Újabb inflációs rekord Magyarországon: a világ tíz legrosszabbul teljesítő országa között a magyar élelmiszerár, Venezuelával kerültünk egy társaságba

Csaknem 27 éves csúcsot jelent a pénteken közzétett inflációs adat. Az áremelkedés mértéke utoljára 1996 márciusában volt a mostaninál magasabb. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a fogyasztói árak decemberben átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is a rezsi és az élelmiszerek ára nőtt a legnagyobb mértékben. 

A rezsiért 55,5 százalékkal, az élelmiszerért pedig 44,8 százalékkal kell többet fizetni, mint 2021 decemberében. 

A fogyasztói árak novemberhez képest átlagosan 1,9 százalékkal nőttek. Az inflációt a benzinárstop december eleji eltörlése is alaposan megdobta.

Az élelmiszerek közül a legtöbbet a sajt drágult, 83,2 százalékot, de nem sokkal maradt le a tojás 82,7 százalékkal és a kenyér 81,1 százalékkal. 

A háztartási energia 55,5 százalékos drágulásán belül a vezetékes gázért 97,8 százalékkal, a tüzifáért 58,6 százalékkal, a palackos gázért pedig 48,7 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban. 

A villany ára 27,8 százalékkal nőtt. A drágulás a karácsonyi időszakban sem állt le: az élelmiszerek az előző hónaphoz, novemberhez képest 2,1 százalékkal kerültek többe. De legalább olcsóbb lett a tojás, ami bekerült az árstopos termékek közé. 

Az ársapka azonban azonban elemzők szerint összességében megdobja az inflációt, mert az árstopos termékeken keletkező veszteséget a kereskedők a többi termék árának megemelésével kompenzálják.

Hazai okok a háttérben

Bár a kormányzati kommunikációban rendre „háborús inflációt” emlegetnek, és a rekordokat döntő drágulásért kizárólag az Ukrajnában dúló harcokat teszik felelőssé, az infláció itthon már a szomszédos ország megtámadása előtt elszabadult. Ennek jórészt hazai okai vannak, és a kormány intézkedései is benne vannak. Ezt tavaly év végi sajtótájékoztatóján részben Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte. 

A dráguláshoz hozzájárult:

• a választások környéki osztogatás, ami megdobta a fogyasztást,
• a forint árfolyamának mélyrepülése,
• az úgynevezett „ár-bér spirál” kialakulása, ami az árakat és a béreket is felfelé hajtja,
• az áruházláncokra kivetett különadó,
• a hatósági árak bevezetése,
• és a benzinárstop eltörlése.

Az üzemanyagok árstopjának eltörlése a Portfolio szerint önmagában 1,6 százalékkal emelte az inflációt. 

Az áruházakra kivetett különadó és a hatósági árak bevezetése pedig azért növeli az inflációt, mert a boltoknak vesztesége keletkezik miattuk, amit szétterítenek a többi termék árán. 

Fellélegezni pedig egyelőre nem fogunk: az elemzők várakozásai szerint 2023 első felében is 20 százalék felett lehet az infláció, és csak év vége felé közelíthet ahhoz, hogy egy számjegyű legyen. Ezt ígérte a miniszterelnök is, aki tavaly ősszel arról beszélt: utasította a pénzügyminisztert, hogy 2023 végére felezzék meg az inflációt.

Uniós csúcs után világrekord

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL-nek nyilatkozó elemző szerint a drágulás mértéke már világszinten is benne van a top10-ben „Ha az élelmiszerárak növekedését nézzük, akkor a magyar adat belefér a világ tíz leggyorsabban növekvő országába” – mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője. 

Itt olyan országok vannak, mint Venezuela, Törökország vagy az örök inflációs bajnok Argentína. Az elmúlt évtizedekben nem volt tapasztalható ilyen magas élelmiszer áremelkedés Magyarországon  

– magyarázta az elemző.

Szerinte a következő hónapokban viszont lassulhat a drágulás mértéke. „A tavaszi hónapokban már kicsit lassabb áremelkedési ütemre kell számítani, de még ez is egy 20 százalék körüli infláció lesz. És nyár végén, ősz elején lemehetünk egy 15 százalék körüli tartományba” – sorolta. A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet: ha a kormány időközben eltörölné az árstopokat, akkor a hatósági áras termékek drágulni fognak. „Ebben az esetben az emberek további jelentős mértékű áremelkedésként fogják megélni ezeket az ugrásokat” – mondta.

Hornyák József arról is beszélt: ahogy az infláció elszabadulásában, úgy a megfékezésében is sok múlik a kormányzati intézkedéseken. „Az is feltétel, hogy az idei évben már ne legyenek ilyen jelentős adóemelő intézkedések, illetve a forint árfolyamát is stabilan kell tartani a jelenlegi szinteken. Hogyha a forint újabb mélyrepülésbe kezdene, akár az euróval szemben, akkor azt láthatnánk, hogy a külföldről érkező termékeknek az ára újra jelentősen emelkedni kezdeni, ami egy újabb inflációs kört eredményezne” – tette hozzá Hornyák József. 

Nyitókép: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images