Az érintettek megkérdezése nélkül a kormány betiltotta a diákok mobilhasználatát az iskolákban, a tanárokét pedig korlátozta. Néhány nappal az iskolakezdés előtt felmentették a Madách Gimnázium 24 éve regnáló igazgatóját, amiért úgy döntött, hogy nem veszi el a készülékeket a diákoktól. De a rendelet áldozatai lettek az iskolák is, amelyek most kénytelenek megoldani az olykor milliós értékek tárolását, és a gyerekek, akik tanulásra használnák a telefonjukat. A Házon kívül összefoglalta az első hét tanulságait: a riportból kiderül, mi történik így egy digitális iskolában, ahol laptopról tanulnak, és tankönyveket sem kapnak, hogyan néz ki a gyakorlatban a készülékek összegyűjtése, tárolása, majd szétosztása, mit szólnak a tanárok a felelősséghez, ami a mobilok őrzésével rájuk hárult, és hogyan játszhatják ki a szabályt a diákok.

Vége a telefonos unaloműzésnek az iskolai tanórákon, szeptembertől a diákokat megfosztják azoktól a digitális eszközöktől, amik eddig elterelhették a figyelmüket a tanulástól. A néhány nappal ezelőtt megjelent kormányrendelet alapján többek között a tanítási napokon az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakgimnáziumokban, valamint a foglalkozások ideje alatt a kollégiumokban korlátozzák az okoseszközök használatát. A Fókusz a fenti riportban ismert szülőket kérdeztük arról, hogy egyetértenek-e a döntéssel és hogy ők korlátozzák-e gyermekeiket a telefonhasználatban.

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

A jövőben kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek, ezzel egy európai uniós vállalást kívánt teljesíteni a kormány.

Menekülni kell a magyar iskolarendszerből – mondta Vekerdy Tamás az RTL Híradónak 2018-ban éppen ezen a napon. A neves pszichológus szerint egyenesen gyerekellenes a rendszer, amelyben egy szakgimnazistának akár 11 órája is lehet, egy kilencedikesnek pedig 8-9. A szakértő úgy fogalmazott: pszichikusan kinyírja a gyerekeket ez a rendszer, pedig öröm nélkül nem lehet eredményeket elérni. Vekerdy Tamás 2019. október 9-én hunyt el.

Az EU-s vállalások teljesülése érdekében nyújtották be a javaslatot, amely pénzelvonással büntetné azokat az iskolákat, ahol átlag alatti arányban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. 

Egy belügyminisztériumi utasítás szerint az iskolák csak állami engedéllyel fogadhatnak magánadományokat.

Kérdés, meddig lehet még betömkodni a lyukakat.

Egy budapesti tanár azért megy vidékre, mert ott legalább kifizetik az ebédjét.

Illetéktelenek bejutottak több iskola informatikai rendszerébe, körüzenetet küldtek a diákoknak, miszerint aki képernyőképet készít az üzenetről, és megosztja TikTokon, az kap egy ötöst. 

78 belgrádi általános iskolában és 37 középiskolának küldtek üzeneteket a készülő bombatámadásokról, a rendőrség vizsgálja az ügyet. Az eset nem sokkal azután történik, hogy egy hét alatt két halálos lövöldözés történt Szerbiában.

A kampányban a fideszes jelöltek osztogatták az iskolákban a laptopokat, idén azonban leállni látszik a program. 

Klímavészhelyzet, globális felmelegedés sokat használt fogalmak mostanság. Egy különleges program szereplői azonban nemcsak beszélnek ezekről, hanem a tettek mezejére léptek:  a K&H jóvoltából 100 oktatási intézmény udvara alakul át Hűsítő Ligetté,  555 fát és 1110 bokrot ültetnek el országszerte a 10 millió Fa Alapítvány együttműködésével.

Több vidéki városban is tiltakoztak a tanárok kirúgása miatt, olyan iskola is van, ahol a tanári kar hatvan százaléka elégedetlenkedik

Az Átlátszó közadatigénylésére a minisztérium megtagadta a válaszadást.

VV Anett közel két hónappal a teaszánsza után megrázó interjút adott a Fókusznak, ahol arról mesélt, látta a sátánt. Mindeközben nem csitul a botrány Molnár Gusztáv körül, aki új életet akar kezdeni. A mezőgazdaságban dolgozók életét a hőség keseríti meg, az pedagógusokét meg majd lehet, hogy a hideg. Felcsúton viszont hattyúhíd, kilátó és üvegfalú étterem is épül. A hét videói. 

A kormányhoz köthető sajtóban és a fideszes influenszerek felületein hónapok óta bírálják, hogy Nyugat-Európában spórolnának az energiával, és keményen támadják azokat a hazai „brüsszelitákat”, akik itthon is hasonló megoldásokat javasolnak. Azóta felmerült az iskolák átállítása fafűtésre és a 20 fokra fűtött tantermek is.

Nem szükséges további fűtést biztosítani az iskolákban, ha a tantermek hőmérséklete eléri a 20 Celsius fokot – ezt írta egy állampolgári bejelentésre adott válaszul a köznevelési helyettes államtitkár. Megkeresésünkre a Belügyminisztérium már azt közölte, hogy „semmiféle parancs vagy utasítás nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint 20 fokos termekben nem lehet hosszú távon tanítani.

Azután döntöttek így, hogy szülők egy csoportja az Allergéniusz Egyesülettel közösen fogalmazott meg egy ajánlást az életveszélyesen allergizáló hozzávalók elhagyásáról, miután egy kisfiú belehalt az anafilaxiás sokkba

Feledy Botond egyik kedvenc programja a Szülőakadémia.

Hétfőn is folytatódott a tanárok polgári engedetlenségi mozgalma.

A tanárszakszervezetek szerint vannak olyan iskolák, ahol csak törvénytelenül tudják megoldani a kieső tanárok helyettesítését. Egyes helyeken meg tanárszakos egyetemistákat próbálnak toborozni.

Az iskolaigazgatók dönthessenek arról, hogy jelenléti, hibrid vagy digitális oktatás legyen saját intézményükben – ezt javasolja az Adom diákmozgalom a jelenleg kötelező jelenléti oktatás helyett. Amíg például Ausztriában az iskolákban hetente háromszor teljeskörűen tesztelnek mindenkit, és a szülőket arra kérik, hogy aki csak tudja, tartsa otthon a gyerekét, addig nálunk aki ezt szeretné, az sem teheti meg. Miért késnek a következetes és hatékony járványügyi intézkedések a magyar iskolákban?

Életbe lépett az úgynevezett pedofiltörvény végrehajtási rendelete, mostantól templomok és iskolák közelében nem árulhatnak homoszexualitást megjelenítő kiadványokat a könyvesboltok, máshol pedig csak úgy, ha külön becsomagolják azokat. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése hiába kért pontosítást, mire vonatkozik a jogszabály és mire nem, így egyelőre azt javasolják a kereskedőknek, várjanak. A kormány szerint a rendelet egyértelmű.

A Népszava írt arról, hogy jövő csütörtökig kaptak határidőt az iskolaigazgatók, hogy felmérjék, hány diák kéri a koronavírus elleni oltást. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, ez kivitelezhetetlen a vakáció alatt. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke is jelezte az aggályait a Klebelsberg Központnak, mire visszavonták az intézkedést. A minisztérium szerint több szervezet együttműködésével szervezik a gyerekek közvetlenül tanév előtti oltását.

Nagyon kevés, jó, ha évente 40-50 iskolában kérik, hogy érzékenyítő foglalkozásokat tartsanak, ezt mondja az egyik legrégebb óta működő program a Melegség és elfogadás trénere. A nemrég elfogadott úgynevezett pedofiltörvény szerint ezentúl csak nyilvántartásba vett szervezetek tarthatnának ilyen foglalkozásokat az iskolákban.

Lázmérés az ajtóban és távolságtartás – szigorú járványügyi szabályok között írták meg idén is a magyar érettségit a végzősök. Az RTL Híradónak nyilatkozó iskolaigazgatók már rutinosan szervezték a vizsgát. A magyartanárok egyesületének elnöke szerint könnyen megoldható, de elavult feladatokat kaptak idén a középszinten érettségizők. Ők több mint 71 ezren vannak, összesen 73 ezernél is több diák érettségizik.

Ne menjenek iskolába április 19-e után sem! Erre buzdítja a diákokat az ADOM diákmozgalom. Szerintük ugyanis elhamarkodott lépés a vírus kellős közepén újranyitni az oktatási intézményeket. Az egyik szülői szervezet is ezért indított petíciót, azt szeretnék, ha a szülők retorzió nélkül dönthetnének arról, visszaengedik-e a gyereküket az iskolapadba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint addigra annyi tanár lesz beoltva, hogy nem jelent majd komoly kockázatot a nyitás. 

Mégis lesz gyerekfelügyelet az óvodákban és az iskolákban hétfőtől. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte délután az állami hírügynökséggel. A javaslat Kaposvár polgármesterétől érkezett, aki híradónk kérdésére elmondta, rengeteg szülő, köztük az egészségügyben dolgozók számára is megoldhatatlan problémát jelent, ha nincs felügyelet.

Rusvai Miklós víruskutató szerint a szabályok szigorításánál az fog dönteni, mekkora koronavírus-koncentrációt mutatnak ki a jövő hét eleji szennyvízadatokból.

Meg kell fontolni, hogy az iskolákat is be kell zárni két hétre - erről is beszélt a Nemzeti Népegészségügyi Központ főosztályvezetője a Hír TV-nek pénteken. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a teljes digitális átállást szorgalmazza. Ezzel szemben kérdésünkre a Koronavírus Sajtóközponttól azt írták: a jelenlegi adatok alapján még nincs szükség erre.

Indokolt a védelmi intézkedések fenntartása az országos tisztifőorvos szerint. Bár eredetileg január 11-ig tartanak a szigorítások, a vendéglátóhelyek nem készülnek az újranyitásra. Ennek ellenére a tulajdonosok szeretnék, ha a kormány tájékoztatná őket, hogy mire számíthatnak. Mivel több hétig is eltarthat a felkészülés. Az általunk megkérdezett iskolaigazgató is tanácstalan. Online és jelenléti oktatásra is készülnek. Az EMMI kérdésünkre azt írta, pénteken várható döntés a középiskolák újranyitása kapcsán.

Nem életszerű az iskolákban a vírus elleni védekezés - ezt válaszolta a szülők 90 százaléka abban a felmérésben, amelyet a Szülői hang nevű csoport készített. Nagyjából 10 ezer szülőt kérdeztek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a tanárok is egyre jobban félnek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: az adatok alapján nem az iskolák jelentik a vírus gócpontját.

Több mint 70 iskolát fertőtlenítettek a katonák az őszi szünetben, ez azonban nem biztosít tartós védelmet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint kevés, hogy a katonák egyszer elvégzik a munkát, naponta többször kellene fertőtleníteni a tantermekben, ebédlőkben, erre azonban nincs elegendő ember. Éppen ezért az iskolák részleges lezárása is szükséges lehet a szakszervezet szerint.

Fertőtlenítő nagytakarítást kért az Emberi Erőforrások minisztere minden iskolától. A nagytakarítást az őszi szünetben kell majd elvégezniük az intézményeknek. Ahol pedig visszatérő probléma a fertőzés, ott a honvédséget is bevonják a munkába, minderről a Népszava számolt be elsőként. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a takarítás mindenképpen jó ötlet, akkor, ha azt a megbízott takarítók végzik. Anélkül, hogy bevonnák a tanárokat is a munkába. 

Több iskolában sincs sem szappan, sem kézfertőtlenítő, pedig a szakemberek szerint a vírusok terjedése az alapos és gyakori kézmosással előzhető meg leginkább. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint vegyes az iskolák higiénés ellátottsága: egyes tankerületekben gondoskodtak kézfertőtlenítőről, máshol azonban a tanárok, vagy a szülők vásárolják meg a szappant is. A minisztérium szerint az iskolák rendelkeznek a szükséges anyagi forrásokkal, hogy megvásárolják a fertőtlenítőszereket.

Épült egy fantasztikus iskola Debrecenben: gyönyörű környezet, üvegfalú osztálytermek, sportpályák, zeneterem, klassz menza, és persze gyerekközpontú oktatás. Az építésbe az állam majdnem 4 milliárd forinttal szállt be, az önkormányzat pedig idén 280 milliós támogatást ad. A közpénzekből létrejött iskola azonban a gazdagoknak épült: 12 évre több mint 40 millió forint a tandíj. Máshol viszont ingyen van a suli, de általában úgy is néznek ki, és úgy is érzik magukat a gyerekek.

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Körlevélben utasítja a szakképző iskolákat, a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak. Az RTL Híradó birtokába jutott levél szerint az iskolák mostantól nem nyilatkozhatnak maguktól, mindent a hivatallal kell egyeztetniük.  

Még a nyáron levelet kaptak az iskolaigazgatók, amelyben arról érdeklődött a Klebelsberg intézményfenntartó, hogy van-e az iskolában hely lőtér kialakításához. Ezt tudjuk, meg azt, hogy milliárdokat szán a kormány lőterek létrehozására. Tanárok és szülők összerakták a képet és tiltakoznak, mert szerintük nincs helye lövészetnek az iskolákban, nincs helye puskáknak a gyerekek kezében. Most megmutatjuk, milyen is az, amikor gyerekek lőni tanulnak. Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy mit akar a kormány.

Megtudhatják, mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának. De előbb arról, hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást.

Megszavazta az iskolák teljes államosítását az Országgyűlés. Egy nagy fenntartó helyett ezentúl 59 önálló tankerület látja el az iskolák üzemeltetői és fenntartói feladatait. Budaörs polgármestere szerint a tanácsrendszerbe akar visszamenni a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél pedig azt mondják, kevesebb pénz lesz a rendszerben. Az oktatásért felelős államtitkár ugyanakkor azt ígérte, az iskoláknak több szabadságuk lesz, és ha elfogy a pénz, pótolják.

Több száz iskolában sztrájkolnak reggel óta a pedagógusok. Azt nem tudni, pontosan hányan csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, de Pécsen például szinte minden iskolában tiltakoznak a kormány oktatáspolitikája ellen.

Megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az önkormányzatok viszont nem kapják vissza az iskolákat, továbbra is az állam lenne a fenntartó. Az Köznevelési Kerekasztal keddi sajtótájékoztatóján az is bejelentették, hogy az iskolák igazgatói több feladatot és nagyobb önállóságot kapnának, de a közbeszerzéseket továbbra is az intézményfenntartó kezelné. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez mind névleges változtatás, vagyis nem elegendő.

Most van némi választási lehetőség, nem úgy, ahogy annak idején a nagyszüleinknek, szüleinknek volt. Helyettük ugyanis 1948-ban az államosítással a rendszer döntött, ahogy a diktatúrákban szokás. Rákosi idejében, hogy ne legyen kettős nevelés, még a napközi is kötelező volt. A gyerekek reggeltől estig iskolában voltak. Ahol a jövő nemzedékét formálták, a saját hasonlatosságukra.

Bár múlt héten még csak finomhangolásról beszélt az államtitkárság, most kiderült: drasztikus változásokat terveznek az iskolák irányításában. Az eddigi teljesen központosított rendszer helyett több döntés is alacsonyabb szintre kerül.  

Alig keres többet az, aki éveken át tanult és hosszú évek óta dolgozik, mint az, akit minimálbéren foglalkoztatnak. Furcsa viszonyok kórházakban, iskolákban vagy bölcsődékben.