Többek között a forint gyengülése miatt is emelkednek az üzemanyagárak Magyarországon. Orbán Viktor sürgős kormányülést hívott össze a helyzet kezelésére.

Hol a legmagasabbak a fizetések Európában? Mutatjuk a friss rangsort forintban is – és Magyarország helyét a listán.

A forint gyengülése az euróval szemben drágább külföldi utakat és emelkedő árakat hozhat. Fedezd fel a háborús helyzet és az olajárak hatását!

Miközben az árak kúsznak felfelé, egyre többen fordulnak a hétköznapi élmények felé. De vajon tényleg ennyire megváltozott a boldogsághoz való viszonyunk?

A múlt évben is tovább emelkedett a befektetési jegyek népszerűsége a hazai kisbefektetők körében: a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint tizenkét hónap alatt több mint ötödével gyarapodott az alapokban tartott pénz mennyisége.

Fedezd fel, miért vágyik vissza a fiatal generáció 2016-ba: nosztalgia, Snapchat-filterek, mémek és a zenei aranykor emlékei várnak rád!

Több pénzintézet idén az infláció mértékével emelheti a számlavezetési díjakat. A nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok túl drágák és túl sokan vannak.

Az árrésstop maradni fog a választásokig, a kereskedők 10%-os plafont kapnak, viszont a kisebb boltok akár végleg bezárhatnak emiatt.

Érdemes megvizsgálni, milyen megtakarítási lehetőségek közül válogathatnak azok, akik még kevésbé járatosak a befektetések világában.

Fedezd fel a 2026 legfontosabb változásait: családi adókedvezmények, béremelések, inflációs hatások és digitális újdonságok egy helyen.

Stagnál a magyar gazdaság: 2025-ben alig 0,3% volt a GDP-növekedés. Szakértők szerint az iparpolitika és az EU-pénzek hiánya a fő ok.

Élelmiszerek, szolgáltatások, benzin és lakhatás: szinte minden drágább lett, miközben a pénzünk egyre kevesebbet ér.

A jegybank szerint jövőre 5% feletti lehet a költségvetési hiány, ami fejenként akár 200 ezer forint új adósságot jelenthet.

Hiába az árrésstop, a tojás ára brutálisan emelkedik: 89 forint az átlagár, ami 20%-os drágulást jelent egy év alatt. A madárinfluenza és a karácsonyi kereslet tovább növelheti az árakat.

A KSH friss, októberről szóló jelentése alapján 4,3 százalékon rekedt itthon az infláció. A gyümölcsök 15%-kal drágultak, az árrésstopos tojás pedig 20%-kal kerül többe, mint egy éve, mert a termelők emeltek árat.

A KSH szerint 1,8 millió magyart fenyeget a szegénység – hiába nőnek a bérek és a nyugdíjak, sokan így is nehéz helyzetben élnek.

Orbán Viktor szerint a kenyér ára csökkenhet a budapesti Trump–Putyin-találkozó hatására. Szakértők inkább az adók mérséklését sürgetik.

A magyarok átlagosan 24%-os inflációt érzékelnek, miközben a KSH jóval alacsonyabbat mér. A legszegényebbek tapasztalják a legnagyobb drágulást.

Újra drágul a csirkehús és a tojás Magyarországon – a madárinfluenza és a keresleti piac hajtja fel az árakat.

A kormány 1,6%-os nyugdíjemelést jelentett be, de a nyugdíjasok szerint ez nem elég. A bérekhez képest tovább nő a lemaradásuk.

Kétéves csúcson a forint, az euró 5 százalékkal olcsóbb, mint év elején. Az árfolyamcsökkenés élelmiszer- és üzemanyagárak mérséklődését hozza.

A kávé ára évtizedes csúcsot közelít, a boltokban már most harmadával többe kerül, és újabb drágulás jöhet.

Nagy Márton az RTL Híradónak azt mondta: odalehet a 13%-os minimálbér-emelés jövőre. A szakszervezetek szerint kisebb béremelés is elfogadható lehet.

Az iskolakezdés egyre nagyobb anyagi terhet ró a családokra: egy elsős tanszercsomagja akár 100 ezer forintba is kerülhet, ami 6,1%-os drágulást jelent tavalyhoz képest. A szülők egy része már hitelből finanszírozza a kiadásokat, ezért Petrus Márta író, coach hasznos tippeket ad, hogyan lehet okosan készülni a tanévre. Beszél arról, miként érdemes időzíteni a vásárlásokat, mit lehet újrahasznosítani, és hogyan vonhatjuk be a gyerekeket a költségtervezésbe.

Lángos 1 forintért, 50 filléres fagyi és biztonsági trükkökkel teli bankók – a Forint születésnapján időutazásra hívunk, meglepetésekkel!

Nagy Márton továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát – Gulyás Gergely szerint a gazdaság gyengüléséért nem ő, hanem külső tényezők a felelősek.

Bulgária 2026-ban bevezeti az eurót, de sokan tartanak az áremelkedéstől. Horvát tapasztalatok és szakértői vélemények a váltásról.

Miért kerül egy gombóc fagyi akár 800 forintba? Visszamentünk az időben és megnéztük, mitől lett ennyire drága a nyár íze.

Az infláció gyorsul, így a novemberi nyugdíjkorrekció szinte biztosra vehető. De mekkora emelés várható, és ez mennyire jelent majd érezhető segítséget a nyugdíjasoknak? Szakértővel elemezzük a lehetőségeket és a várható hatásokat! 

A horvát kormány nemrégiben hetven alapvető termékre, például kenyérre, tésztafélékre és tejtermékekre ársapkát vezetett be, hogy csökkentse az infláció hatásait. Az ársapka bevezetését megelőzően a lakosság bojkottra hívta fel a figyelmet, amely 50%-os forgalomcsökkenést okozott. Az intézkedés hatására a Konzum és a Kaufland árcsökkentésekkel reagált, 10%-kal csökkentve az árakat. Az árnövekedés problémája a horvát piac számára egyre hangsúlyosabbá vált, különösen az euró bevezetését követően.

A mindennapi bevásárlás egyre inkább kihívást jelent Közép-Európában. Tábik Eszter, aki már tizenhárom éve él Ausztriában, bemutatta, milyen az élet a határon túl, és hogyan alakultak az árak a különböző országokban. Egy összehasonlító bevásárlás során kiderült, hogy ugyanaz a menü - paprikás csirke tésztakörettel és uborkasalátával - hol mennyibe kerül.

A Házon kívül stábja annak járt utána, hogy mennyibe került Magyarország kedvence a paprikás csirke elkészítése öt évvel ezelőtt és mennyibe kerül most?! 

Az élelmiszer-infláció mértéke az elmúlt négy évben Magyarországon meghaladta a 70 százalékot, szemben a nyugat-európai 21–22 százalékkal. Egy négytagú család éves élelmiszer-költsége több mint egymillió forinttal emelkedett. Mi áll a háttérben, és milyen megoldások lehetségesek?

A kormány szerint 7500 forinttal nő az átlagnyugdíj. Csakhogy a jogosultak kétharmada ennél kevesebbre számíthat a KSH adatai alapján. Az országgyűlés két hete döntött a 3,2%-os emelésről, pedig a jegybank már akkor magasabb inflációval számolt 2025-re. Az általunk kérdezett szakértő szerint a nyugdíjasok tovább szegényednek a dolgozókhoz képest. 

Az élelmiszerárak emelkedése már évek óta tapasztalható, és bár az egyes termékek ára eltérően alakul, az összkép nem mutat csökkenő tendenciát. Dr. Raskó György agrárközgazdász szerint az idei évben is egyértelmű volt az áremelkedés, és 2025-re sem várható jelentős változás a boltok polcain.

7-8 százalékkal drágább lehet a karácsonyi ajándék a külföldi webáruházakból, de a belföldiek is árat emelnének a tartósan gyenge forint miatt. A boltokban például a gyümölcsök kerülhetnek többe, és várhatóan tankolás is. Az általunk kérdezett elemző szerint 410 és 420 forint között ingadozhat az euró árfolyama jövőre, miután Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökének.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Az infláció négyszeresével, majdnem 15 százalékkal megugrottak a fuvardíjak tavalyhoz képest Magyarországon – a legfrissebb iparági adatok alapján.

A vártnál kisebb, 3,4 százalékos volt az éves alapú infláció augusztusban a KSH friss közlése szerint. Farkas András nyugdíjguru mondta el a Reggeliben, hogy ez mit jelent a nyugdíjasok számára. 

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

Augusztusban maradt a 6,75 százalékos alapkamat. Hiába lenne jó a lazítás a rossz gazdasági mutatók miatt, az inflációs kockázatok nőttek, és az ország megítélése sem a legjobb. Ezért az MNB óvatos maradt, és hosszú idő óta először nem vágott a kamatból. Így aztán a hitelfelvételt tervezők sem számíthatnak jobb feltételekre.

1750 forintot kérnek egy szeletért az ország tortájából az állami rendezvényen, majdnem 17%-kal többet, mint tavaly. A cukormentesért is ennyit kell fizetni. A fehércsokira és a pisztáciára, és a többi, átlagnál drágább alapanyagokra hivatkoznak a cukrászok, és azt mondják, egyébként is nőnek a költségeik. Hétfőn minden korábbinál több, 500 cukrászdában kezdték árulni a Szent István Napra készült győztes tortákat.

Hiába a díjstop a lakossági bankszámlákra, a tranzakciós illeték drasztikus emelését mindenképpen megérezzük az árakban. Az MNB szerint a kormány lépése az idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékkal emeli meg az inflációt.

Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Egyetlen hónap alatt 38%-kal drágult a liszt, 14-gyel a cukor és 9-cel az étolaj, miután megszüntette a kötelező bolti akciókat a kormány. Kilőtt az élelmiszerek ára, amelyeket egy évig veszteséggel kellett árulniuk a nagyobb boltoknak. Részben ennek hatására 4,1%-ra gyorsult az éves infláció júliusban, ami év végére ismét 5% fölé emelkedhet az általunk kérdezett szakértő szerint.

Átlag felett, csaknem 7 és fél százalékkal drágultak a tanszerek egy év alatt a KSH legfrissebb adatai szerint. Az idei iskolakezdés egy híradónak nyilatkozó kétgyerekes családnak több mint százezer forintjába kerül. A nagycsaládoknak pedig több százezerbe. Nekik indított gyűjtést az egyik hipermarket-lánc a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a kormánnyal közösen. Rászorulók azonban jóval többen vannak. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint a legszegényebb családokhoz el sem jutnak az ilyen akciók. A családügyekért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila Híradónak azt mondta, a családi pótlék emelését a kormány továbbra sem tervezi.

Az üzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak júniushoz képest, de ennél is magasabb volt az éves infláció.

Ma már nem ritkák a 12 millió forintos személyi kölcsönök, de akad olyan bank is, amelyiknél 15 milliót is fel lehet venni. Pár éve még egy lakáshitel összege volt ekkora, az infláció azonban megtette a hatását. Persze annak, aki ki akarja használni a teljes összeget nettó 600 ezres fizetést kell virítania, és nem árt, ha belefér a 200 ezer forintnál is nagyobb havi törlesztő.

Néhány hét, és újra becsengetnek, a szülők többségének fejében viszont már valószínűleg most szól a vészharang, lassan ugyanis be kell szerezniük mindent az iskola által megadott tanszerlistáról. Vajon mekkora kiadással kell kalkulálniuk a szülőknek szeptember előtt? Mennyibe kerülhet idén egy felszerelt iskolatáska? A Fókusz utánajárt.