Az eurózónában már 10 százalék alá csökkent az infláció, mi várjuk a 25 százalékot

Drágább a benzin az autóba, átlagfogyasztás felett többe kerül az áram, és a fűtésre használt gáz is – az emberek egyre jobban érzik a folyamatosan gyorsuló inflációt. Már novemberben az Európai Unió legmagasabb inflációját mérték Magyarországon, ami a GKI Gazdaságkutató szerint decemberben tovább növekedik.

Molnár László vezérigazgató szerint a lökést az üzemanyagár-sapka decemberi feloldása adja. Miután a novemberi adat 22,5 százalék környékén volt, a decemberi valószínűleg 25 százalék környékére fog fölugrani a szakértő szerint.

Ezzel összemérhető, 20 százalék feletti drágulás csak a balti államokban van. Eközben az Eurostat szerint decemberben az eurót használó országokban összességében már 10 százalék alá csökkent az áremelkedés üteme. 

A GKI szerint a különbségnek több oka lehet: az élelmiszerek például a nyári aszály miatt is jobban drágulnak itthon; de a kormány által kivetett új adók is áremelkedést hoztak. „A magyar kormány a rezsicsökkentés csökkentésének megvédése érdekében 

olyan extra adókat vetett ki a kereskedőkre és az egyéb piaci szereplőkre, amelyeknek a kitermelése lehetetlen, tehát magyarul áremelésben fog megjelenni. 

Ezt látjuk nap mint nap, de az ársapkás termékek is jól láthatóan áremelkedést okoztak” – fogalmazott Molnár László.

Orbán minderről azt mondta a karácsony előtti kormányinfón: „Azt nehéz egy magamfajta jogásznak belátni, hogy ha valaminek korlátozom az árát, akkor az miért vezet áremelkedéshez.” Elmondta azt is, 2023 végére vár egy számjegyű inflációt itthon.

Az MSZP szerint viszont azonnali beavatkozásra lenne szükség. Korózs Lajos elmondta, szerintük az alapvető élelmiszerek áfáját 0 százalékra, az energia áfáját pedig 5 százalékra kellene csökkenteni, az lenne érdemi segítség a lakosságnak.