2026. augusztus 7. 12:00
Meglepően alacsony drágulásról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal: júliusban mindössze 1,2 százalékkal nőttek az árak az előző évhez képest. Bár az élelmiszerek és az üzemanyagok ára jelentősen fékezi az inflációt, a háttérben a szolgáltatók már elkezdték a jelentősebb áremeléseket.
Olyan alacsony drágulási ütemet produkált a magyar gazdaság júliusban, amilyenre 2016 vége óta nem volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az éves infláció 1,2 százalékra mérséklődött, ami még a legoptimistább szakértői várakozásokat is alulmúlta. Az elemzők korábban arra számítottak, hogy
a júniusi 1,7 százalék után nagyjából 1,5 százalékig lassulhat az áremelkedés üteme, ám a tényleges adat ennél is kedvezőbb lett.
Közel tízéves mélyponton a drágulás
A látványos csökkenés mögött több szerencsés tényező együttállása figyelhető meg. Az egyik legfontosabb tétel
az élelmiszerek ára: ebben a kategóriában éves szinten 1,1 százalékos árcsökkenést, azaz deflációt mért a KSH.
Bár a nyári szezonban a zöldségek és gyümölcsök hagyományosan olcsóbbak, a mostani havi szintű 1 százalékos esés még így is kiemelkedőnek számít. Emellett az üzemanyagpiacon is nyugalom uralkodott, miután az iráni konfliktus enyhülése miatt nem szálltak el a világpiaci árak, a forint ereje pedig tovább segítette az importtermékek árának kordában tartását.
A szolgáltatók már elkezdték az áremelést
Ugyanakkor a statisztikák egyfajta kétarcúságról árulkodnak. Miközben a teljes fogyasztói kosár ára havi szinten minimálisan csökkent, a tartósabb folyamatokat jelző maginfláció 1,9 százalékon ragadt. Ez azt jelzi, hogy a drágulás lassulása elsősorban a változékony árú termékeknek, például az energiának és az élelmiszereknek köszönhető, nem pedig egy általános, minden területre kiterjedő trendnek.
A legaggasztóbb jelek a szolgáltatások körében mutatkoznak. Ebben a szektorban júliusban egyetlen hónap alatt
1,6 százalékos drágulást mértek, ami éves szinten már 4,7 százalékos áremelkedést jelent. Nem csupán a nyári üdülések szezonális drágulásáról van szó: a fővárosi parkolás és a szabadidős tevékenységek mellett a nagy pénzügyi és telekommunikációs cégek is elkezdték beépíteni áraikba a költségeiket.
A telefon- és internetszolgáltatások 1,3 százalékkal, a pénzügyi szolgáltatások pedig 4,5 százalékkal kerülnek többe, mint korábban. Ez utóbbi folyamat mögött az állhat, hogy véget ért az az időszak, amikor a kormány önmérsékletre kérte a nagy szolgáltatókat.
Zöld jegyzés a Jegybanknak
A kedvező főadat mindenesetre komoly felhatalmazást adhat a Magyar Nemzeti Banknak a további kamatcsökkentésekre. Mivel az infláció mélyen a jegybanki 3 százalékos cél alatt tartózkodik, felmerül a kérdés, hogy a monetáris tanács bátrabb lépésre szánja-e el magát a következő ülésein. Bár a forint az elmúlt hetekben mutatott némi gyengülést, a jelenlegi inflációs környezetben ez vélhetően nem gátolja meg a jegybankot a gazdaságélénkítő lazítás folytatásában.
Forrás: ITT
Képek forrása: magnific.com