A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. A kereskedők heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét Raskó György agrárközgazdász szerint. Úgy tudjuk, a tejtermékekért is többet kérhetnek. A vaj termelői ára rekordszintre, 66 százalékkal nőtt az Unióban.  

Hat év alatt megduplázódtak a magyar élelmiszerárak, miközben az Európai Unióban csak 40%-os emelkedést mértek átlagosan. Az árstop és a kötelező akciók ellenére a liszt, a cukor, illetve az olaj is jobban drágultak nálunk. Tavaly a spanyoloknál és Hollandiában is olcsóbbak voltak a boltok, mint Magyarországon. 

Raskó György agrárközgazdász szerint a hozamokban lesz visszaesés, de a hazai ellátás nincs veszélyben. Szerinte nagy élelmiszer-drágulás sem jöhet emiatt. 

Kenyérdrágulás jöhet ősszel, mivel a liszt ára 10-15 százalékkal emelkedhet már a jövő hónapban a Gabonaszövetség szerint, mert gyenge lett a búzatermés az országban. A kevés jó minőségű gabonáért nagy a verseny, ami felhajtja az árát. Az RTL Híradónak nyilatkozó pékség vezetője viszont azt mondta: egy újabb áremelkedést nem tudnak áthárítani, mert a vásárlók ennél többet már nem hajlandóak fizetni a kenyérért.

Egy átlag magyarnak nehezebb megvásárolnia ugyanazon termékeket, mint egy nyugat-európainak. Így megtakarítani és vagyont felhalmozni sem igazán tudnak a magyarok – mondta a Reggeliben Molnár László a GKI vezérigazgatója. Magyarországon a szakértő szerint nem csak az árszint magas, hanem sokkal többet is költünk az alacsony jövedelmünkből élelmiszerekre. Nem az élelmiszerek átlag feletti ára a probléma, hanem hogy a magyar bérek az átlag alatt vannak. De mitől lehet ennyire magas az árszínvonal? Kiderül a videóból.

Sok turista a nevezetességekért, sokan pedig az olcsó árakért járnak Magyarországra. Nekik ez egy olcsó hely, legalább is a nyugati fizetésekhez képest. Nekünk már nem annyira. Magyarország ugyanis a legfrissebb statisztikák alapján Lengyelországnál, Romániánál és Bulgáriánál is drágább lett. De miért kell a legtöbbet fizetni?

Utolértük, sőt, egy picit le is hagytuk Európát – már ami az élelmiszerárakat illeti. Ezt a Portfolio.hu írta meg az Eurostat adatai alapján. Bod Péter Ákos közgazdász úgy látja, a gyenge forint, a magas adóteher és a magyar élelmiszeripar versenyképtelensége közösen okozza a drágaságot. A jegybank volt elnöke szerint hosszú távon is meg kell barátkoznunk a jelenlegi árszinttel.

Szlovákiába az akciók miatt, Romániába viszont a rendes áron kínált élelmiszerek miatt is megéri elmenni bevásárolni. Két napja a Házon kívülben láthattak riportot arról, hogy egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért, pedig ott átlagosan drágábbak az áruk. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint részben a magas áfa, részben pedig az elmúlt másfél év rekord inflációja miatt drága Magyarországon az élelmiszer.

Egyre több magyar jár át Szlovákiába vásárolni. A G7 gazdasági portál szerint olyanok is vannak, akik 100 kilométernél is távolabb laknak a határtól, mégis megéri nekik elautózni a legközelebbi szlovák boltig. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a magyarországi élelmiszerek a magas adóteher miatt drágábbak. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, jelentős adócsökkentés kellene.

 A liszt ára viszont  20 százalékkel csökkent.

Tíz százalék alá csökkent az éves infláció októberben – ez volt a kormány egyik legfontosabb gazdasági ígérete erre az évre. Az árszínvonal vártnál gyorsabb csökkenésének a Híradónak nyilatkozó elemző szerint az az oka, hogy az emberek már nem tudnak annyit költeni, mint korábban, és a háztartási energiával is spórolni kezdtek. A kormány a saját sikerének állítja be az eredményt, a DK szerint viszont továbbra is Európa legmagasabb inflációját kell elszenvednie a magyaroknak.

A kötelező akciók ellenére a magyar boltokban drágult legjobban az élelmiszer az Unióban az Eurostat friss adatai alapján. A tavalyi magas árak 18 százalékkal tovább emelkedtek idén augusztusra. Az áremelkedés kétszer akkora, mint az unió más tagállamaiban átlagosan. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a kormányzati intézkedések és a különadók miatt nagyobb a drágulás nálunk, mint Európa más országaiban.

Egyre drágább az élelmiszer, ezért a pazarlásra is jobban odafigyelünk. Az élelmiszerek inflációja a KSH adatai szerint augusztusban 19 és fél százalék volt. A Magyar Élelmiszerbank több mint 600 partnerének konferenciát szervezett, hogy közösen még hatékonyabbá tegyék az élelmiszermentést. Az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója szerint, bár korábban voltak olyanok, akik szégyellték elfogadni az ételt, most soha nem látott sorok állnak az élelmiszeradományokért. 

Új jelenség, hogy átjárnak a magyarok Szlovákiába vásárolni, korábban fordítva volt. 

Cukor, tojás, liszt, tej, burgonya és olaj – megnéztük, ezt a hat alapvető élelmiszert hányszor vehetjük meg egy átlagfizetésből itthon és külföldön. 

Novemberig biztosan nem emeli a kormány a nyugdíjakat.

A zöldségfélék és sertéskészítmények drágultak tovább áprilisról májusra – derült ki a KSH frissített adatbázisából. Csütörtökön jelentették, hogy 21,5 százalékra csökkent az éves infláció, ám az élelmiszerárak – a bolti akciók ellenére – ennél nagyobb mértékben, 33,5 százalékkal emelkedtek. A termelők a költségek megugrására hivatkoznak. A GKI szerint egy átlagos háztartás a múlt hónapban már 44 ezer forinttal többet költött élelemre, ha ugyanannyit vásárolt, mint egy évvel korábban.

A KSH gyorsjelentése szerint még mindig két számjegyű az infláció: májusban 21,5 százalékkal nőttek az árak az egy évvel előttihez képest.

Legkevesebb 100 milliárd forint plusz költséget jelenthet az élelmiszergyártóknak a környezetvédelmi termékdíjak rendszerének átalakítása. Az élelmiszergyártók szövetsége szerint az akár tízszeres költségnövekedést kénytelenek lesznek továbbhárítani, amely végül az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. A kormány megkeresésünkre azt írta: egy uniós szabályozás miatt volt szükség az átalakításra, amelynek következtében a szennyező anyagokat használó gyártók többet fognak fizetni.

A legfrissebb adatokról a NielsenIQ piackutató vezetője nyilatkozott az RTL Híradónak. Egy éve, hogy a magyarok egyre kevesebbet vásárolnak a meglódult infláció miatt. A KSH pénteken közölte, hogy márciusban már az élelmiszerek forgalmánál is kétszámjegyű visszaesést mértek. Sajtból is kevesebb fogyott, hiába hirdettek akciókat az üzletláncok. De hogy melyik két termék esetében zuhant a legnagyobbat a boltok forgalma márciusban, az kiderül a Híradó riportjából. 

Nem a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzései miatt lettek olcsóbbak bizonyos élelmiszerek – mondta a Híradónak nyilatkozó agrárközgazdász. A GVH szerint akár 20-30 százalékkal is csökkenhetett néhány élelmiszer ára, részben a januárban indított gyorsított ágazati vizsgálataiknak köszönhetően. A szakértő azt mondta, a fogyasztás visszaesése, a nyersanyagárak csökkenése és a forint erősödése áll az árcsökkenés mögött.

Minden összetevője nagyobb mértékben drágult, mint az átlagos élelmiszer-infláció. Pedig az is 43,3 százalék.

Erről beszélt a Gazdsági Versenyhivatal elnöke, aki szerint április végére derülhet ki, hogy a rekord magas élelmiszer-inflációt okozhatta-e szabálytalan piaci magatartás. A vizsgálat állásáról ma tájékoztatta a Miniszterelnökség vezetőjét is. A Portfolio.hu elemzője ugyanakkor azt mondja, mivel az infláció csúcsán kezdtek vizsgálódni, ennek már nem lehet jelentős hatása az árak alakulására.  

A magyar gazdagságpolitikának köszönhetően lettünk elsők Európában infláció terén –mondta a Híradó késő esti kiadásának a portfolio.hu elemzője hétfőn. Hornyák József szerint csalódni fog, aki az élelmiszerárak csökkenésére számít, ugyanakkor a jelenlegi 44 százalékos drágulás 20-30 százalékra mérséklődhet.

Csütörtöktől a tartós élelmiszerek, például a konzervek és a gyorsfagyasztott termékek árát is vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban. Ez is része annak a vizsgálatsorozatnak, amellyel azt akarják megtudni, hogy a kereskedők áremelései miatt nem torzult-e verseny. Az agrárminiszter közben a napi.hu-nak azt mondta, április 30-tól kivezethetőek lesznek az ársapkák a boltokban is, mert szerinte addigra már csökkenhet az infláció.

Egy felmérés szerint a megkérdezettek 14 százaléka másodállást is vállal, hogy bírják az árak emelkedését.

A zsíros kenyér drágult a leginkább az élelmiszerek közül Magyarországon a KSH friss adatai alapján. egyetlen év alatt több mint a kétszeresére drágult a disznózsír. Raskó György agrárközgazdász szerint a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek. A szakértő azt is mondta: az árstop miatti veszteségeit hárítja a fogyasztókra a sertéságazat.

A Világbank adatai alapján a 10. helyen állunk az inflációs listán. Magyarországon 23,1 százalékos most az infláció, az élelmiszerek pedig 44 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

Lehet, hogy csak hozzáállás kérdése a szegénység? A Fókusz stábja megpróbált utánajárni, mennyivel jobban vagy rosszabbul élhetnek az emberek Romániában, mint Magyarországon. Részt vettünk egy gurméfesztiválon, megnéztük, hogy egy erdélyi kisboltban és egy csíkszeredai nagyáruházban milyen élelmiszerért mennyit kérnek. Útközben megfigyeltük, mennyibe kerül a benzin, és pékségben jártunk, hogy megtudjuk, mennyi a kenyér ára. De ami talán a legfontosabb: arra a következtetésre jutottunk, hogy Erdélyben egyszerűen jobb a hangulat, nagyobb az optimizmus.

Ötödével drágább a bejgli, mint tavaly. A cukrászok az energiaköltségek és az alapanyagok árának megugrása hivatkoznak. Az otthoni sütés sem olcsó, mert a dió kilója például már majdnem 6 ezer forint, a vaj ára pedig megduplázódott egy év alatt. A GKI friss előrejelzése szerint akár jövő szeptemberig tovább drágulhatnak az élelmiszerek Magyarországon. Máshol, a világ 50 országában már csökken vagy stagnál az infláció.

Az Eurostat felmérése szerint az utóbbi egy évben a 45,2 százalékos mértékkel egész Európában Magyarországon nőtt legjobban az alapvető élelmiszerek ára. Ezzel nemcsak az uniós átlagot haladjuk meg jócskán, hanem a szomszédos országokhoz képest is többszörös a különbség. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Akár 40 százalékkal többe kerülhet a hal idén karácsonyra, és már az alma is drágul. Ráadásul még csak most kezd beépülni az árakba a rendkívüli aszály hatása, emiatt fél évig tovább drágulhatnak az élelmiszerek. Az aszály veszélye pedig nem múlt el, a Meteorológiai Szolgálat adatai szerint októberben a sokéves átlag ötödénél is kevesebb csapadék esett.

Újabb termékek árát maximalizálná a kormány – erről Orbán Viktor beszélt az állami rádióban. Azt azonban nem közölte, mik kerülhetnek be az árstopos körbe. A hivatalos adatok szerint a kenyér és a sajt drágult leginkább az elmúlt egy évben. A Híradónak nyilatkozó vásárlók szívesen látnának több árstopos terméket, a kereskedőknek és a termelőknek azonban újabb terhet jelentene az intézkedés. A GKI vezérigazgatója szerint az árstop nem mérsékli, hanem éppen gyorsítja az inflációt.

Az 1,7 százalékos UHT tej esetében több országot is leköröztünk már a 0,9 eurós árral. Ráadásul a nyugati és a magyar vásárlók pénztárcája korántsem ugyanolyan mély.

13 ezer forinttal ugorhatott meg egy átlagos háztartás havi energiaszámlája a rezsicsökkentés korlátozása miatt, ami másfélszeres növekedés – számolta ki a GKI a KSH legfrissebb adatai alapján. Szerintük az, aki gázzal fűt, átlagosan 20 ezer forinttal fizethet többet havonta. A költségvetés áfabevételeit évi 135 milliárd forinttal gyarapíthatják a magasabb számlák, ami aligha kompenzálja az állam gigantikusra duzzadt kiadásait.

Magyarországon mérték a második legnagyobb élelmiszerdrágulást az Unióban. Az árstop ellenére 29,7 százalékkal emelkedtek az árak tavalyhoz képest az Eurostat szerint, csak egy tizedszázalékkal kevésbé, mint az első helyen álló Litvániában. A GKI jövőre is kiugró drágulással, az ideinél 10-15 százalékkal még magasabb árakkal számol.

Miért éri meg jobban piacra járni, mint valaha? Mit nyerhetünk az okos tervezéssel és egy jól felszerelt kamrával? Hogyan hasznosítsuk az alapanyagok hulladéknak hitt részeit? Íme a népszerű gasztroblogger tippjei azoknak, akik nehéz időkben is tápláló és finom ételeket szeretnének az asztalra tenni.

Már majdnem másfélszer annyiba kerül a csirkecomb, a rétesliszt és a krumpli, mint egy éve. A kereskedők az árstop miatti veszteségeiket is a vásárlókra hárították, ami más termékek árában mutatkozik meg.

A szakértő szerint akár 25-30 százalékkal többet is fizethetünk az alapélelmiszerekért, ha újra szabadpiaci áruk lesz.

Egyre drágább a beszerzés, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint akár több száz kisebb töltőállomás is csődbe mehet.

Az ukrajnai háború miatt hatalmas drágulásra kell számítani a Világbank jelentése szerint. 

Erről beszélt a Reggeliben Brückner Gergely újságíró. 

Az éves infláció 16,7 százalékra nőtt, utoljára 2015-ben volt ekkora árdrágulás Oroszországban.

Európa éléskamrájaként szokták emlegetni Ukrajnát, de hogy valójában mennyire fontos szerepe van az országnak a mai élelmiszeriparban, azt csak most érezzük igazán.

Európa határain túlnyúló katasztrófát, éhínséget, zavargásokat okozhat, ezzel együtt menekültáradatot indíthat el az Ukrajna elleni orosz háború a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Moszkva ráadásul mesterségesen gerjesztett migránsválsággal vághat vissza Európának. 

Az ukrán háború miatt tovább nőhetnek az élelmiszerárak az egész világon. 

Hiába ennének hazai zöldséget és gyümölcsöt a magyarok, lassan luxuscikk lesz egy kiló magyar paprika vagy paradicsom, és a háztartások többsége árérzékeny. A rekordgyenge forint és az elszálló energiaárak olyan drágulást hozhatnak, amit mindenki meg fog érezni a pénztárcáján és a tányérján.

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel is jár. 

Számoltunk, mennyi terhet vesz le a családok válláról, ha a kormány csökkenti a legfontosabb élelmiszerek adóját.