„Magyar részről van probléma” – exkluzív interjú az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország Európa-ügyi miniszterével

A prágai uniós csúcson füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadták a magyar miniszterelnököt. Házigazdaként mit szól hozzá, hogy az egyik vendégük ilyen fogadtatást kapott?

Őszintén szólva nem lepődtem meg. Orbán Viktor politikájának vannak támogatói és ellenzői. Szerintem normális, hogy egy ilyen csúcstalálkozóhoz hasonló lehetőséget a tiltakozók kihasználnak a nemtetszésük kifejezésére. Prágában a mi kormányunk politikája ellen is szoktak tüntetni. Egy hasonlóan nehéz időszakban ez hozzátartozik a normális ügymenethez.

Akkor mi az oka, hogy más politikusokat nem fütyültek ki?

Szerintem elég világos, hogy 

a magyar miniszterelnök megosztó politikusnak számít

 a közvélemény szemében. Ez az egyik reakció rá.

Azért nem lepődött meg, mert egy politikus kifütyülése hozzátartozik a politikához, vagy azért, mert Orbán Viktor politikájának fényében nem tartja meglepőnek, hogy így fogadták?

Orbán Viktorra sok uniós országban úgy tekintenek, mint akinek a nézetei nem számítanak az európai politikai életben általános és bevett álláspontok közé. Rengeteg olyan téma van, amivel kapcsolatban a véleménye kritikát vált ki, és ez az oka, hogy így fogadták.

Elégedett a csúcstalálkozó eredményével? A gázra bevezetett uniós ársapkáról sokat beszéltek, de megegyezés egyelőre nincs, a tárgyalások folytatódnak. Ön szerint lesz belőle valami?

Nem igazán vagyok elégedett. Sokkal boldogabb lennék, ha nagyobb előrelépést sikerült volna elérnünk. De elég gyakorlatias vagyok ahhoz, hogy tudjam: az energiáról és az ársapkáról szóló vita nagyon bonyolult. Minden uniós tagállamnak megvannak a maga preferenciái, problémái, és a csak rá jellemző energiamixe. A vita tehát sokkal bonyolultabb a szokásosnál.

Szóval valójában nem számítottam arra, hogy az Európai Tanács megegyezésre tud jutni. Az azonban nagyon fontos, hogy az összes tagállam kinyilvánította: a problémára közös európai megoldást kell találni. Mindenhol felismerték, hogy ez az egyetlen út.

A cseh kormány szeretne uniós gázársapkát?

Aminek nagyon örülnénk az az lenne, ha ársapkát vezetnének be az energiatermelésre felhasznált gáz árára.

Magasabb fizetések, alacsonyabb gázszámlák

A csehek a magyar gázárak töredékéért fűthetnek a télen. A prágai kormány szeptemberben úgy döntött: ársapkát vezetnek be a háztartások, valamint a kis- és középvállalkozások energiaszámláira. A gázra 3 koronás, azaz 48 forintos árkorlátozást alkalmaznak, miközben Magyarországon a rezsicsökkentett gázár 102 forint, a családok jelentős része azonban az átlagfogyasztás felett piaci árat fizet – ami 747 forint. A villany ára ugyanakkor nálunk jóval kedvezőbb. A privatbankar.hu szerint a cseh kormány 2000 milliárd forintnak megfelelő összeget költ az intézkedésre.

Magyarország „a szakadék szélén”

Az európai ügyekért felel miniszterként a cseh kormányban. Hogyan viseli, hogy gyakran egy másik közép-európai országgal kell dűlőre jutnia, aminek a kormánya rendszeresen kritizálja az Európai Uniót, a szorosabb integrációt pedig ellenzi?

Számomra elég világos, hogy a Magyarország és a többi uniós tagállam közötti feszültség évek óta egyre nő. Most ősszel eljött az ideje annak, hogy egy fontos döntés megszülessen – főként magyar részről.

Még mindig van visszaút, 

még van lehetőség arra, hogy Magyarország visszatáncoljon a szakadék széléről, és megoldódjanak az uniós forrásokkal és a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kérdések. 
 

Nekem úgy tűnik, hogy a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait. A tagállamok pedig készek arra, hogy a végleges döntés előtt még várjanak egy kicsit, hogy a bizottság és a magyar kormány tovább egyezkedhessen. A határidő december, szóval még van idő jogszabályok módosítására, és arra is, hogy az elfogadott intézkedéseket értékeljék. Szóval azt várjuk, hogy mire jutnak.

Másrészről viszont elég világos, hogy a most tárgyalt problémák jelentős része nem oldódik meg. Magyarország rengetegszer vétózott, vagy fenyegetőzött vele. Nemcsak a szankciókkal kapcsolatban, hanem nemzetközi egyezményekkel és adóügyekkel összefüggésben is. Meglátjuk, mit hoz a jövő.

Milyen fontos döntést kell most ősszel meghozni?

Azt várjuk a magyar kormánytól, tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megoldódjanak az uniós források felhasználásával kapcsolatos problémák. Nem vagyok túl optimista, de vannak arra utaló jelek, hogy érdemi előrelépés történik. De nem tudom, hogy a többi uniós tagállam megelégszik-e ezekkel. Néhány országban kritikusabbak a magyarországi helyzettel kapcsolatban, más tagállamokat könnyebb megbékíteni. Meglátjuk, de…

Mi lesz akkor, ha a többi tagállam nem elégszik meg az Orbán-kormány intézkedéseivel?

Nem szeretném megelőlegezni a szavazás végeredményét. Szerintem jó esélye van annak, hogy az év vége előtt megszülessen a megállapodás az uniós forrásokról. Másrészről ezzel nincs vége: 

arra számítok, hogy a magyar helyreállítási terv jóváhagyásakor mérföldkövek teljesítéséhez kötik a pénzek kifizetését. 
 

A következő években szisztematikusan ellenőrizhetik, majd megvitathatják, hogy a magyar kormány tényleg teljesíti-e a vállalásait.

A gyakorlatban hogyan működnének ezek a mérföldkövek? Elég, ha az Orbán-kormány vállalásokat tesz? Vagy az ígéretek már nem elegendőek?

Az Európai Tanács döntése előtt az Orbán-kormánynak a vállalásai egy részét teljesítenie kell. Vélhetően nem az összeset. De ha lesz akarat arra, hogy Magyarország megkapja a pénzt, akkor az előre meghatározott feltételek, vagy „mérföldkövek” teljesítése garantálja, hogy a kormány vállalásai tényleg megvalósuljanak. Mégegyszer mondom: semmit sem szabad készpénznek venni. 

Néhány tagállam, különösen azok, amik az unió költségvetésének nagyját állják, elég kritikusak és szigorúak a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
 

De Ön szerint Magyarország végül megkapja a befagyasztott uniós forrásokat?

Nagyon remélem. Ha Magyarország és az Európai Unió többi tagállama között tovább mélyülne a konfliktus, az tovább erősíthetné az ország eltávolodását a közösségtől.

Mire gondol?

Politikai szempontból annak örülnék, ha egy jó kompromisszum születne arról, hogy az Orbán-kormánynak milyen vállalásokat kell teljesítenie, majd Magyarország megkapná az uniós pénzeket – mert az összes uniós ország számára nehéz időszak következik. Tehát szerintem fontos a megállapodás és az, hogy magyar részről őszinte akarat legyen az Európai Bizottság elvárásainak teljesítésére.

Magyarország uniós kilépésétől tartanak

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét Csehország tölti be, az uniós tanácskozások minden szintjén önök vezetik a tárgyalásokat. A magyar kormány hozzáállása mennyiben jelent nehézséget a munka során?

Teljesen normális, ha egy tagállam ellenzi az Európai Bizottság valamelyik javaslatát. De azt hiszem, meglehetősen magas azoknak az ügyeknek a száma, amikkel kapcsolatban a magyar kormány elutasító álláspontot vett fel, és ez kezdi zavarni a többi tagállamot. Jó lenne valamiféle pozitívabb pályát látni a cseh elnökség alatt. Továbbra is fontos, hogy Magyarországot valamilyen formában a csapatban tudhassuk. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a Magyarország és az Európa többi része közötti feszültség ne érjen el egy kritikus szintet.

Közel állunk ehhez?

A magyar kollégák néha olyan retorikát használnak, ami elég provokatív. Ugyanakkor pozitív csalódásaim is vannak. Néhány esetben végül sikerült megállapodásra jutnunk.

Azért kérdezem, mert néhány interjújából egyfajta frusztrációt lehetett kiérezni. Beszélt arról, hogy Magyarország a szakadék szélén áll, és arról is, hogy sokat kell dolgozni azért, hogy az európai fősodorban tartsák az országot. Mire gondolt?

A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban beszéltem erről. Ha Magyarország nem tud jól bánni az uniós forrásokkal és emiatt pénzt bukna el, az magyar részről valószínűleg erősítené az Európai Unióval kapcsolatos ellenérzéséket. 

Magyarország feltérképezetlen területre tévedne, és én például biztosan nem szeretném, hogy ennek az uniós kilépés legyen a vége. 
 

Ez ellentétes lenne a cseh kormány és az Európai Unió érdekeivel is. A küszöbén állunk annak, hogy negatív fejlemények történjenek, ez teljesen világos. Annak örülnék, ha enyhülne a feszültség.

De ez azt jelenti, hogy uniós szinten komolyan felvetődik és aggódnak amiatt, hogy Magyarország esetleg kiléphet az EU-ból? Ez beszédtéma lett és lehetőségként tekintenek rá?

Van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, hogy ha az uniós források ügyét nem oldjuk meg kedvezően, az a magyar kormány részéről eszkalálná a helyzetet. De fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió emiatt nem fog egy rossz kompromisszumot kötni az Orbán kormánnyal. Nagyon erős az akarat arra, hogy az uniós források kifizetését a jogállamisági normák betartásához és a közbeszerzések tisztaságának garantálásához kössék. Szóval ez egy döntő pillanat.

Igen, de ki van döntési helyzetben? A magyar kormánynak kellene eldöntenie, hogy az Európai Unióban maradunk-e vagy kilépünk?

Ha az uniós forrásokról nem sikerül megegyezni, szerintem eszkalálódhat a helyzet egy olyan pontig, ahonnan nincs visszatérés. 
 

Úgy hiszem, fontos tisztában lenni a lehetséges következményekkel. Fennáll a veszélye, hogyha nem tudunk megállapodásra jutni, az nagyon negatív pályára állíthatja a dolgokat.

Ön szerint kinek van nagyobb felelőssége abban, hogy ez a helyzet előállt? Az Európai Uniónak, ahogy az Orbán-kormány állítja? Vagy nekik?

Teljesen egyértelműen a magyar kormánynak! Magyar részről van probléma, az uniós országok vagy az Európai Bizottság részéről semmiféle rosszakarat nincs. Magyarországon valódi problémák vannak az uniós források felhasználásával, és az Orbán-kormány bizonyos intézkedéseivel. Szóval valódi döntési helyzetben a magyar fél van.

Beszéltünk az uniós források felhasználásáról, de a magyar jogállamiság helyzetét is kritikák sora éri, évek óta. A cseh kormány szerint is gondok vannak ezen a téren?

Most mi vagyunk az unió soros elnökei – vagyis semleges álláspontot kell képviselnünk. Az Európai Tanácsban többször megvitattuk a jogállamiság helyzetét. Szerintem a magyar kormánynak lépéseket kellene tennie azért, hogy javítson a helyzet megítélésén. Elég világos, hogy a jogállamisággal kapcsolatban rengeteg olyan kérdés van, amikre az Orbán-kormány nem adott kielégítő választ.

Fontosságát veszítette a visegrádi együttműködés

Korábban beszélt arról, hogy Csehország más partnereket fog keresni a visegrádi országokon kívül. Azt is mondta, hogy túlértékelik a négy ország együttműködését. Miért?

Szerintem elég egyértelmű, hogy a V4-ek nem egy megbonthatatlanul egységes csoport. A kormányainknak egy sereg kérdésről eltérő véleménye van – de ettől persze van tere egyfajta ésszerű együttműködésnek. De az ukrajnai háború kitürése óta elég világos, hogy egyre nagyobbak a nézeteltéréseink.

A magyar kormány hozzáállása Ukrajnához szerepet játszik ebben?

Igen! De túl ezen, a cseh kormánypártok az Európai Néppárt tagjai, vagyis logikus, hogy a cseh kormány máshol keresi az együttműködés lehetőségeit, mint a magyar, vagy akár a lengyel kormány. Ilyen feltételek mellett elég egyértelmű, hogy sok kérdésről mást gondolunk. 

Ez nem jelenti azt, hogy a visegrádi együttműködés halott. De jelenleg nem igazán fontos európai szinten. 
 

Időnként tartunk egy-egy találkozót, de nem túl gyakran. Ez megváltozhat, ha a négy ország valamelyikében új kormány kerül hatalomra. Szóval nem szeretnénk alábecsülni a együttműködésben rejlő potenciált. De jelenleg elég egyértelmű, hogy az országaink között nagyon jelentős nézeteltérések vannak. 

Nyitókép: Mikulas Bek – Fotó: Európai Parlament