A horvát kormány nemrégiben hetven alapvető termékre, például kenyérre, tésztafélékre és tejtermékekre ársapkát vezetett be, hogy csökkentse az infláció hatásait. Az ársapka bevezetését megelőzően a lakosság bojkottra hívta fel a figyelmet, amely 50%-os forgalomcsökkenést okozott. Az intézkedés hatására a Konzum és a Kaufland árcsökkentésekkel reagált, 10%-kal csökkentve az árakat. Az árnövekedés problémája a horvát piac számára egyre hangsúlyosabbá vált, különösen az euró bevezetését követően.

A mindennapi bevásárlás egyre inkább kihívást jelent Közép-Európában. Tábik Eszter, aki már tizenhárom éve él Ausztriában, bemutatta, milyen az élet a határon túl, és hogyan alakultak az árak a különböző országokban. Egy összehasonlító bevásárlás során kiderült, hogy ugyanaz a menü - paprikás csirke tésztakörettel és uborkasalátával - hol mennyibe kerül.

Az élelmiszer-infláció mértéke az elmúlt négy évben Magyarországon meghaladta a 70 százalékot, szemben a nyugat-európai 21–22 százalékkal. Egy négytagú család éves élelmiszer-költsége több mint egymillió forinttal emelkedett. Mi áll a háttérben, és milyen megoldások lehetségesek?

A kormány szerint 7500 forinttal nő az átlagnyugdíj. Csakhogy a jogosultak kétharmada ennél kevesebbre számíthat a KSH adatai alapján. Az országgyűlés két hete döntött a 3,2%-os emelésről, pedig a jegybank már akkor magasabb inflációval számolt 2025-re. Az általunk kérdezett szakértő szerint a nyugdíjasok tovább szegényednek a dolgozókhoz képest. 

Az élelmiszerárak emelkedése már évek óta tapasztalható, és bár az egyes termékek ára eltérően alakul, az összkép nem mutat csökkenő tendenciát. Dr. Raskó György agrárközgazdász szerint az idei évben is egyértelmű volt az áremelkedés, és 2025-re sem várható jelentős változás a boltok polcain.

7-8 százalékkal drágább lehet a karácsonyi ajándék a külföldi webáruházakból, de a belföldiek is árat emelnének a tartósan gyenge forint miatt. A boltokban például a gyümölcsök kerülhetnek többe, és várhatóan tankolás is. Az általunk kérdezett elemző szerint 410 és 420 forint között ingadozhat az euró árfolyama jövőre, miután Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökének.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Az infláció négyszeresével, majdnem 15 százalékkal megugrottak a fuvardíjak tavalyhoz képest Magyarországon – a legfrissebb iparági adatok alapján.

A vártnál kisebb, 3,4 százalékos volt az éves alapú infláció augusztusban a KSH friss közlése szerint. Farkas András nyugdíjguru mondta el a Reggeliben, hogy ez mit jelent a nyugdíjasok számára. 

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás. A lehetséges megoldásról Balogh László ingatlanszakértőt kérdeztük a Reggeliben. Hogyan lehetne segíteni a lakbérfeszültségen, és mit tanulhatna Budapest Bécstől, ahol nem szálltak el az albérletárak?  

Augusztusban maradt a 6,75 százalékos alapkamat. Hiába lenne jó a lazítás a rossz gazdasági mutatók miatt, az inflációs kockázatok nőttek, és az ország megítélése sem a legjobb. Ezért az MNB óvatos maradt, és hosszú idő óta először nem vágott a kamatból. Így aztán a hitelfelvételt tervezők sem számíthatnak jobb feltételekre.

1750 forintot kérnek egy szeletért az ország tortájából az állami rendezvényen, majdnem 17%-kal többet, mint tavaly. A cukormentesért is ennyit kell fizetni. A fehércsokira és a pisztáciára, és a többi, átlagnál drágább alapanyagokra hivatkoznak a cukrászok, és azt mondják, egyébként is nőnek a költségeik. Hétfőn minden korábbinál több, 500 cukrászdában kezdték árulni a Szent István Napra készült győztes tortákat.

Hiába a díjstop a lakossági bankszámlákra, a tranzakciós illeték drasztikus emelését mindenképpen megérezzük az árakban. Az MNB szerint a kormány lépése az idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékkal emeli meg az inflációt.

Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Egyetlen hónap alatt 38%-kal drágult a liszt, 14-gyel a cukor és 9-cel az étolaj, miután megszüntette a kötelező bolti akciókat a kormány. Kilőtt az élelmiszerek ára, amelyeket egy évig veszteséggel kellett árulniuk a nagyobb boltoknak. Részben ennek hatására 4,1%-ra gyorsult az éves infláció júliusban, ami év végére ismét 5% fölé emelkedhet az általunk kérdezett szakértő szerint.

Átlag felett, csaknem 7 és fél százalékkal drágultak a tanszerek egy év alatt a KSH legfrissebb adatai szerint. Az idei iskolakezdés egy híradónak nyilatkozó kétgyerekes családnak több mint százezer forintjába kerül. A nagycsaládoknak pedig több százezerbe. Nekik indított gyűjtést az egyik hipermarket-lánc a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a kormánnyal közösen. Rászorulók azonban jóval többen vannak. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint a legszegényebb családokhoz el sem jutnak az ilyen akciók. A családügyekért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila Híradónak azt mondta, a családi pótlék emelését a kormány továbbra sem tervezi.

Az üzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak júniushoz képest, de ennél is magasabb volt az éves infláció.

Ma már nem ritkák a 12 millió forintos személyi kölcsönök, de akad olyan bank is, amelyiknél 15 milliót is fel lehet venni. Pár éve még egy lakáshitel összege volt ekkora, az infláció azonban megtette a hatását. Persze annak, aki ki akarja használni a teljes összeget nettó 600 ezres fizetést kell virítania, és nem árt, ha belefér a 200 ezer forintnál is nagyobb havi törlesztő.

Néhány hét, és újra becsengetnek, a szülők többségének fejében viszont már valószínűleg most szól a vészharang, lassan ugyanis be kell szerezniük mindent az iskola által megadott tanszerlistáról. Vajon mekkora kiadással kell kalkulálniuk a szülőknek szeptember előtt? Mennyibe kerülhet idén egy felszerelt iskolatáska? A Fókusz utánajárt.

Az államadósság olyan tetemes, hogy csak a kamatok törlesztésére nagyobb összeget fordítanak a költségvetésből, mint az egészségügyre. 2020-ban még ezermilliárd forint alatt volt a fenti összeg.

Emelkedhet a búza felvásárlási ára az agrárminiszter szerint, de Nagy István arra nem válaszolt az RTL riporterének, hogy drágább lehet-e emiatt a kenyér. Szerinte a pékségek 400 és 600 forint között adják át a kereskedőknek, az efölötti árakról már ők tehetnek. A Kereskedelmi Szövetség szerint nekik is vannak költségeik, amit ki kell gazdálkodni. A vártnál jóval kevesebb étkezési búza termett, így a liszt akár a jövő hónaptól 10-15 százalékkal drágulhat a Gabonaszövetség szerint.

Raskó György agrárközgazdász szerint nem várható kenyérdrágulás, a pékek várakozása, hogy drágán fogják beszerezni a lisztet, nem reális. Igaz, a minőség nem olyan jó, mint korábban, a termelés 70 százaléka takarmány minőségű. Ezt az olcsóbb kenyereknél fogjuk megérezni.

A Balira költözött Horváth Éva hazalátogatott, és őszintén meglepődött az árakon, amikor jegyet váltott a szilvásváradi kisvasútra. 

A cukor ára durván emelkedett, a liszté viszont hasonló mértékben csökkent.

Magyarországon drágulnak a legjobban a szolgáltatások az Unióban – az Eurostat májusi adatai alapján. Például a mobiltelefon előfizetések 15%-kal többe kerülnek, mint egy éve, miután a szolgáltatók a tavalyi Európa-rekorder inflációra hivatkozva emeltek. A Portfólió szerint visszafogott a verseny, és különadókat is áthárították a magyarokra a vállalatok.

Cikkünkben összegyűjtöttük a leghasznosabb tippeket és trükköket arra, hogyan hozzunk össze egy olcsó, spórolós nagybevásárlást.

Tíz és fél ezermilliárd forintot közelített májusban a magyarok adóssága a jegybank friss adatai alapján. Miután két éves mélypontra csökkentek a lakáshitel kamatok, és többen szorultak kölcsönre az áremelések hatására a Bank360.hu szerint. A folyószámlájukkal  egymillió háromszázezren csúsztak mínuszba, akik átlag kétszázezer forint tartozást görgettek.  

Utolértük, sőt, egy picit le is hagytuk Európát – már ami az élelmiszerárakat illeti. Ezt a Portfolio.hu írta meg az Eurostat adatai alapján. Bod Péter Ákos közgazdász úgy látja, a gyenge forint, a magas adóteher és a magyar élelmiszeripar versenyképtelensége közösen okozza a drágaságot. A jegybank volt elnöke szerint hosszú távon is meg kell barátkoznunk a jelenlegi árszinttel.

Tizedével drágultak a legkedveltebb külföldi üdülőhelyek a magyarok számára. Az infláció máshol alacsonyabb, de a forint 7 százalékkal ér kevesebbet az euróövezetben – így a horvát tengerparton is –, mint tavaly. A jegybank arra figyelmeztet, hogy senki ne vegyen fel kölcsönt nyaralásra.

Véget ért a tanév.  Sporttal, pihenéssel, videojátékozással akarják tölteni a szünidőt az általunk kérdezett diákok. Az egyik budaörsi iskola igazgatója azt mondja, házit nem adtak a diákoknak, de ajánlják az olvasását. Sokan táborokban töltik a a vakációt: Ezek átlagosan 10-15 százalékkal drágábbak idén, a napközis táborok átlagosan heti 50, az ottalvósak 80 ezer forintba kerülnek. A táborfigyelő portál szerint a sport- és a kalandtáborok a legnépszerűbbek.

Legkevesebb 15 ezer forintjába kerülhet egyetlen strandon töltött nap a családoknak a Pénzcentrum szerint. Nagyából tizedével többe, mint tavaly. Van olyan balatoni település, ahol 50 százalékkal többet kérnek a belépőért. Budapesten 8-11 százalékkal drágulnak a fürdők, amelyek héten nyitnak. A lángosért pedig már 1800 forintot kérnek a népszerű üdülőhelyeken. Azt mondják, a béremelések miatt. 

Soha nem volt ekkora hitelkártya-tartozása egy átlagos ügyfélnek, a jegybank friss adatai alapján ez már 142 ezer forint. A biztosdöntés.hu szerint a vásárlóerő csökkenése kényszerít családokat a legdrágább banki kölcsönre. 

A minimálbér kétszeresét keresheti meg nyári munkájával egy átlagos diák a piacvezető iskolaszövetkezet szerint. Havi nettó 350 ezer forintot, 15%-kal többet, mint egy éve. A szakértők nem számítanak betöltetlen diákállásokra idén. Többen akarnak pénzt keresni, mert a szülők fizetése kevesebbet ér a tavalyi, az Unióban legmagasabb infláció miatt. 

Amit Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke mondott, az valóban igaz volt több mint két évig, de már nem az.

A jelenleginél jóval magasabb kamattal június 3-ától lesz jegyezhető a Magyar Állampapír Plusz. Sokáig ez volt a sztár az állampapírok között, de aztán elsöpörte az infláció és a PMÁP. Most újra életet lehetnek belé.

Orbán Viktor szerint az európai keresztény világ nem tudja magát megvédeni, mert nincs elég embere, az elmúlt évszázadok háborúban ugyanis meghaltak a katonáink. Felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió napi hatmillió euró büntetést szabott ki, amiért Magyarország nem engedi be a menekülteket.

Negyven termék vagy szolgáltatás ára van csúcson.

Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, de a középső és alsó szegmens között eltolódtak a hangsúlyok. 

A most nyitható számlák már jóval drágábbak, mint egy évvel korábban és még jöhetnek emelések.

Orbán Viktor szerint ha nem háborús közegben lennénk, akkor nem 2,5 százalékkal növekedne a magyar GDP, hanem ennek a kétszeresével. A Kossuth Rádió reggeli adásában arról is beszélt, hogy választani kell a béke és a háború között, és aki az előbbit akarja, csak a Fideszre szavazhat június 9-én – még akkor is, ha baloldali.

Megelőzte a román vásárlóerő a magyart: 5 százalékkal többet ért az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon 2023-ban. Nálunk a családosok is kevesebbet kapnak a bérükért, mert a gyerekek után járó adókedvezmények is értéktelenebbek. A magyarok fogyasztása 20 év alatt sem érte el az uniós átlag 70 százalékát, miközben a románoké megduplázódott és már meghaladja a 80 százalékot. 

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

A szállásadók átlagosan 10 százalékkal kérnek többet.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy avatkozzanak be az üzemanyagárakba.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

Körülbelül 10 százalékkal drágul az étel és az ital nyárra a Balatonnál, a tavalyi rekordárakhoz képest is. Van, ahol csak a főszezonban emelnek árat, de egy gombóc fagylalt már most 600 forintba kerül az egyik gyenesdiási fagyizóban. A Vendéglátók Ipartestülete szerint országszerte hasonló mértékű emelésre lehet számítani.

 A liszt ára viszont  20 százalékkel csökkent.

A jegybank friss előrejelzése szerint éves átlagban akár 3 és fél százalékra csökkenhet idén az infláció, de az év közepén az 5 százalékot közelít majd. Átmeneti emelkedésről beszélnek, amit részben a szolgáltatások drágulása okoz. Azt mondják, a visszafogott gazdasági növekedés lassítja, a forint gyengülése viszont gyorsítja a pénzromlást.