Zömében olyan általános iskolákba vezényeltek iskolaőröket, ahol a diákok nagy része roma – az ombudsman szerint nem történt diszkrimináció

Nem tekinthető diszkriminatívnak az a folyamat, amikor arról döntenek, hogy mely intézményekbe vezényelnek iskolaőröket – az rtl.hu információi szerint ezt állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete azért kezdeményezett eljárást, mert a szervezet álláspontja szerint diszkriminatív, hogy a program indulásakor elsősorban azokban az általános iskolákban teljesítettek szolgálatot az iskolaőrök, ahol túlnyomórészt romák tanultak.

Ez utóbbit az Oktatási Hivatal statisztikái is alátámasztották: 2020 szeptemberében

288 általános iskolában jelentek meg az egyenruhások, az érintett intézmények döntő többségében pedig jelentős (151 iskola esetében például legalább 40-50 százalékos) volt a cigány származású diákok aránya.

A hivatalos álláspont szerint az iskolák dönthetnek arról, hogy igényelnek-e iskolaőrt, a kivezénylés folyamatát azonban egyetlen jogszabály sem határozza meg pontosan. A Népszava korábbi cikke szerint ráadásul arra is volt példa, hogy olyan helyre is kivezényeltek egy rendőrségi alkalmazottat, ahol nem is kértek ilyen segítséget.

A panaszt – a Klebelsberg Központ, a Belügyminisztérium, valamint az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztérium gyakorlata ellen – először 2020-ban nyújtották be, az eljárás tavaly decemberben zárult le. A beadvány készítőinek érvelése szerint a kormány büntetésként hozta létre az iskolaőrséget, amiért több cigány tanuló is pert nyert a gyöngyöspatai szegregációs ügyben. 

Horváth László fideszes országgyűlési képviselő például a következőképpen érvelt a rendszer létrehozása mellett:

Az eljárást megindítók szerint időrendben a következő történt:

• Egy 2019-es jogerős ítélet szerint az államnak összesen mintegy 100 millió forintnyi (fejenként 200 ezer és 3,5 millió forint közötti) sérelemdíjat kellett fizetnie 60 gyereknek, amiért a gyöngyöspatai iskolában teljesen elkülönítették a roma és a nem roma tanulókat. A cigány diákok nem kaptak megfelelő oktatást, gyakran nem is használhatták ugyanazokat a helyiségeket.
• A kormány nem akart fizetni, mindent megtett, hogy valamilyen természetbeni kárpótlással (például képzés biztosításával) letudja az ügyet.
• Nem sokkal később, 2020 tavaszán megszületett a döntés az iskolaőrség létrehozásáról. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Horváth László fideszes országgyűlési képviselő szerint a program elindításának szükségességét a gyöngyöspatai események, az iskolában folyó állítólagos erőszak is indokolja.
• Majd ezután szeptemberben – az ombudsmani határozat által is elismert adatok alapján – végül többnyire olyan intézményekbe kerültek iskolaőrök, ahol jelentős a cigány tanulók aránya.  

„Tehát az iskolaőrséget a gyöngyöspatai szegregációs perben született ítélettel összefüggésben hozták létre, és azt célzottan a roma többségű iskolákban alkalmazták. 

Ez a körülmény megbélyegzi, megalázza és megfélemlíti azokat a cigány gyerekeket, akik olyan intézményekbe járnak, ahol iskolaőrök szolgálnak 

– fogalmazott az rtl.hu-nak Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány jogsegélyszolgálatának a vezetője. A szervezet az ügyben a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének jogi képviseletét látja el.

Az ügyvéd szerint az iskolaőrséggel nem csupán az a baj, hogy az iskolai problémákat az erőszak eszközével orvosolná, hanem az is, hogy erőszaktevőnek tüntetik fel a roma többségű iskolákban tanulókat. „Az iskolaőrök ugyanis nem minden oktatási intézményben láttak el feladatot, hanem csak zömmel azokban, ahol a romákat már eleve szegregálják” – jegyezte meg.

Ajánlat: Pengeéles eszű cigány gyerekek kerülnek iskolába, mély életismerettel, de hihetetlen gyorsasággal kipörögnek a rendszerből

Az ombudsmani hivatal a vizsgálat lefolytatása után végül arra hivatkozva utasította el a beadványt, hogy 

miután az iskolaőrség törvényesen és törvényes céllal jött létre, ezért az alkalmazása nem tekinthető hátránynak vagy emberi méltóságot sértőnek. 

Ebből következően teljesen mindegy, hogy milyen etnikai összetételű az az intézmény, ahová kirendelik az egyenruhásokat, hiszen a rendszer létrejötte vagy az iskolaőr jelenléte senkinek sem sérti a jogait.

Az ombudsmani határozat szerint a jogszabály szövegéből és annak indoklásából, valamint Maruzsa Zoltán nyilatkozataiból sem vezethető le, hogy a törvény célja a büntetés, a megalázás vagy a megfélemlítés lett volna. 

Kegye Adél azt mondta, nem fogadják el az ombudsmani határozatot, és fellebbeznek. Sérelmezte, hogy az eljárás során nem hallgatták meg az általuk ajánlott tanúkat, így például – névtelenségüket biztosítva – több bántalmazott gyerek szüleit, vagy annak az iskolának a vezetőjét, aki a Népszava cikke szerint nem kért, de kapott iskolaőrt.

A Kozma Ákos vezette hivatal a határozatban leírtakon túl nem kívánta kommentálni az eljárást.

Az ombudsman mindent rendben talált

Az AJBH határozata szerint az sem volt megállapítható, hogy az iskolaőrség felállításának konkrét gyakorlata, (tehát például a kivezénylés folyamata) diszkriminatív lett volna. Hozzátették: „mindezt az alapvető jogok biztosának az iskolalátogatások során szerzett személyes tapasztalatai is megerősítették”. A határozat szerint ugyanis az ombudsman 2021 szeptembere óta rendszeresen látogatja azokat az iskolákat, ahol iskolaőrök dolgoznak, és erről jelentéseket is készít. 

A 2022 decemberéig tett 154 látogatás során egyetlen esetben sem állapított meg visszásságot.

A rendőrségtől származó statisztikák ugyanakkor borúsabb képet mutatnak. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint ugyanis – miközben az ilyen ügyeknél a tapasztalatok alapján igen nagy a látencia – a program 2020 szeptemberi indulása óta három esetben már bebizonyosodott, hogy nem megfelelően alkalmaztak kényszerítő eszközt az iskolaőrök. Az érintettek ellen büntetőeljárás indult, a három lezárult esetnél elbocsátották a rendőrségi alkalmazottakat, míg egy negyedik ügy gyanúsítottját felfüggesztették a jogerős ítélet meghozataláig. (Őt első fokon felmentette a bíróság.)

A túlkapások közül emlékezetes annak a nyíregyházi iskolaőrnek az esete, aki – a vád szerint – miután a tanár kérésére kikísért egy óráról három „rendetlenkedő” diákot, az irodájába vitte őket, és a gumibotjával előbb a tenyerükre, majd a talpukra ütött.

Az ügyészség szerint az iskolaőr ugyanezen napon az egyik tanterem előtt elhaladva hangoskodást hallott. Bement a terembe, és azt kérte a tanulóktól, nevezzék meg a hangoskodót. Ennek nem tettek eleget, ezért egy diákot kihívott a folyosóra, és felszólította, hogy mondja meg, ki kiabált. Erre a tanuló nem volt hajlandó, ezért a vádlott az irodájába kísérte. Az ajtót kulcsra zárta, a diákot letérdepeltette, majd gumibottal a kezére ütött. Aznap egy harmadik esetben is használta a gumibotját, szintén egy diákot ütött meg – írta a vádemelésről beszámoló szon.hu.

A rendőrség adatai szerint idén decemberben már 588 iskolaőr dolgozott az ország 571 intézményében, szeptember óta pedig összesen 96 alkalommal intézkedtek (a program kezdete óta, tehát a járvány alatti időszakot is beleértve összesen 593 esetben léptek fel). 

Az idei tanév kezdete óta testi kényszert tizenegy alkalommal, bilincset egy esetben, míg vegyi eszközt szintén egy alkalommal használtak az iskolaőrök. 

„A legtöbbször garázdaság elkövetése miatt alkalmaztak kényszerítő eszközt” – közölte a rendőrség. Szabálysértési és büntetőeljárás 46 esetben indult, a program kezdete óta pedig összesen 207 eljárást indítottak. Az érintett diákok általában – tehát nem minden esetben – betöltötték a 14. életévüket.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az ismertté vált ügyeknél több panasz érkezik a civilekhez az iskolaőrökre, tömeges túlkapásokról nem tudni. 

A pedagógus-szakszervezet szerint viszont nem lehet az erőszakkal való fenyegetéssel megoldani a tantermek problémáit. Az iskolaőrök hatásköre ráadásul nem is terjed ki az olyan valóban veszélyes helyzetekre, mint például az iskolák környékén történő vegzálások, drogterjesztés. 

„Nagyon vegyes a tapasztalatunk, az iskolaőrök megítélése ugyanis leginkább attól függ, hogy milyen az a rendőrségi alkalmazott, aki szolgálatot teljesít” – mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának az elnöke. Szerinte van, aki jól és empatikusan látja el a feladatát, de olyan is akad, aki nem alkalmas erre a munkára.

Összességében viszont kijelenthető, hogy inkább más eszközöket kellene használni, eredményesebbek lennének a pedagógiai módszerek 

– fogalmazott. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a tanárok gyakran eszköztelenek a tanteremben, ráadásul túlterheltek és fáradtak is, mert nincs elég segítő munkatárs. „Az iskolák alig tudnak alkalmazni pedagógusasszisztenseket, ahol pedig sikerül felvenni valakit, ott gyakran tanításra fogják be őket a tanárhiány miatt. Kihelyezett pszichológussal pedig az iskolák 90 százaléka nem rendelkezik” – mondta.

„Magukra hagyták a tanárokat a termekben, ezért volt a vártnál kisebb ellenállás a pedagógusok részéről az iskolaőrökkel kapcsolatban” – tette hozzá.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az iskolaőrök képzése során – amely az első turnusnál 120 órás volt – nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az iskolaőrök jogszerűen járjanak el minden esetben. Az intézkedés ellen a rendőri szerv vezetőjénél vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál lehet panaszt tenni.

Nem is akarták lefolytatni a vizsgálatot

Az ombudsmani hivatal – amelybe időközben már beolvasztották az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is – eredetileg nem is akart a beadvánnyal foglalkozni. Az AJBH arra hivatkozott, hogy ha érdemben kivizsgálnák az ügyet, akkor az egész iskolaőri rendszerről kellene ítéletet mondani, márpedig erre nincs jogosultsága az ombudsmannak, ez ugyanis egy jogszabály felülvizsgálatát jelentené. 

A Fővárosi Törvényszék ítélete azonban arra kötelezte a Kozma Ákos vezette hivatalt, hogy érdemben foglalkozzon az üggyel, a beadvány készítői ugyanis csak a kirendelés gyakorlatáról kértek állásfoglalást. Az ombudsmani hivatalt egyébként nemzetközi bírálatok érték, amiért nem védi megfelelően a hazai kisebbségek jogait, ezért az állami intézményt a Helsinki Bizottság szerint májusban leminősítették. Korábban ezzel kapcsolatban is kértünk reakciót az AJBH-tól, de nem kívántak élni ezzel a lehetőséggel.

Nyitókép: Kovács Tamás/MTI