Az ársapka is kellett, hogy elszálljon a sajt és a túró ára, az intézkedés csak a kormánynak hozott hasznot a szakértő szerint

„A múltkor, amikor jöttem haza a hétvégi bevásárlásból, akkor mondtam a férjemnek, hogy most van az a pillanat, amikor tényleg feladtam. Nem normális, hogy egy fizetésnek a fele nem elég egy háromtagú család etetésére” – osztotta meg stábunkkal Hódos Hajnalka szabadúszó újságíró, aki jelenleg munkát keres.

Kislányával Vácrátóton élnek egy családi házban. Mindennap főz, és évek óta ugyanott vásárol be. Egy családi nagybevásárlás most több mint százezer forintba kerül náluk, és mindezt egy fizetésből kell fedezniük. Azt mondja, ha a környéken elhelyezkedne, legfeljebb nettó 280 ezer forintot tudna keresni.

Ennek a háromnegyedét élelmiszerre fogjuk költeni. Azért dolgozom naponta nyolc-kilenc órát, hogy együnk?

– tette fel a kérdést Hódos Hajnalka.

Dórát egy éve kísérte el a Házon kívül stábja a békásmegyeri piacra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyit drágultak az élelmiszerek. 

Most újra megkerestük Dórát, aki két gyerekének vásárolt, míg férje kamionsofőrként járja az országot.

Mindent összevetve tavaly 10 500 forintot, most pedig 15 070 forintot hagyott a családanya a piacon.

Úgy tapasztalja, egy zsömle vagy egy kifli több mint kétszer annyiba kerül, mint 2021-ben, a sajt egy év alatt száz százalékkal drágult, és bár a zöldség és gyümölcs ára emelkedett legkevésbé, már azt is alig esznek. „Minden hónap deficites. Ilyenkor általában kölcsönkérünk, amíg van olyan ember, akitől tudok. Ha az sem lesz, akkor nem tudom, mit csinálunk. Végül is ettem én már vajas-cukros zsemlét gyerekkoromban…” – mondta a család nehézségeiről Dóra.

De miért szabadult el ennyire durván a különböző élelmiszerek ára, amikor elvileg sokat ezek közül árstop véd? Ennek járt utána a Házon kívül stábja.

Pékáruk

A debreceni Gerda Pékműhelyben azt mondták az RTL-nek, hogy amiből a kifli készül, az hetente drágul. Kell bele liszt, kovász, tej, cukor, vaj, só és egy kis élesztő. De ebből nagyon sok mindennek felment az ára, Gerda Péter tulajdonos szerint „irgalmatlanul”.

Csak a vaj több mint duplájára, 124 százalékkal drágult egy év alatt. 

Egy kilóért tavaly nettó 1450 forintot, most 3250-et fizetnek – sőt, a nyár folyamán egyszer érintette a 3500 forintot is, tudtuk meg. A liszt több mint másfélszeresével, 160 százalékkal kerül többe a pékségnek.

Például száz darab kiflihez kell négy és fél kilogramm liszt, és 44-44 deka cukor, só, vaj. És ez mind legalább a duplájára drágult egy év alatt. Emellett ott vannak még a fizetések és a rezsiköltségek, bár hogy ez pontosan mennyi lesz, nem tudják, mert 

az áramszolgáltató július óta sem szerződést, sem számlát nem küldött.

Számításaik szerint körülbelül 250 ezer forint volt egy havi villanyszámlájuk, de „most már hattal kell megszorozni, ha majd kiküldik”, vázolta fel a péktulajdonos. Vagyis havi 1,5 millió forintra mehet fel náluk az elektromos áram ára. A kiflin minimális hasznuk van, mert azt próbálják mégis csak alapvető élelmiszernek megtartani, és nem emelni az árán. „Most 130 forintért adjuk, legutóbb emeltünk rajta 10-10 forintot, de egy olyan 150-ig kellene elmenni” – magyarázta Gerda Péter.

A pékség lisztje egy hajdúnánási malomból kerül ki, de ott a vezérigazgató azt állítja, nem ők keresnek sokat rajta, ők is csak kapkodják a fejüket, és próbálják követni az áremelkedéseket.

A búza több mint kétszeresére emelkedett a 2022-es induló árhoz képest, egy tonna búza most 130-135 ezer forint körül mozog, magyarázta Lakatos Zoltán, a a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. Az áramért idén négyszer annyit fizetnek, jövőre tízszeres áron kapják majd meg a 2021-es díjakhoz képest. 

934 motor van ebben az üzemben, tehát nagyon komoly áramfelhasználása van. Ennek a tízszeres növekedése azt jelenti, hogy 2 milliárd nagyságrendűre növekszik csak az áramköltségünk

– mondta a cégvezető.

Húsok és felvágottak

Térjünk vissza Dórához, aki tavaly, amikor a Házon kívül stábjával ment vásárolni, 

380 forintért vett 20 deka párizsit, most 700 forintért. 

A boltosok is tapasztalják, hogy bár az emberek még mindig ragaszkodnak a minőséghez, kevesebb felvágottat vásárolnak. Sőt, most már a szeletelésre is oda kell figyelniük.

A felvágottakat sokan már nem kilóra vagy súlyra vásárolják, hanem szeletre. Eddig jellemző volt, hogy ha két dekával több került, akkor maradhatott. Most már nem maradhat, le kell vennünk róla

– mesélte egy kisbolt ügyvezetője.

Egy hentes pedig arról beszélt, hogy kevesebb vevője van az utóbbi hónapokban, és főleg a nyugdíjasok vannak nehéz helyzetben. Régóta ismeri a vásárlóit, és látja a fizetésnél, hogy már nem olyan egyszerű kigazdálkodni a költségeket, és szép lassan az egy kilóból 80 deka, a 80 dekából meg csak 50 deka lesz.

Pedig a hús kevésbé drágult, mint a pékáruk vagy a tejtermékek.

Tejtermékek

Ismét Dóránál járunk, aki azt mutatja, hogy a sajt, amit már csak a gyerekeknek vesznek, a duplájára drágult. Amit tavaly megvett 399 forintért, most már csak 800-ért tudja.

A trappista sajt brutális drágulása pedig annak köszönhető, hogy rengeteg 2,8 százalékos ársapkás tejet vásároltunk, így elfogyott a tejzsír a sajtkészítők elől. Ezt pedig már csak külföldről tudjuk beszerezni.

A túró ára is az egekben van, stábunk a Nádudvari Élelmiszer Kft. üzemében nézte meg, hol és mennyiből készül. 

A 250 grammos félzsírós túró tavaly 450 forint volt, most közel 800 forint.

Ez pedig nem véletlen – ismertette Nagy Ádám ügyvezető igazgató. A munka gépesítve van a gyárban, így alig van szükség drága munkaerőre. Jelenleg azonban a probléma az, hogy a fő alapanyag, amivel dolgoznak, a tej.

Ezt tavaly szeptemberben 110-115 forintért vásárolták a termelőktől, idén októberben több mint 200 forintért, és ez még mindig nem a nyugati árszint, ami több mint 250 forint. Emellett a fólia 40 százalékkal, a karton 60 százalékkal drágult, és ott van még természetesen az energiaár, részletezte az ügyvezető igazgató.

„Idén hat-hét áremelésen vagyunk túl, és ezzel is mindig csak a nulla szintig tudunk feljutni, mert olyan gyorsan emelkednek a költségeink. Már most vannak bizonyos termékek, amiknek látványosan csökkent a forgalma, mi érzékeljük például a túrónál vagy a körözöttnél. De azt gondolom, hogy az igazán nagy visszaesés jövő év elején várható” – magyarázta a Nádudvari Élelmiszer Kft. üzemének képviselője.

Előbb politikai hasznot, aztán drágulást hozott az árstop

A kormány nyolc termék árát fagyasztotta be februárban, a választási kampány kellős közepén. Az indoklás szerint azért, hogy minél kevesebbet költsenek a családok. Ehhez képest az ársapka áremelkedést és élelmiszerhiányt hozott a boltokban – mondta Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány egykori államtitkára.

Az ársapka teljesen értelmetlen dolog. Csak negatív hatást tud kifejteni, a politikai előnyökön túl – mert az látszik, hogy ehhez egy kétharmados győzelem is párosult, tehát a kormány részéről 100 százalékban bejöttek a politikai szándékok 

– magyarázta Raskó György.

A boltokban sok helyen hiány is van ársapkás termékekből. „Nem azt esszük, amit kívánunk vagy szeretnénk, hanem azt, ami van” – foglalta össze Hódos Hajnalka. Dóra is azt mondja, árstopos terméket nagyon ritkán tudnak venni, amikor a Házon kívül stábja elkísérte, akkor sem volt a boltban például ársapkás olaj.

Az árak befagyasztását ugyanis a boltoknak kell megfizetniük. 

Hogy érzékeltessem a nagyságrendet: a cukrot 670-680 forintért tudjuk beszerezni, és 245 forintért tudjuk eladni. Ez azt jelenti, hogy az összes veszteség, amit ez okoz, egy év alatt két dolgozó nettó fizetése 

– magyarázták a békéscsabai kisboltnál.

Raskó György: A kormány is gerjesztette az inflációt

A nagyobb üzletláncok nem is titkolják, hogy átterhelték más termékekre az ársapkán és a rájuk kivetett négyszázalékos különadón elszenvedett veszteségeket. Ezért, meg a romló forintárfolyam miatt emelkedett sok termék ára.

Raskó György szerint azonban maga a kormány is gerjesztette az inflációt azzal, „amit úgynevezett jóléti intézkedésként – az SZJA-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és egyéb más területeken – a kormány a választás előtti időszakban a lakosság részére átadott”.

Ez összesen 1600 milliárd forint volt, amit a többség tartós élelmiszerekre költött a Nielsen IQ felmérése szerint. A pénzosztás utáni egy-két hétben az alapvető élelmiszerek forgalma több mint 50 százalékkal bővült, tehát az emberek valóban erre költöttek – vázolta fel Vágyi Erik, a Nielsen IQ ügyvezető igazgatója. A nagy kereslet pedig áremelkedést hoz, így sikerült eljutni addig, hogy az Európai Unióban Magyarországon drágultak a legjobban az élelmiszerek. Az Eurostat adatai szerint októberben 45,2 százalékkal kellett értük többet fizetni, mint egy éve. 

Nem sokat spórolnak a családok az ársapkával havonta

Másfél hete pedig a kormány újabb termékekre húzott ársapkát: a krumplira és a tojásra. Miléné Kalhammer Éváék 25 éve tenyésztenek tyúkokat, naponta 15-16 ezer darab tojást adnak el. Ebből élnek, és még a nekik dolgozó nyolc ember családja is. Egy tojás költsége most 65 forint, tavaly 35 volt.

„Nagyon nehéz évünk van, mivel a keleti országrészt sújtotta leginkább az aszály, ezért egy szem kukorica sem termett meg” – mondta az ügyvezető. Csak a kukorica ára 82-85 millió forint körül mozog, ahhoz pedig, hogy ezt a költséget kitermeljék, nagyon sok tojást kell eladniuk.

De ki kell gazdálkodniuk a papírtálcák árát is, ezekből pedig rengeteg fogy. Ami eddig 300 ezer forintba került, arra most egymilliót költhetnek. Attól tart, hogy előbb-utóbb nem tudja rárakni a költségeit a tojás árára, mert a kereskedők egyszerűen nem veszik meg tőlük annyiért. 

Az agrárközgazdász szerint ráadásul a családok se sokat spórolnak az ársapkával havonta. 

Egy négytagú magyar családnak körülbelül 900 forint megtakarítást jelent. Egy kiló kenyér kerül 900 forintba, de a termelőket jelentősen tönkre tudja tenni

– fogalmazott Raskó György.

Másképp vásárolunk

A folyamatos áremelkedések miatt megváltoztak a vásárlási szokásaink is. A zöldségesnél azt mondták a Házon kívül stábjának, a zöldségeken, gyümölcsökön spórolnak leginkább a vásárlók, pedig ezeknek az ára emelkedett a legkevésbé. 

A banánt sem fürtökre veszik már, hanem annyit vesznek, ahány gyerek van. Krumpliból, hagymából, almából bespájzolnak, mert az eláll.

A Nielsen IQ szerint ugyanakkor ma már 10 vásárlóból 9 bevásárlólistával indul el, korábban csak 7-en írtak ilyet. És már nem egy helyről szerzik be a termékeket az emberek, hanem körbejárják az üzleteket, és ott vásárolnak, ahol éppen a legolcsóbb egy bizonyos termék. Van persze, ami hiába drágul, nem hajlandóak róla lemondani a vásárlók – ilyen a tömény ital, a bor, a cigaretta.

És az áremelkedésnek egyelőre nem lesz vége, akikkel a Házon kívül stábja forgatott, mind azt mondták, karácsonyig még biztosan tovább drágul szinte minden.