Elfogadta a parlament az iskolai szegregáció elleni törvényt

Elfogadta szerdán az országgyűlés az iskolai szegregáció ellen októberben benyújtott törvényjavaslatot, jelentette a Telex. A törvényjavaslatot Pintér Sándor azért küldte a parlament elé, hogy teljesíthetők legyenek az uniós vállalások, és elháruljon egy akadály a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós pénzek felszabadítása elől, írtuk korábban.

A „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” szóló törvényjavaslat szerint a jövőben ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Amennyiben igen, az általános iskola fenntartója a következő évben csökkentett összegű támogatást kap.

A javaslat értelmében 10 százalékkal csökkentenék azoknak az általános iskoláknak a költségvetési támogatását, amelyekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékkal alacsonyabb, mint a települési átlag.

Ugyanekkora elvonás járna akkor is, ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény hatályba lépését követő második tanévtől 15 százalékkal alacsonyabb a települési átlaghoz képest.

A belügyminiszter szerint a cél az, hogy a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményei javuljanak. A törvényjavaslat életbe lépésével az iskolák fenntartóinak ügyelniük kell a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlására új iskolák vagy új osztályok létrehozásakor.

Az Európai Parlament októberi strasbourgi plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben az EP-képviselők átfogó szakpolitikákat és megfelelő finanszírozást szorgalmaztak a roma gyermekek oktatásban fennálló szegregációjának felszámolására. A kézfeltartással elfogadott politikai állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták: az uniós és a nemzetközi jog azt diktálja, hogy minden gyermeknek, köztük a roma gyermekeknek is egyenlő és ingyenes oktatási lehetőségekhez kell jutnia.

Az nem világos, hogy a szegregáló iskolák megbüntetése hogyan javíthatja azoknak az iskoláknak a helyzetét, ahová sok hátrányos helyzetű gyerek jár. Arra ugyanis nincs utalás a törvény szövegében, hogy az így elvont pénzt esetleg ezek az iskolák kapnák meg, mutat rá a Telex cikke az újonnan elfogadott törvénnyel kapcsolatban, hozzátéve, hogy ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekek jelentős része olyan kistelepüléseken tanul, ahol jellemzően egyetlen iskola működik.

Nyitókép: Komka Péter / MTI