A katonák mozgását is figyelheti a kínai TikTok, a magyar kormány hallgat arról, mit tesznek, hogy megóvják a honvédeket

„Ez nem a kreatív videókról szól – hanem egy alkalmazásról, ami amerikai gyerekek és felnőttek tízmillióiról gyűjt adatokat nap mint nap” – ezzel indokolta Marco Rubio republikánus szenátor, hogy szerinte miért kellene teljesen betiltani a TikTok-ot az Egyesült Államokban. Ettől egyelőre még messze vagyunk, de a kínai tulajdonú közösségi média platform körül évek óta sokasodnak az aggodalmak a tengerentúlon, és az amerikai politika teljesen rápörgött a témára.

Az amerikai szenátus például elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a szövetségi kormány alkalmazottjainak megtiltják az app használatát a munkahelyüktől kapott eszközökön.

A javaslatot még az amerikai képviselőháznak is meg kellene szavaznia a mostani kongresszusi ülésszak vége, vagyis még karácsony előtt, hogy aztán Joe Biden asztalára kerülhessen jóváhagyásra. Több amerikai államban azonban nem várták meg a washingtoni döntéshozókat, és a TikTok-ot már korábban kitiltották a kormányalkalmazottak mobileszközeiről: legutóbb Észak-Dakotában és Iowában.

A TikTok-ot 2016-ban Kínában alapították, Douyin néven. Az ázsiai országban még mindig így érhető el, a nemzetközi piacot azonban már az itthon is ismert névvel tarolta le 2017-től. Az alkalmazással rövid videókat lehet megosztani, a felhasználók üzeneteket küldhetnek egymásnak és kommentelhetik is a videókat. Mivel a TikTok-on rengeteg kreatív, vicces vagy akár elgondolkodtató tartalom érthető el, az alkalmazás rövid idő alatt elképesztően népszerű lett, főleg a fiatalok körében. Mostanra ez a világ legnagyobb növekedést produkáló közösségimédia-platformja. Sokan használják tájékozódásra, és a hirdetőknek is fontos eszköze lett. Arról, hogy Magyarországon hányan használják, nincsenek pontos adatok, de van olyan – évekkel ezelőtti – kutatás, ami több mint másfél milliósra teszi a felhasználók számát. Azóta nagy valószínűséggel jóval többen lehetnek.

Kínai tulajdonos, oda küldött adatok

A TikTok tulajdonosa a pekingi székhelyű ByteDance, amiben a kínai kormány is feltűnik tulajdonosként. A ByteDance-t kritikusai azzal vádolják, hogy együttműködik az ország vezetésével a kommunista rezsim számára kényelmetlen ügyek cenzúrázásában: ilyen például az emberi jogok helyzete Kínában, a tiltakozások Hong Kongban, vagy az ujguroknak létrehozott átnevelő táborok. Az Egyesült Államokban attól is tartanak, hogy a kínai kormány a közösségimédia-felületet akár dezinformációs kampányok végrehajtására is használhatná.

Az FBI igazgatója, Chris Wray múlt hónapban arról beszélt, hogy a TikTok amerikai tevékenysége nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. Az Egyesült Államokban több állami szervezet, valamint a védelmi, a belbiztonsági és a külügyminisztérium alkalmazottainak már most is tiltják az alkalmazás letöltését. 

A cég azt korábban elismerte, hogy Kínában hozzáférnek az appot használó uniós – így a magyar – állampolgárok adataihoz. 

Azt állították ugyanakkor, hogy igyekeznek korlátozni az adatokhoz hozzáférő alkalmazottaik számát, és próbálják leszorítani az adatfolyam méretét. A mostani amerikai tiltás kapcsán azt közölték, hogy az aggodalmakat szerintük rengeteg téves információ táplálja, és készek tájékoztatni a döntéshozókat a TikTok működéséről. Azt is tagadják, hogy a kínai kormány befolyása alatt állnának.

A TikTok tervezett amerikai betiltása miatt megkerestük a kormányt, hogy felmerült-e hasonló intézkedés Magyarországon. Mivel az FBI igazgatója nemzetbiztonsági kockázatokat emlegetett, rákérdeztünk arra is, hogy Magyarországon tartanak-e ilyesmitől, vagy vizsgálták-e a cég tevékenységét. Az Egyesült Államokban azzal kapcsolatban is aggodalmak merültek fel, hogy a kínai kormány hozzáférhet az alkalmazást letöltő katonák helyzetéhez, mozgásaihoz vagy egyéb adataihoz, ezért a Honvédelmi Minisztériumot is megkerestük. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen lépéseket tesznek azért, hogy a magyar katonák ne legyenek ilyen kockázatnak kitéve. 

Választ azonban sem a kormánytól, sem a minisztériumtól nem kaptunk.

Az algoritmus figyel  

A TikTok-ról nagyjából tudjuk, hogy milyen adatokat gyűjt, azt azonban már kevésbé, hogy mi történik velük – ezt mondta az rtl.hu-nak nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő. Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója szerint ellenőrizhetetlen, hogy mi történik a felhasználókról összeszedett információkkal. 

Amit a TikTok mond, hogy semmilyen adatot nem adnak át a kínai kormányzatnak, nem biztos, hogy igaz. Sajnos erről jelenleg nem tudunk meggyőződni 

– mondta.

De milyen adatokat gyűjtenek a hasonló alkalmazások? „Azt kell mondanunk, hogy szinte mindent”. 

Egyrészről a hang-, a képadatokat, mit kattintunk, nyomkodunk, csinálunk, azt, hogy milyen ritmusban csináljuk, másrészről rengeteg személyes adatot, amit megadunk, de akár az arcunkkal kapcsolatos adatokat 

– sorolta. 

„Ezeket utána mesterséges intelligenciával működő algoritmusok táplálására használják. A fogyasztói szokásokat figyelik, például azt, hogy meddig nézünk egy videót, mit nézünk, mi érdekel minket.”

Magyarán: miközben nyomkodjuk a telefont, az adatok gyűlnek, az algoritmus pedig figyel.

Aztán elkezd olyan tartalmakat kínálni, amiket szerinte szeretni fogunk. De Keleti Arthur szerint a TikTok ennél jóval tovább megy: nagyjából 95 százalékban olyasmit rak elénk, ami passzol az ízlésünkhöz. „A Youtube-nál ez egy lényegesen alacsonyabb szám, ott 70 százalékban kapunk olyan tartalmakat, amiket az algoritmus szerint szeretni fogunk, a többi esetben becsúszhat olyasmi, ami tágítja az érdeklődési körünket” – mondta a szakember. Vagyis a kínai app a versenytársainál sokkal jobban bezár minket a saját buborékunkba, és náluk az 5-7 százaléknyi indifferens tartalom jelentős része is reklám.  

Nade minden ilyen alkalmazásnál, például a Facebooknál vagy az Instagramnál is algoritmusok dolgoznak a háttérben és figyelik a felhasználót – vetem közbe. Kell ezeknél jobban tartani a TikToktól? 

Szerintem igen
 

 – vágja rá a szakember. „Azért lett ilyen népszerű, mert sokkal ügyesebben és gyorsabban használja fel a begyűjtött adatokat, és az ezzel kapcsolatos etikai kérdések is jóval komolyabban merülnek fel. Ehhez hozzájön, hogy a fiatalabb generáció sokkal szívesebben használja, vagyis mindez együtt már egy problémásabb helyzetet teremt.” Keleti Arthur szerint az ugyanis nagyon komoly kérdés, hogy a gyerekek védelmére mennyire figyelnek.

Nálunk az Európai Unióban, vagy általában a nyugati világban az adatok védelme ráadásul fontos téma: intézmények, vizsgálatok és kiszabható bírságok sokasága felel azért, hogy ezt kikényszerítsék a cégektől – miközben Kínában ez nincs így. „Mark Zuckerberget lehet grillezni egy szenátusi meghallgatáson, valószínűleg Elon Musk is fog ilyenekre járni a Twitter megvásárlása után. De ezt nem tudják megcsinálni egy kínai tulajdonossal.” 

A szakember tehát összességében úgy látja: magyar szinten is érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy a TikTok jelent-e kockázatokat. 

Az Európai Unió ebben már aktivizálta magát. Egyebek mellett azt vizsgálják: a cég hogyan hirdet gyerekeknek, és milyen adatokat továbbít az uniós állampolgárokról Kínába. Ha magyar lépésekről választ kapnánk – frissítjük a cikket.

Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto via Getty Images