Egy siklósi áruházban vásárolta.

Akkora az inflácó Magyarországon és annyira elfogyott az emberek tartaléka, hogy sokan tényleg elkezdtek jóval kevesebbet fogyasztani. Egy boltos szerint ma már ott tartunk, hogy a sonka és a kolbász is luxusélelmiszernek számít. Nincs olyan ember, akit ne érintene a drágulás, nem kivételek ez alól a hazai hírességek sem. Horváth Éva a 2000 forintos tejfölön döbbent meg, Járai Máté pedig a magas benzinárak miatt szívja a fogát. A színésznek korábban sosem kellett megnéznie a közértben az árakat, mára kénytelen körültekintőbben vásárolni. A magas árakra a legtöbben úgy reagáltak, hogy egyszerűen nem vettek meg annyi mindent.

Tovább emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, igaz, májusban már csak minimális volt a drágulás az előző hónaphoz képest. Az infláció 21 és fél százalék volt egy év alatt, ami valószínűleg továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. A kormány úgy látja, hogy a fogyasztói árak dinamikusan mérséklődnek, de az általunk megkérdezett emberek még egyáltalán nem érzik ezt.

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben. A kormány ezzel próbálja megfékezni az inflációt.

Rendeletben határozták meg azt is, hogy miként kell kinézniük a tájékoztatóknak.

Lassult az infláció, de áprilisban még mindig 24 százalékkal magasabbak az árak Magyarországon, mint egy éve. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor azt mérte, hogy márciushoz képest már megállt az élelmiszerek áremelkedése, és például a sajt vagy a kenyér olcsóbb is lett. A Portfolio szerint ennek az az oka, hogy egyre kevesebbet vásárolnak az emberek. A gazdaságfejlesztési miniszter helyettese hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogy amikor ő vásárol, emberekkel teli boltokat lát.

Matejcsok-Balogh Anett korábban nem nézte az élelmiszerek árát, csak megvette, amire szükségük volt. A háromgyerekes édesanya eddig otthon volt legkisebb gyermekével, de az anyagi biztonságuk miatt néhány héten belül újra munkába áll, így a pici másfél évesen bölcsődébe megy. Anett azt meséli, leginkább a szórakozást jelentő tevékenységeknél húzták meg a nadrágszíjat, kevesebbet járnak kirándulni, és éttermekbe se mennek, külföldi nyaralást pedig egyáltalán nem terveznek.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón beszélt arról, hogy a következő ülésén dönthet a kormány arról, hogy mit kezd az élelmiszerárstoppal.

Egy TikTok-felhasználó videóra vette, hogy bizonyos termékeket jóval olcsóbban, vagy akár féláron kapja meg, ha nem egy magyar, hanem egy romániai Lidl-ben vásárol be. Megnéztük az árakat, valóban így van-e. Inflációs rögvalóság. 

A tojás ára 74 százalékkal emelkedett. A tejtermékek 72,8 százalékkal drágábbak. A kenyér 68 százalékkal. 

Átlagosan 26 százalékos élelmiszerdrágulást vár idén a Magyar Nemzeti Bank – ezt a Jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója nyilatkozta az RTL Híradónak. Baksay Gergely azt mondta, lehetnek olyan termékek, amelyeknek az ára csökken, általánosságban azonban továbbra is drágulásra kell számítani, még ha ez szerinte lassabb is lesz, mint tavaly. A Nemzeti Bank úgy számol, leghamarabb 2025-ben szoríthatják tartósan három százalékra az inflációt.

Bár lesznek olyan termékek, amelyeknek az ára akár csökkenhet is, általánosságban drágulásra kell számítani, még ha ez lassabb is lesz, mint tavaly – az élelmiszer-drágulásról a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója beszélt az RTL Híradónak.

A módszer támogatói szerint viszont a tenyésztett hús ígéretes és innovatív megoldásnak tekinthető, egészséges, ráadásul környezetbarát is.

Szükség esetén hosszabb időre is áfamentessé tesznek több mint negyven terméket. 

A nyugdíjasok az inflációt sokkal nagyobbnak tapasztalják a valós értékeknél.

Megjelent Nagy István agrárminiszter rendelete.

Minden összetevője nagyobb mértékben drágult, mint az átlagos élelmiszer-infláció. Pedig az is 43,3 százalék.

Károsanyag-kibocsátás nélkül lehetetlen élelmiszert előállítani.

A Kereskedelmi Szövetség szerint az átlagosnál is több bolt zárhat be idén, mert zuhan a forgalmuk, miközben megugrottak a költségeik. A kormány néhány milliós támogatást fizet kisboltosoknak és henteseknek, akiket az árstop hozott hátrányba. Ennyi pénzből azonban nem lehet megállítani a bezárásokat – vélik a Portfóliónál.

Azt nem tudni, mondott-e beszédet. 

Éva egy 6 gyermekes egyedülálló édesanya, aki saját erejéből, mindössze havi 120 ezer forintból próbálja eltartani gyermekeit. Ám napról napra nehezebb. Ő egyike azoknak a Magyarországon élő százezreknek, akiknek eddig is alig futotta élelemre, és akiknek a mostani brutális infláció mellett még nehezebb a megélhetés. Felmérések szerint ma Magyarországon közel egymillió ember él már 100 ezer forintnál is kevesebből. Őket még jobban érinti a decemberben mért évi 44,8 százalékos élelmiszer áremelkedés.

Már két és félszerese a magyarországi infláció az uniós átlagnak, az élelmiszerek drágulása pedig majd háromszor akkora – az Eurostat friss összesítése alapján. Az IMF szerint a kormány és a jegybank költekezése vezetett a kiugró dráguláshoz. A miniszterelnök pénteken azt mondta, márciustól lassulhat az áremelkedés.

Az aszály okozta hagymahiány miatt egyre több helyen importtal töltik fel a készleteket a kereskedők, csakhogy a beszerzése jóval drágább. A drágulásban a termelők szerint a hazai hagymaföldek csökkenése is szerepet játszik.

Jelenleg négy rovarfaj van engedélyezve az EU-ban: a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök, valamint az alombogár lárvái.

Bár sokan idegenkednek attól, hogy olyan ételt egyenek, amelyek rovarokat tartalmaznak, Dr. Tóth Tamás szerint ez a jövő. A Reggeliben mondott is pár nyomós okot erre.

Már kétszer többe kerül a kenyér, a vaj és a zsír, mint egy éve – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Az alapvető élelmiszerek egy része a decemberinél is nagyobbat drágult januárban. Az általunk kérdezett elemző úgy számol, az Unió legmagasabb áfakulcsa a szegények sújtja a legjobban Magyarországon. A kormány viszont hallani sem akar áfacsökkentésről.  

Nagy István szerint mérséklődni fog az élelmiszerek drágulásának mértéke.

Pedig tudhatnák, hogy nincs kibúvó az árstopszabályok alól. 

A magyar emberek nem akarnak rovarokat enni, állítja.

Élelmiszerre és alkoholra is többet költöttünk arányaiban, mint az uniós átlag.

Bevásárolni indult a Házon kívül stábja Romániába és Szlovákiába, hogy összehasonlíthassák az ottani és az itthoni árakat. Arra voltak kíváncsiak, hogy melyik élelmiszer mennyivel olcsóbb a határon túl. Magyarországon decemberben a Világbank szerint az éves élelmiszer-infláció 49 százalék volt, míg Szlovákiában 29, Romániában pedig csak 23 százalék.

Állítsa vissza a kormány azt a fél évvel ezelőtt megszüntetett lehetőséget, hogy SZÉP-kártyával is lehessen élelmiszert vásárolni – követeli a Jobbik. Az ellenzéki párt szerint a rekordinfláció mellett most fontosabb élelmiszerre, mint például szállodára költeni. Tavaly 41 milliárd forintért vásároltak élelmiszert SZÉP-kártyákkal, amíg a kormány meg nem szüntette ezt a lehetőséget. Pont akkor, amikor felpörgött az infláció. A kormány azt közölte: az infláció ellen az Oroszország elleni szankciók kivezetése lenne a megoldás.

Öt százalékkal csökkentik a liszt árát februártól a malmok – ezt a Gabonaszövetség tagozati elnöke nyilatkozta Híradónknak. Zuhan a búza ára, mert megindult a gabonaszállítás Ukrajnából. A magyar termelők egy része fizetésképtelenné válhat, a fogyasztók viszont fellélegezhetek az olcsó ukrán gabona hatására. Raskó György agrárközgazdász szerint áprilisban megállhat az élelmiszerdrágulás, illetve azt mondja, várhatóan csökkenhet a tejtermékek ára.

Dumpster diving, azaz kukabúvárkodás. Az extrém vegánoktól indult mozgalom lényege, hogy az ember a szemétből szerzi meg a kidobásra ítélt, de amúgy még elfogadható minőségű élelmiszereket, zöldségeket, konzerveket. A válság miatt manapság nemcsak etikai megfontolásból választják ezt egyesek, hanem egyre többen rá is kényszerülnek. Az rtl.hu kukabúvárjelöltekkel vágott neki a pesti éjszakának, és üzletláncokat faggatott a hulladékkezelésükről.

Ezen kívül egyedi panaszokat és piaci jelzéseket is kivizsgálnak. 

Nem olyan hosszú a lista.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

Az agrárminiszter az Indexnek kedden azt mondta, hatósági árak nélkül 30 százalékkal többet költenének élelmiszerre a legszegényebbek. A GKI szerint a miniszter téved.

Újabb rekordot döntött a magyar infláció: decemberben 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a rezsi és az élelmiszerek ára emelkedett – közölte a KSH. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL-nek nyilatkozó elemző szerint a hazai adat világszinten is benne van a top10-ben: olyan országok társaságába kerültünk, mint Venezuela, Argentína és Törökország. 

25 százalékra nőhetett decemberben az infláció Magyarországon a GKI Gazdaságkutató szerint. Eközben az Unió statisztikai hivatala szerint az eurózónában már csökken az áremelkedés üteme, már most 10 százalék alá mérséklődött. Orbán Viktor a tavalyi utolsó kormányinfón azt mondta, 2023 végére vár egy számjegyű inflációt Magyarországon. 

A KSH friss adatai szerint már tavaly novemberben csaknem 7 százalékkal esett vissza az élelmiszerboltok forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az adatok alapján a legtöbben az élelmiszeren spórolnak. Szakértők szerint idén még tovább kell húzniuk az embereknek a nadrágszíjon, ha ki akarnak jönni a pénzükből. Az inflációt a béremelések sem tudják követni, javulásra a szakemberek csak az év második felében számítanak.

Átlagosan 75 százalékkal több húst és állati fehérjét fogyasztunk, mint amire a szervezetünknek szüksége lenne.

Sokkal több pénzből sokkal kevesebbet lehet vásárolni.

Mivel nem maga intézi a bevásárlását, ezért muszáj volt lemennie a boltba, hogy a saját szemével lássa ezt az őrületet.

A magyarok többsége szerint a kormány gazdaságpolitikája, a gyenge forint és a magas energiaárak felelősek az élelmiszerárak emelkedéséért, és nem az EU-s szankciók. 

Néhány hónap alatt duplájára emelkedett a nagyobb lopások száma, ezt mondják az egyik nagy áruházláncnál. Adataik szerint míg korábban hetente nagyjából kétmillió forint értékű árut vittek el a tolvajok, mostanra már ötmillió ez az összeg boltonként. Mindenféle árut visznek: műszaki cikkeket, élelmiszert, ruhát is.

Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

Hatósági áras lisztből és cukorból is csak 5 kilót lehet maximum venni az üzleteikben.

Április 30-ig marad az ársapka az élelmiszereken.

Az élelmiszerpazarlás ellen küzd a vállalat.