Rejtett kamerával mentünk magyar és szlovák boltokba, és megnéztük, mennyit ér az átlagfizetés

Egy darab „császárbuci” az egyik üzletlánc magyarországi boltjában 69 forintba, ugyanezen vállalat szlovákiai áruházában 12 centbe (410 forintos euró-forint árfolyamon számítva 49 forintba) kerül. A TV paprika kilója itthon 1199 forint, északi szomszédunknál akciósan 2 euró 79 cent, átszámítva 1144 forint. A különbség nem tűnik nagynak, csakhogy míg 

Szlovákiában az élelmiszerárak átlagosan 24,1 százalékot nőttek tavaly szeptemberhez képest, Magyarországon ez az arány 39 százalék: a legmagasabb az Európai Unióban.

Egy magyar és egy szlovák boltba rejtett kamerával látogattunk el, továbbá külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, hogy ahol ők laknak, mennyivel drágult az élelmiszer.

Megkértük őket, vegyenek meg bizonyos árukat, amelyeket összehasonlíthatunk ugyanazok itthoni áraival. 10 darabos tojás, 25 dekás margarin, fél kilós spagetti, 1 liter 3,5%-os tej és egy 8 darabos vécépapír. Mindegyikből a legolcsóbbat. A termékeket október végén vásároltuk. 

Az általunk kiválasztott termékeket Magyarországon tudtuk a legolcsóbban megvásárolni, a legtöbbet pedig Hollandiában kértek érte. A különbségek azonban akkor érződnek igazán, ha összehasonlítjuk, hogy hány ilyen kosarat tudunk vásárolni az adott országra jellemző átlagkeresetből.

Az Eurostat által mért 2021-es szlovák bérből 115 ilyen kosarat tudnánk vásárolni, az olaszból 257-et; a hollandból 320-at, az osztrákból pedig 302-t. Magyarországon a KSH által kiadott statisztika szerint a nettó átlagkereset 2022 augusztusában 342 900 forint volt. A termékeket ebből az összegből 108-szor vásárolhatnánk meg.

Molnár László, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója azt mondja: az euró-forint árfolyam is hozzájárul a Magyarország és Nyugat-Európa közötti bérkülönbségekhez: ha a forint gyenge, a magyar munkaerő olcsóbb, és a vagyonok is kevesebbet érnek. Magasabb béreket szerinte főként az oktatás reformjával lehetne elérni. Ahogy fogalmazott:

a magas hozzáadott értéket magasan képzett munkaerővel lehet elérni. Magyarul növelni kell az oktatásra fordított kiadásokat. Erre jó példa Szingapúr esete. Magyarország nyersanyagszegény és energiaszegény ország, nagyon más nincs, csak a munkaerő. Ezt mindenki tudja egyébként, hiszen ezt már a szocializmus idején is leírták.

Szakértők szerint az infláció a következő hónapokban is emelkedhet Magyarországon, a csúcsot 22 százalék környékén érheti el decemberben, vagy a következő év első hónapjaiban. Innentől csökkenhet a drágulás mértéke, 2023-ban nagyjából 13 százalékos áremelkedést várnak.