely a benzinárstopot (valójában annak megvalósítását) is kritizálta, vagyis a lap szerint „mindent ellenez, ami az embereknek jó és hasznos”.

A takarékoskodás kritizálása a fideszes influenszerek reportoárjából sem hiányzik. A választási kampányban egymilliárd forintért a kormánypártokat reklámozó Megafon Központ „jobboldali véleményvezérei” ugyanazt a narratívát viszik, mint a kormányközeli média. A Hír TV volt műsorvezetője, Déri Stefi az egyik júliusi videójában arról beszélt, hogy a brüsszeli vezetők „ahelyett, hogy megoldást találnának a problémákra, inkább elmagyarázzák nekünk, hogy hogyan kellene élnünk”.

A háromperces összeállításban bevágják Frans Timmermanst, az EB alelnökét, aki egy bizottsági meghallgatáson a takarékoskodás formájaként a fűtés lejjebb tekerését, a biciklizést vagy a rövidebb ideig tartó zuhanyzást is megemlítette, majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettest, aki szintén hivatkozott ezekre. 

Brüsszel és a globalista baloldali elit hazai képviselői ezekkel a valóságtól elrugaszkodott ötletekkel valójában megszorításokat javasolnak 
 

– állapította meg Déri Stefi. Ugyanerre jutott a szintén megafonos Deák Dániel is, aki szerint „Budapest baloldali vezetése eminens módon másolja le a brüsszeli sormintát. Kioktatnak és irreális takarékoskodásra kényszerítenének minden budapestit”.

De mi lesz az iskolákban?

A Belügyminisztérium az RTL Híradó kérdésére azzal tompította a saját helyettes államtitkáruk szavait, hogy semmiféle döntés, parancs vagy utasítás nem született az iskolák fűtéséről. 

Az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani, ami nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne
 

– fogalmazott a tárca. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél most abban bíznak, hogy az iskolák nem elégszenek meg a törvényben előírt minimummal, mert szerintük a 20 fok túl hideg ahhoz, hogy a gyerekek rendesen odafigyeljenek – és a tanítás is zavartalan legyen.

Nyitókép: 2015. augusztus. Hervé Loránth Ervin Ripost című alkotása a főváros V. kerületében, a Széchenyi István téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél. A hungarocellből készült szobrot Brunszkó "Nikon One" László neves streetart művész átfestette a saját elképzelése alapján. – Fotó: Róka László/MTVA

#Belföld#rezsiemelés#drágulás#fűtés#iskolák#nyugat#nyugat-európa#ma#orosz-ukrán háború#propaganda#fake news#orosz gáz

Címlapról ajánljuk