Egyre dráguló élelmiszerek és éhínség miatti migráció – ez várhat ránk, ha tovább folytatódik az orosz-ukrán háború

Néhány héttel ezelőtt fontos megállapodás született, az ENSZ és Törökország közvetítésével Oroszország és Ukrajna megegyezett arról, hogy az odesszai kikötőből újra elindulhat a gabonaexport. Bár Moszkva vállalta: nem támadja az ukrán kikötőket, pár órával azután, hogy aláírták az egyezményt, rakétatámadás érte Odesszát. A Kreml először tagadott, később azt mondták, hogy egy katonai létesítményt bombáztak.

A Portfólió elemzője, Beke Károly szerint továbbra sem lehet tudni, hogy a gazdáknak sikerül-e időben vetniük, és ha igen, mennyit. Az elemző szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen

egy olyan országról beszélünk, amit folyamatosan bombáznak és háborúban áll. Perpillanat az ukránoknak a legkisebb gondjuk az, hogy a termőterületeket összeírják.

Azt sem lehet megjósolni, lesz-e egyáltalán munkaerő, aki elveti a gabonát, és jövőre learatja. 

Az élelmiszerválság hatásait már most érezhetjük a bőrünkön, pontosabban a pénztárcánkon, igaz, az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO szerint ez nem egyformán hat mindenkire. A fejlett világ főként a drágulást tapasztalhatja meg, Afrika, Ázsia fejlődő országai pedig az éhínséget.

Ha a pesszimista forgatókönyvek valósulnak meg, az éhínség újabb migrációs hullámokat indíthat el.

Fél éve tört ki a háború, és mostanra lényegében befagytak a frontvonalak. Mindkét fél elszánt arra, hogy folytassa. Moszkva haditechnikai vesztesége rendkívül súlyos, de Rácz András, Oroszország-szakértő szerint

Oroszország haditechnikai eszközökből nem fog kifogyni, sőt amennyire tudjuk, tüzérségi lőszerből is több mint 10 hónapra elegendője van még, hogyha a harcok intenzitása a mostani szinten marad.

Nem lehet pontosan megjósolni, hogy mennyi meddig tarthat még a háború, de az szinte biztosra vehető, hogy 

ha nem történik váratlan stratégiai meglepetés, akkor a jövő év első felében biztosan dörögni fognak a fegyverek. 

A béke tehát sajnos nem tűnik reálisnak, legfeljebb a tűzszünet, de – ahogy Rácz András fogalmaz – még ennek sem látszanak a kontúrjai.

Kérdés az is, hogy addig mi változik a gáz- és olajfronton. A szakértők szerint az energiaellátásban már rég át kellett volna térni az alternatív módszerekre és csökkenteni a gáztól és az olajtól való függést. Ez azonban évekbe telhet, hónapok alatt nem lehet megvalósítani. És bár az olaj világpiaci árának emelkedése miatt Oroszország most szinte meg se érzi, hogy kevesebb az export, nekik is fel kell készülniük arra, hogy a helyzet változhat.

Bárhogy is lesz, azt fontos megjegyezni, hogy ha a háború már holnap véget érne, a következményei még akkor is hosszú hónapokig és évekig érzékelhetők lennének.