Zimbabwét nem érjük utol, de a világ élvonalában van a magyar élelmiszer-drágulás

Egy éve még a 3 százalékos infláció is magasnak tűnt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter például így fogalmazott tavaly novemberben:

A mindenhol megugrott infláció a jövő év második felére térhet vissza a korábbi normális, 3 százalék alatti vagy körüli sávba.

Csakhogy idén novemberben nem 3, hanem már 23,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke, ami az Eurostat szerint több mint duplája az uniós átlagnak. 

Az energia és az élelmiszerek drágultak a leginkább Magyarországon. A hivatalos adatok szerint is 44 százalékos élelmiszer-inflációval is a világ élvonalába tartozik Magyarország. A Világbank adatai alapján a negatív listát Zimbabwe vezeti 321 százalékos éves élelmiszer-inflációval, Magyarország a 10. helyen áll. 

A GKI szerint a magyarok 13-14 százalékának lehetnek napi megélhetési gondjai, jövőre pedig még súlyosabb lehet a helyzet. Az MSZP azt mondja, rajtuk adómentes minimálbérrel és áfacsökkentéssel lehetne segíteni. Orbán Viktor viszont nem csökkentené az áfát, ahogy karácsony előtt elmondta:

A munkát terhelő adók helyett a fogyasztáson keresztül szedi be a költségvetés azt a pénzt, amire szüksége van. Ez egy adófilozófiai kérdés, és ezen nem is akarunk változtatni.

A kormánykommunikáció szerint az inflációt a háború és az uniós szankciók okozzák. Tölgyessy Péter közgazdász-politológus a Partizánnak ugyanakkor azt mondta, erről nem csak a háború tehet.

„Amihez minket igazán lehet hasonlítani azok a visegrádi országok. Azok közül is főleg azokkal érdemes összehasonlítani minket, ahol nincs euró – az euró valami stabilitást ad az infláció ellen – ez Csehország és Lengyelország. A lengyeleknél 16 valamennyi, a cseheknél 17 valamennyi. 

A miénk 6-7 százalékkal több. Erre lehet azt mondani, hogy ez az Orbán-rendszer többletinflációja. Tehát Orbán-infláció, ha úgy tetszik

– fogalmazott.

„Megtisztelő, hogy Tölgyessy Péter ebbe a magasságba emeli a személyemet, másfelől arra kérek mindenkit, hogy amikor majd egy számjegyű lesz az infláció, és letörjük, akkor ezekre a kérdésekre majd térjünk vissza” – reagált erre Orbán.

Orbán Viktor az RTL kérdésére azt mondta, szerinte a jövő év végére lehet egy számjegyű az infláció – az idei decemberi adatokhoz viszonyítva. Az éves átlagos infláció azonban ennél magasabb lehet, a Magyar Nemzeti Bank egy héttel ezelőtti előrejelzése alapján 2023-ban legkevesebb 15, de akár a 19 és fél százalékot is elérheti. Az élelmiszerek ennél jobban, átlagosan körülbelül 30 százalékkal drágulhatnak éves szinten jövőre.