Közben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy felerészt belső tényezők okozzák a kiugró pénzromlást, de úgy számolnak, még így is Magyarországon az ötödik legolcsóbb az élelem az Unió 27 tagállama közül.

Hatósági áras lisztből és cukorból is csak 5 kilót lehet maximum venni az üzleteikben.

Április 30-ig marad az ársapka az élelmiszereken.

Az élelmiszerpazarlás ellen küzd a vállalat. 

Kevesebb pénz jut ruhára, cipőre és kevesebbet költenek gyógyszertárakban az emberek – ez derül ki a KSH kiskereskedelmi forgalmat összesítő adataiból. Októberben a teljes kiskereskedelmi forgalomból több mint 17 százalékkal volt kisebb a ruházati és cipőboltok részesedése, és tizedével csökkent a gyógyszertárak forgalma 2019-hez képest. Közben az élelmiszerboltokban többet költöttek az emberek. A Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint hiába költik az emberek a fizetésük nagyobb részét élelmiszerre, mégis kevesebb terméket tudnak vásárolni.

Húsvétig tartanák fent az ársapkát. 

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük az egyre dráguló tejtermékekről és az egyre kevesebb élőállatról. Hol van a vásárlók lélektani határa, mikor fékezhet az infláció? A szakember szerint nincsen szó szankciós áremelkedésről, hiszen akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon.

Már a nagyobb áruházakat is elérte az áruhiány. Az árstopos termékek közül van, ahol cukrot, máshol tejet vagy tojást nem lehet kapni. Az üres polcokról több nézőnk is küldött fotókat. A cukorhiányt a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint részben az árszabályozás okozhatja. Az egyik nagyáruházláncnál viszont úgy látják, megnőtt a kereslet.

Nagy István közölte azt is, hogy nem kell pánikolni, nem lesz áruhiány. 

Az élemiszerdrágulás óta jócskán nőtt a bolti lopások száma Magyarországon. Budapesten január és október között 807 tolvajt füleltek le. Ételt, szeszesitalt, ruhát, illatszert és műszaki cikkeket tulajdonítanak el legtöbbször a tolvajok.

 Idén 8396 esetben loptak hiper- és szupermarketből.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az EU-s országokban átlagosan 20 százalék az élelmiszer-infláció, erre pedig Magyarországon pluszban rárakódik 15 százalék a forint árfolyamának romlása miatt.

Hazánkban emelkedtek leginkább az élelmiszerárak az egész EU-ban.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább 40,0, illetve 64,4 százalékkal. 

A G7 az átlagok alapján számolt éves inflációs adata 54,3 százalék.

Egy kutatás szerint a válaszadók jelentős része lemondott az éttermekről, a szórakozásról és a szakemberek hívásáról, ha lakásuk felújításra szorul.

Míg Magyarországon az átlagfizetésből 108-szor tudjuk megvenni a tejből, tojásból, tésztából, margarinból és vécépapírból álló csomagot, addig Hollandiában 320-szor, Ausztriában 302-ször, Szlovákiában 115-ször. Más európai országokban is ennyivel emelkedtek az élelmiszerárak, mint nálunk? Utánajártunk, kiszámoltuk.

Akár 40 százalékkal többe kerülhet a hal idén karácsonyra, és már az alma is drágul. Ráadásul még csak most kezd beépülni az árakba a rendkívüli aszály hatása, emiatt fél évig tovább drágulhatnak az élelmiszerek. Az aszály veszélye pedig nem múlt el, a Meteorológiai Szolgálat adatai szerint októberben a sokéves átlag ötödénél is kevesebb csapadék esett.

A boltlánc kasszásai arra panaszkodnak, hogy a vásárlók „nekik esnek az árak miatt.”

Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte az oroszok lépését.

20 százalék feletti volt az infláció szeptemberben. Elképesztően drágultak az élelmiszerek és az energia is.

Több mint 95 kilogrammnyi nem igazolható eredetű, illetve lejárt élelmiszert vontak ki a forgalomból. 

A vendéglátósokat 2020 elején a koronavírus járvány már nehéz helyzet elé állította. De azt az időszakot a legtöbben még át tudták vészelni. A nekünk nyilatkozók vendéglátósok mind azt mondják, hogy nem terhelhetik tovább a vendégeikre a plusz költségeket, mert egyszerűen nem lesz vendégük. Ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy a turisták a forint gyengülés miatt most dőzsölhetnek Budapesten.

Magyarországon mérték az unió legmagasabb élelmiszer-inflációját augusztusban az egy évvel ezelőttihez képest: a kenyér, a hús, a sajt és számos alapvető élelmiszer nálunk drágult a legjobban. A GKI arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-infláció Magyarországon már jóval meghaladja a forintgyengülés mértékét, vagyis euróban számolva is magasabb, mint az uniós átlag. A Magyar Pékszövetség elnöke híradónknak azt mondta: a kenyérárak októberben tovább drágulnak a liszt ára miatt.

Átlagosan 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt, sok mindenért másfélszer annyit kell fizetnünk most, mint tavaly ilyenkor. A margarin, a kenyér és a sajt, több mint 60 százalékkal drágult. A tejtermékekért, vajért és vajkrémért másfélszer annyit kell fizetni, mit egy éve, és a péksütemények is több mint 45 százalékkal drágábbak. De meddig drágulhatnak még? Vásárlók mondták el véleményüket.

A nagyobb városokban hosszú sorok állnak az ingyenételt osztó segélyszervezetek sátrai előtt. 

A február 1-től bevezetett élelmiszerárstop október 1-jén ér véget. Az árszabályozás a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát árait is korlátozta. Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszerárstop fokozatosan szűnhet meg, de így is hatalmas terhet fog jelenteni az áremelkedés.

Még tovább drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon.

A világ főként az orosz-ukrán háború okozta energiakrízisre figyel, de legalább olyan súlyos lehet az élelmiszerválság is. Oroszország és Ukrajna is a világ élmezőnyében vannak a gabonák és az étolaj exportját tekintve, így reális a félelem, hogy a termelés és a szállítás csökken, elakad – különösen, hogy a háború nagy eséllyel a jövő év első felében is zajlik még.

December óta nőttek a legtöbbet az árak.

Miért éri meg jobban piacra járni, mint valaha? Mit nyerhetünk az okos tervezéssel és egy jól felszerelt kamrával? Hogyan hasznosítsuk az alapanyagok hulladéknak hitt részeit? Íme a népszerű gasztroblogger tippjei azoknak, akik nehéz időkben is tápláló és finom ételeket szeretnének az asztalra tenni.

Egekben a zöldség, a gyümölcs, a vaj ára, drága lesz a villany, a gáz. Mit tehetnek a háztartások, és hogyan hat mindez a vendéglátós szektorra? Mautner Zsófiával beszélgettünk, aki a közeljövőben azzal kísérletezik majd, hogyan tud olcsón, mégis egészségesen és változatosan főzni. Úgy gondolja, erre a szemléletre most lelkileg is nagy szükség van.

A földek 47 százalékát fenyegeti szárazság az Európai Bizottság kutatóközpontjának felmérése szerint. Franciaországban több mint száz település lakói maradtak ivóvíz nélkül. Olaszország legnagyobb folyója, a Pó 8 méterrel van az átlagos vízállása alatt. Boszniában a gazdák szerint az idei kukorica már takarmánynak sem használható. Sok helyen a gabonaexportot is nehezíti, hogy a folyók vízállása miatt nem lehet kihajózni.

Az eset még márciusban történt egy veszprémi szupermarketben. Az ügyészség most közmunkára küldené a tettest, akit akkor fogtak el, amikor az első kör sikerén felbuzdulva másodszor is próbálkozott. Több százezer forint élelmiszert és háztartási eszközöket akart ellopni. A rendőrség később a lakásán is talált lopott holmit.

Megduplázódott a kenyér ára tavaly nyár óta a G7 számításai szerint. A gazdasági portál adatai alapján néhány zöldségfélén kívül szinte minden drágább lett, ezért júliusban átlagosan 34 százalékos volt az élelmiszerinfláció. A Momentum szerint a termelők és a rászorulók közvetlen támogatásával lehetne enyhíteni a helyzeten. A kormány viszont azt mondja, az árstopok mérséklik a családok terheit.

240 forintot keresnek egy liter étolajon azok, akik kartonszámra veszik és viszik az olajat Szlovákiába a komáromi üzletekből. Komáromban a helyiek az állítják, naponta több szlovák rendszámú utánfutó és kisteherautó is megfordul a boltok parkolójában, és megpakolt csomagtartóval viszik ki az országból az étolajat. Volt olyan bolt, ahol már délelőtt elfogyott a készlet.

Szalámiból a korábbi 10 deka helyett főleg 7 deka, sonkából és párizsiból pedig 9 deka van egy csomagban.

Gyerekek, beszarás! – fogalmazott az előadó teli bevásárlókocsija mellett.

Egész Európa egyik legdurvábban dráguló élelmiszereit eszik a magyarok.

Az áremelkedés várhatóan az olcsóbb termékek felé tereli a keresletet.

Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője szerint elengedhetetlen a fenntartható jövő, ezért az üzletlánc magyarországi boltjaiban több mint 90%-ban hazai élelmiszereket találhatunk.

Rohamosan emelkednek az élelmiszerárak

Dráguló élelmiszerekre igen, de ellátási válságra nem számít a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója. Heiszler Garbriella a Pénzcentrumnak nyilatkozott, és azt mondta: megnőtt a kereslet az olcsóbb, saját márkás termékeik iránt. Az agrárminiszter szerint a magyar mezőgazdaság a magyar szükségletek felett képes élelmiszert előállítani, de a világban milliók válnak éhezővé.

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

Több termékre vonatkozik majd a népegészségügyi termékadó, és magasabb is lesz a mértéke.

„A lisztet 245 forintért kapom, 203 forintért adom, ezen már bukok. Az étolajat 959 forintért kapom, 713 forintért adom, a cukrot 389 forintért, majd pedig 261 forintért adom el” – sorolta egy kereskedő.

A KSH friss adatai szerint az elmúlt egy évben jóval az átlag felett drágultak az élelmiszerek, főleg a margarin, a kenyér, a sajt és a baromfihús.

A KSH szerint a margarin 41,4 százalékkal, a kenyér 37,5 százalékkal, a sajt 35,4 százalékkal drágult egy év alatt.

A háború okozta válság akár évekig is elhúzódhat.