Jogsértő módon készültek, ezért törölték a honlapról Szalayné Sándor Erzsébet korábbi állásfoglalásait – ezt közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A híres kép, amelyet azóta már színesben is meg lehet nézni, fekete amerikai katonákat ábrázol, akik robbanó tojásokat küldenek a náci diktátornak húsvétra.

Tatárszentgyörgyről sokunknak a 2009-es romagyilkosságok jutnak eszünkbe. Pedig a faluban azóta rengeteg pozitív dolog történt: a szociális munkát és az oktatási intézményeket átvette a Baptista Szeretetszolgálat, méghozzá azzal a céllal, hogy összefogva küzdjenek a romák szegregációja ellen, a kistelepülés jövőjéért. Ebben pedig kulcsszerepe van az iskolának, ahol a tanárok nem csupán pedagógusok, de mentorok is, és az iskola a közösségi élet motorját jelenti. „Nagyobb itt a teher, mint egy átlagos tanárnak” – véli Prievara Tibor angoltanár, aki minden csütörtökön vonatra teszi a biciklijét, hogy Budapestről Tatárszentgyörgyre menjen tanítani. Tibor egy új iskolafejlesztési koncepción is dolgozik a kollégáival és a baptistákkal. A Deutsche Welle riportja.

Kevesebb támogatás jár ezentúl azoknak az általános iskoláknak, ahol kevés hátrányos helyzetű gyerek tanul – erről szerdán döntött a parlament. A cél, hogy csökkenjen az iskolákban a szegregáció. Nahalka István oktatáskutató úgy számol, az intézkedés csak 38 iskolát érint. Az általunk kérdezett szegregációval foglalkozó szakértő szerint a törvény látszatintézkedés. A Belügyminisztérium a megkeresésünkre nem reagált. 

A jövőben kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek, ezzel egy európai uniós vállalást kívánt teljesíteni a kormány.

„Egyszerre volt tudományos kutatója és elszánt ellenfele a kirekesztésnek” – írja Karácsony Gergely.

Nem megalapozott – így reagált a Belügyminisztérium a roma gyerekek valós integrált oktatásáért tüntető csoport állításaira. Az Együttnevelés Szövetség szerint a roma gyerekeket sokszor diszkriminálják úgy, hogy például sajátos nevelési igényű tanulónak minősítik és speciális iskolákba vagy osztályokba küldik őket, pedig erre nem lenne szükségük. A minisztérium szerint kizárt, hogy ez bevett gyakorlat legyen. A Híradónak nyilatkozott egy érintett család. Kiderült, hogy Cintiának csupán szemüveg kellett.

Az EU-s vállalások teljesülése érdekében nyújtották be a javaslatot, amely pénzelvonással büntetné azokat az iskolákat, ahol átlag alatti arányban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. 

Állásfoglalásukban az EP-képviselők egyebek mellett elítélték, hogy a roma gyerekek által látogatott iskolákban gyakran nem megfelelő az oktatás színvonala.

Az 1930-as években nagyon felháborodott a baltimore-i lakosság azon, hogy egyre több fekete jár egyetemre, ezért úgy döntöttek, hogy elkerítik őket. A kerítés azután is megmaradt, hogy a fekete hallgatók kiharcolták jogaikat.

„A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás” – írták.

Az esetek döntő többségében olyan intézményekbe küldtek iskolaőröket, ahol jelentős a roma tanulók létszáma, de az ombudsmani hivatal mégis azt állapította meg, hogy nem diszkriminatív a kivezénylés gyakorlata. Az ügyben eljárást kezdeményező Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete szerint az egész iskolaőri program büntetésként és megfélemlítésként értékelhető, amelyet a cigány lakosság azért kénytelen elszenvedni, mert szót emelt a gyöngyöspatai szegregáció ellen. 

Kőművesből lett EU-szerte ismert jogvédő Glonczi László, aki először csak saját gyermekét akarta egy szegregált iskolából egy nem szegregált állami intézménybe átíratni. A roma aktivista az elmúlt évek során százötven diákot emelt ki szegregált iskolákból, és egy állami programot is leleplezett, amely integrációra szánt uniós milliárdokból szegregált. A TASZ szerda este átadta neki a SZABAD-díjat, amelyet azok kapnak, akik a legtöbbet teszik azért, hogy Magyarország jobb hely legyen.

A kórház „C” szobájába nemcsak romák kerülnek, hanem azok is, akik nem hajlandók fizetni. Czakó Zsófiának Szívhang című második kötete is segített feldolgozni a vetélését és azt, hogy sokkal nehezebb számára a gyerekvállalás, mint másoknak. Néhány éve férjével egy borsodi kis faluba költöztek Budapestről, így könyvében nagy hangsúlyt kap a kultúrák találkozásának sokkja is. Interjú.

Második diplomája megszerzésére készül a 28 éves Lakatosné Cellár Adrienn, aki mélyszegénységből és szegregációból, családi segítség nélkül küzdötte fel magát értelmiségivé. Férjével eltökélt szándékuk volt, hogy kitörnek abból a társadalmi státuszból, ami nekik jutott. Interjú.

Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek.

Több mint 1 egész 7 tized milliárd forint támogatást vont vissza a napokban az Európai Bizottság a nyíregyházi önkormányzattól.

A szegregáció felszámolására pályáztak uniós támogatásért, amit most vissza kell fizetni.

Fura helyzet, amikor a magyar állam nem hajlandó kifizetni azt a kártérítést, amit egy hosszú per után szegregáció miatt megítélt a bíróság a gyöngyöspatai romáknak. Egy bírósági határozat nem szokott vita tárgya lenni, a pénz jár nekik, mégis folyik róla az alkudozás. Az amúgy leginkább a helyiekre tartozó ügyet a kormányzat emelte országos szintre, ők próbálkoznak azzal, hogy valahogy máshogy kárpótolják a romákat.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az ott tanuló diákok szülei ezért kétségbeesett levelet írtak szerkesztőségünknek. Szerintük az ott tanuló zömében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket más iskolában nem tudják majd megfelelően képezni. Ezért azt szeretnék, ha az iskolát átminősítenék gyógypedagógia iskolává és így megmaradhatna. Az egri tankerület igazgatója szerint utazó gyógypedagógusokkal tudják majd biztosítani a megfelelő oktatást.

Öt éven belül bezárná az egri Balassi Bálint Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskoláját a helyi Tankerületi Központ. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2009-es beadványa nyomán az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenőrizte, majd szegregáló intézménynek minősítette az iskolát. A tankerület ezért úgy döntött, öt év alatt, felmenő rendszerben bezárja az iskolát, a gyerekeket pedig azután szétosztják a környék más oktatási intézményeiben. A szülők szerint ez nem megoldás. Szerintük ugyanis a tanulási nehézségeket az itt megszokott 12 fős osztályokban lehet kezelni, de normál iskolai osztályokban nem.

Jellemző helyzet Magyarországon, hogy iskolákban, ahová túlnyomó részt nehéz sorsú roma gyerekek járnak, sok szülő elviszi a gyerekét, vagy be se íratja oda. A fővárostól nem messze lévő Bagon is elindult ez a folyamat, a szegregáció, sok gyereket a kistelepülésről a közeli városok iskoláiba vitték. Bag azonban annyiban különleges, hogy nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe. Összefogott az iskola, néhány szülő és egy civil szervezet, hogy a suliban a cigány és a nem cigány gyerekek is jól érezzék magukat.

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Belevágunk egy sokszorosan ellentmondásos, összetett és bonyolult társadalmi témába. Tárgy: a szegregáció, azaz, a cigány tanulók iskolai elkülönítése a többiektől. Ez Magyarországon az állami iskolákban tilos, de a Kúria, tehát a legfelsőbb bírói fórum néhány nappal ezelőtti ítélete szerint az egyházi fenntartású iskolákban megengedhető.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.