A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy garantálja, hogy a vásárlók valóban igazoltan kiváló minőségű termékeket kapnak a pénzükért. A Nébih szakmai támogatásával működő rendszer a hazai és uniós előírásoknál is szigorúbb szabályozás alapján működik, így valódi értéket képvisel. Mit jelent pontosan a KMÉ-védjegy? Hogyan segíti a fogyasztókat a tudatos vásárlásban?  Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Felkai Beáta Olgával, a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy Bírálóbizottságának elnökével.

Az Európai Unió arra kér minden állampolgárt, hogy készítsenek el egy 72 órára elegendő vészcsomagot, amely segíthet túlélni egy esetleges ellátási zavar idején.

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése az elmúlt években komoly terhet rótt a magyar lakosságra. Milyen tényezők vezettek a dráguláshoz, és milyen lépéseket tett eddig a kormány az infláció megfékezésére? Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője elemzi az áremelkedés okait, a piaci folyamatokat és az esetleges megoldásokat. Vajon van esély arra, hogy az árak visszatérjenek a normális szintre? 

Egyre több a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyes termék az áruházak polcain: a vásárlók számára garantált a magas minőség.

Az élelmiszer-infláció mértéke az elmúlt négy évben Magyarországon meghaladta a 70 százalékot, szemben a nyugat-európai 21–22 százalékkal. Egy négytagú család éves élelmiszer-költsége több mint egymillió forinttal emelkedett. Mi áll a háttérben, és milyen megoldások lehetségesek?

Az élelmiszerárak emelkedése már évek óta tapasztalható, és bár az egyes termékek ára eltérően alakul, az összkép nem mutat csökkenő tendenciát. Dr. Raskó György agrárközgazdász szerint az idei évben is egyértelmű volt az áremelkedés, és 2025-re sem várható jelentős változás a boltok polcain.

Egyre többen járnak át Magyarországon a szomszédos országokba vásárolni, miután a kormány 27 százalékos általános áfával és különadókkal terhelte a magyar gazdaságot, aminek következtében az élelmiszerek ára jelentősen nőtt. A Reggeli vendége Németh Dávid közgazdász volt, aki szerint az áfa valóban jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszerek esetében számos ország nyilvánvaló népélelmezési, illetve politikai okokból, valamint az egyes termékpályák fehérítése miatt is kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Ez igaz Magyarország esetében is: több termékpályán, így például a sertés- és csirkehús esetében is 5 százalékos áfa van érvényben. Mindez azonban jellemzően az alapanyagokra, esetleg a konyhakész kiszerelésű húsokra (például darálthús, csirkemell) érvényes, a készítményekre, így például májasokra, felvágottakra nem. Ezekre továbbra is a rekordgyanús, 27 százalékos áfa vonatkozik. A közgazdász szerint csupán az áfacsökkentés nem jelenthet megoldást, mert az adóbevétel kiesik, érdemi fogyasztásnövekedésre azonban nem lehet számítani. Hogy mitől állhat be jelentős változás a magyar gazdaságban, kiderül a fenti videóból.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

Ennek komoly költségei lehetnek, de a jelenlegi rendszer szerintük nem vált be.

Hat év alatt megduplázódtak a magyar élelmiszerárak, miközben az Európai Unióban csak 40%-os emelkedést mértek átlagosan. Az árstop és a kötelező akciók ellenére a liszt, a cukor, illetve az olaj is jobban drágultak nálunk. Tavaly a spanyoloknál és Hollandiában is olcsóbbak voltak a boltok, mint Magyarországon. 

Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Sajnos egyelőre csak az amerikai Costco árulja a vészhelyzetek esetére tökéletes, 150 adag ételt rejtő vödröt.

Kenyérdrágulás jöhet ősszel, mivel a liszt ára 10-15 százalékkal emelkedhet már a jövő hónapban a Gabonaszövetség szerint, mert gyenge lett a búzatermés az országban. A kevés jó minőségű gabonáért nagy a verseny, ami felhajtja az árát. Az RTL Híradónak nyilatkozó pékség vezetője viszont azt mondta: egy újabb áremelkedést nem tudnak áthárítani, mert a vásárlók ennél többet már nem hajlandóak fizetni a kenyérért.

A cukor ára durván emelkedett, a liszté viszont hasonló mértékben csökkent.

Cikkünkben összegyűjtöttük a leghasznosabb tippeket és trükköket arra, hogyan hozzunk össze egy olcsó, spórolós nagybevásárlást.

Magyarországon csaknem 1,8 millió forintot tud költeni egy ember átlagosan a kiskereskedelemben egy év alatt, miközben a 25 vizsgált országban ugyanez az érték átlagosan 2,5 millió.

A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Egyetlen rosszul megítélt étel is gyomorrontással, sőt akár veszélyes ételmérgezéssel is járhat. Meddig maradhat szobahőmérsékleten az étel? És a hűtőben? Egyáltalán hány fokos legyen a hűtő? Többször is újra lehet melegíteni a maradékot? És melyik étellel legyünk különösen óvatosak?

A Munch vállalkozást 2021-ben, a Cápák között 3. évadában ismerhettük meg. Akkor Moldován András indítványozására az összes Cápa befektetett az ételmentő bizniszbe. Balogh Petya a mai napig tulajdonrésszel rendelkezik, Lakatos István pedig mentoringot nyújt a sikeres vállalkozók számára. 

A karcagi családi napon kiosztott élelmiszerek között akadtak olyanok, ami már a Nébih szerint sem fogyaszthatóak.

Amit Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke mondott, az valóban igaz volt több mint két évig, de már nem az.

Szlovákiába az akciók miatt, Romániába viszont a rendes áron kínált élelmiszerek miatt is megéri elmenni bevásárolni. Két napja a Házon kívülben láthattak riportot arról, hogy egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért, pedig ott átlagosan drágábbak az áruk. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint részben a magas áfa, részben pedig az elmúlt másfél év rekord inflációja miatt drága Magyarországon az élelmiszer.

Bár Szlovákiában hivatalosan drágábbak az élelmiszerek, mint Magyarországon, mégis egyre többen járnak át a határon bevásárolni. A magyarázat egyszerű: megéri autóba ülni bizonyos termékekért, főleg, ha akciósak. Az egyik bevásárlós Facebook-csoportban már több mint 67 ezren vannak, az emberek egymásnak adják a tippeket, éppen hol, mi olcsóbb. A Házon kívül stábja indult bevásárlókörútra, és meglepően sokat spóroltak.

Mindössze egy boltkategória van, amelynél az elmúlt években újabb egységek nyíltak: az állatpatikák. 

Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. Raskó György agrárközgazdász további emelkedésre számít, de azt mondja, a magyar boltok csak néhány százalékos áremelést érvényesíthetnek a gyenge vásárlóerő miatt.

Pauschka Elvira és férje, Krisztián mindenmentes, vegán márkájukat a Nutriqua-t mutatták be a Cápák között befektetőinek. Egészséges superfood lattékat, hajdina energiaszeleteket, valamint funkcionális superfood mixeket kínálnak, amelyekből kóstolót is hoztak. A Cápák lelkesen kapták a kezükbe az italokat, Moldován András azonban megütközött a vibráló lilaszínű folyadék láttán.

Elképesztő mértékben összement egyes élelmiszerek kiszerelése, ami valójában drágulást jelent – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek, de vannak kirívó, 40 százalékos csökkenések is. Március óta több mint 620 termék súlyát, kiszerelését csökkentették a gyártók. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelet segíti a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban tudjanak dönteni.

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

A szakértő szerint egyre nagyobb társadalmi réteg gazdálkodik egyre kevesebb pénzből.

Végre megtudjuk, hogy hol készült a méz és mennyi cukor van a gyümölcslében.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője elmondta, hogy éveket léphettünk vissza ezen a téren.

Az élelmiszer-pazarlás nem csak a gazdag országokban jelentkezik.

Mától kötelező az üzletekben figyelmeztető felirattal jelölni azokat a termékeket, amelyeknek csökkentette a gyártó a méretét. De több boltban még nem helyezték ki a felkiáltójeles címkéket, a kereskedők március közepéig kértek haladékot a fogyasztóvédelmi hatóságtól. Az egyik nagy üzletlánc szerint az új tájékoztatással a vásárlók járnak jól, mert így könnyebben észreveszik a zsugorodó termékeket.

A magyar Willy Wonka komumbiai csokival, a Redpower vállalkozója pedig gyógynövénye almalével kínálta az éhes Cápákat. Az ételek mellett a befektetők egyéb érzékszerveire is próbáltak hatni a vállalkozók. Az Infoscreen megálmodói digitális faliújsággal, a Collarful vállalkozója saját készítésű kutyakiegészítőkkel, a 7scents alapítója pedig személyre szabott illatmintákkal érkezett a Cápákhoz.

A Cápák közül egyedül Orbók Ilona látott fantáziát a vegán funkcionális italcsaládot forgalmazó Redpower vállalkozásban. Balogh Petya szerint „a nap végén ez egy fűszeres almalé”, ami Lakatos István számára „fából vaskarika”. Balogh Levente viszont azért szállt ki, mert üzletkötői szerepet szánt neki a vállalkozó.

Egervári Gábor a 90-es évek óta vállalkozásokkal foglalkozik, mára pedig az élelmiszeripart tűzte ki fő profiljának. A Redpower ötlete akkor született meg, amikor természetes alapanyagokból szeretett volna tulajdonostársaival energiaitalt készíteni. A hazai és nemzetközi terjeszkedéshez 15 millió forintra lenne szüksége, melyért cserébe 10% részesedést ajánlott a Cápáknak.

A Hmmmm… csoki 35 éves megálmodója saját csokigyárról álmodozott, amit végül édesanyjával közösen meg is vásárolt Kecskeméten. Csatai László most azért érkezett a Cápákhoz, hogy édesebbé tegye a mindennapjaikat, illetve, hogy mentorálás és kapcsolati segítség mellett 50 millió forintot kérjen tőlük 5% tulajdonrészért cserébe.

A pékáru, a tejtermék és a zöldség-gyümölcs is drágább Magyarországon az uniós átlagnál – a jegybank friss kutatása szerint. Úgy számolnak, két és fél év alatt másfélszeresére ugrottak az élelmiszerárak. Nagyot lassult az infláció januárra, de jelenleg Hollandiában is olcsóbbak a boltok, mint nálunk. Pedig a bérszínvonal nagyjából fele lehet a tagállamok átlagának.

Perepelica Kirill a Munch társalapítója és Kazatsay Eszter a PENNY Magyarország kommunikációs vezetője mesélték el a Reggeliben, hogyan működik az app, amit az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem ihlett. De mit rejtenek a meglepetéscsomagok, és hogyan lehet használni az appot? Elmondják a videóban. 

Az ember azt gondolná, hogy a hűtőszekrény egy ételnek sem árt. Ez bizony egyáltalán nem igaz, sőt! Vannak olyan ételek, amiknek nemcsak az állaga, hanem az íze, sőt akár a vitamintartalma is megváltozhat, ha hűtőbe tesszük.

Az élelmiszerárak növekedésével a bolti lopások száma is megemelkedett Magyarországon. Megkérdeztük a legnagyobb hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontokat, mit tapasztaltak, milyen tételeket tulajdonítanak el a legtöbbször tőlük, és hogyan védekeznek a tolvajok ellen. Többen is említették, hogy már nem egyszerű élelmiszerlopásokról van szó. Meglepő válaszokat kaptunk.

Péter Dániel orvostanhallgató, aki a rengeteg tanulás és vizsga közepette azon kapta magát, hogy nincs ideje az egészséges táplálkozásra. Egy egyetemi projekt keretein belül ismerkedett meg a rovarfehérjék élelmiszerként való felhasználásával, és unokatestvérével, Péter Bencével közösen úgy döntöttek, megalapítják a Cricks Farm rovarfehérje alapú szeleteket forgalmazó cégüket. Bár a Cápák nem haraptak rá a fiúk tücsökfehérjés proteinszeleteire, a két fiatal bízik a generációjuk nyitottságában és remélik, hogy rövid időn belül a maguk által tenyésztett tücsköket is felhasználhatják a szeletek előállításához. Dani és Bence az rtl.hu-nak adott interjúban a műsor tanulságairól, a nagyipari állattartás és a rovarok feldolgozásának különbségeiről mesélt, valamint megmutatták az otthoni tücsökfarmjukat is.

A Cricks vállalkozói épp, hogy csak végigmondták pitch-üket, Moldován András azonnal ajánlatot tett tücsökfehérjés vállalkozásukra. Kicsivel később azonban meggondolta magát, de amikor a saját tücsökfarm is szóba került, újra érdeklődni kezdett az üzlet iránt, amivel Balogh Levente nem tudott egyetérteni.

Péter Dániel és Péter Bence egy fenntarthatóbb és egészségesebb társadalomért szeretnének tenni Cricks vállalkozásukkal. A rovarevés hallatán kevesek szájában fut össze a nyál, ugyanis ez egyelőre nem része a kultúránknak és étkezési szokásainknak, pedig a tücsökliszt kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a marhahús, és több Omega-3 van benne, mint a lazacban. Az unokatestvér páros 5 millió forintot kért a Cápáktól, melyért cserébe 15%-ot ajánlottak fel vállalkozásukból.

A Cápák között befektetői nem értettek egyet Korolovszki Norbert, a Kürtős Legenda alapítójának üzleti jövőképével. Balogh Levente és Moldován András is kifejtették, hogy miért nem hatékonyak a vállalkozó célkitűzései, és hogy mennyire fontos lenne, hogy értsen az élelmiszertechnológiához. Ezek után Lakatos István – hallgatva cápatársaira – szintén kiszállt Balogh Petyával az ajánlatból.

A boltok polcain egyre több helyen találkozhatunk a tofuval, sőt az interneten fellelhető receptek és ötletek száma is kezd végtelennek tűnni. Mégis felmerül a kérdés: mit kell tudni erről a kiszáradt fetasajtnak tűnő ételről? Miből készül és milyen hatással van a szervezetünkre? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket.

Afrika egészen más arcát látja Domonyai András. Belezúgott a mezőgazdaságba, és egy kenyai árvaházban kezdett először kertészkedni. Most Marokkóban kísérletezget, új fajtákat szeretne bevonni a termesztésbe. Bejárta már emiatt Ruandát, Tanzániát, Etiópiát, és mikrofarmot alapított Kongóban, valamint Kenyában is. Kukoricával, tökkel, paradicsommal és répával kísérletezett, ez utóbbi okozott már neki meglepetést. András úgy véli, a jövőben élelmiszerbank lehet Afrikából, ami a saját fogyasztásán kívül az európai piacot is el tudja látni.

Az ukrán élelmiszerek beáramlása ellen tiltakoztak. A Nemzeti Agrárkamara elnöke szerint az őzek már parókát növesztettek a ukrán gabonától.

90 millió forintot kell fizetnie a Lidlnek, mert nem tudta a GVH által is elfogadott adatokkal alátámasztani, hogy a legolcsóbb üzletlánc.