Csak két ember állandó Orbán Viktor kormányaiban – így változtak a minisztériumok 2010 óta, de az egészségügyit és az oktatásit ne keresse

„Nem lesznek csúcsminisztériumok, ez a kifejezés amúgy is pontatlan” – jelentette ki Orbán Viktor 2010 áprilisában, miután a Fidesz kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon. A politikus arról beszélt: a „kormányzati dáridó” nem fér bele az akkor meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerébe. „A miniszterek szolgák, a köz szolgái” – mondta Orbán Viktor az Inforádió szerint. Azt is hozzátette: a kormányának tagjai nem szakértők lesznek, hanem politikai vezetők, akik felelősséget mernek vállalni az adott területért.

Bár a megnevezéssel a miniszterelnök nem ért egyet, az akkor létrehozott kormányzati stuktúrára mégiscsak a csúcsminisztériumi rendszer a legjobb kifejezés. Amikor a második Orbán-kormány megtartotta az első ülését a Parlament Nándorfehérvári termében, a miniszterelnök közvetlen munkatársai mellett összesen nyolc miniszter ült az asztalnál. 

Az új berendezkedés évtizedek óta a legradikálisabb átalakítása volt a kormányzati struktúrának: hatalmas, egymáshoz lazán, vagy olykor alig kapcsolódó területeket átfogó minisztériumok jöttek létre. 

Újra létrehozták a 2006-ban megszüntetett Belügyminisztériumot, felszámolták a több mint 160 éve létező Pénzügyminisztériumot, a Réthelyi Miklós vezetésével felálló Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladatait pedig még felsorolni is embert próbáló volt. Ide került egyebek mellett az oktatás, az egészségügy, a családpolitika, a kultúra, a sport –, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Távozó miniszterek

A minisztériumi struktúra aztán annyira lett időtálló, mint a kormányfő által gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény. A ciklus végéig, 2014-ig három miniszter távozott a kormányból. Először 2011-ben Fellegi Tamás, aki helyett Németh Lászlóné került a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére. Őt a kormányfő akkoriban még legfontosabb szövetségese, Simicska Lajos bizalmasának tartották. 2012-ben Balog Zoltán váltotta Réthelyi Miklóst a Nemzeti Erőforrás Minisztérium élén, és a tárcát is átnevezték Emberi Erőforrások Minisztériumára. Matolcsy Gyögy pedig azért hagyta ott a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mert a jegybank elnöke lett. A tárca élén Varga Mihály váltotta.

A Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után 2014 nyarán Orbán Viktor nem csak minisztereket cserélt – a kormány struktúráját is átalakította. Létrejött a Külgazdasági és Külügyminisztérium Navracsics Tibor majd Szijjártó Péter vezetésével, és az önálló igazságügyi tárca, az élén Trócsányi Lászlóval. Lázár János, aki addig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget, előlépett miniszterré, a fejlesztési tárca élére pedig Seszták Miklós került.

Orbán Viktorról sokszor és sok helyen megírták már, hogy előszeretettel versenyezteti az embereit, és folyamatosan mozgásban, olykor bizonytalanságban tartja a beosztottjait. 

A Lázár János és a Rogán Antal közötti rivalizálás ebben a ciklusban a minisztériumi struktúra átszabásához vezetett. 

2015 őszén a miniszterelnök kabinetfőnökké nevezte ki Rogán Antalt – szervezetileg a Miniszterelnökségen belül. Lázár János válaszul kilátásba helyezte a lemondását. A konfliktus feloldása az lett, hogy önálló minisztériumként létrejött a Miniszterelnöki Kabinetiroda Rogán vezetésével. Vagyis a Miniszterelnökség mellett egy újabb tárca alakult, ami Orbán Viktor munkáját segíti. Lázár János aztán 2018-ban visszavonult a nagypolitikától, ahova csak idén tért vissza, ismét miniszterként.

Az abban az évben megalakuló negyedik Orbán kormánynak már 14 tagja volt. 

Rekordot döntött az államtitkárok száma is: 66 államtitkár és 117 helyettes államtitkár kapott megbízást. 

Olyan sok volt belőlük, hogy volt, aki nem fért be a Parlament termébe az eskütételi ünnepségen. A gazdasági csúcsminisztériumot ebben a ciklusban szétszedték, és nyolc év után újra lett Pénzügyminisztérium. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett létrehoztak egy másik csúcsminisztériumot is, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai tárcát.

Örökös kormánytagok, tárca nélküli miniszterek

Pintér Sándor először 1998-ban, Orbán Viktor első kormányában lett belügyminiszter. A miniszterelnök belé vetett bizalma, úgy tűnik, megingathatatlan: azóta az összes Orbán-kabinetben ő töltötte be ezt a pozíciót. Hasonlóan stabil pont Semjén Zsolt, aki 2010 óta miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor mellett. 

A kormány összetételébe az éppen aktuális politikai helyzet is többször beleszólt. 

Miután 2011-ben az Orbán-kormány az IMF-hez fordult, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterként felelt a Valutaalappal és az Európai Unióval való kapcsolattartásért. A poszton 2012 nyarán Varga Mihály váltotta. A 2018-as választások előtt a Fidesz kampányának egyik fontos eleme volt a megyei jogú városok fejlesztése, amire egy kormányprogram is indult, Modern Városok néven. Ennek koordinálásával Kósa Lajost bízták meg tárca nélküli miniszterként. Később hasonló felállásban felelt Süli János a paksi bővítésért, Novák Katalin pedig a családok helyzetének javításáért.

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI