A horvát kormány nemrégiben hetven alapvető termékre, például kenyérre, tésztafélékre és tejtermékekre ársapkát vezetett be, hogy csökkentse az infláció hatásait. Az ársapka bevezetését megelőzően a lakosság bojkottra hívta fel a figyelmet, amely 50%-os forgalomcsökkenést okozott. Az intézkedés hatására a Konzum és a Kaufland árcsökkentésekkel reagált, 10%-kal csökkentve az árakat. Az árnövekedés problémája a horvát piac számára egyre hangsúlyosabbá vált, különösen az euró bevezetését követően.

A mindennapi bevásárlás egyre inkább kihívást jelent Közép-Európában. Tábik Eszter, aki már tizenhárom éve él Ausztriában, bemutatta, milyen az élet a határon túl, és hogyan alakultak az árak a különböző országokban. Egy összehasonlító bevásárlás során kiderült, hogy ugyanaz a menü - paprikás csirke tésztakörettel és uborkasalátával - hol mennyibe kerül.

Az élelmiszer-infláció mértéke az elmúlt négy évben Magyarországon meghaladta a 70 százalékot, szemben a nyugat-európai 21–22 százalékkal. Egy négytagú család éves élelmiszer-költsége több mint egymillió forinttal emelkedett. Mi áll a háttérben, és milyen megoldások lehetségesek?

Szeged, Budapest vagy Bécs? Összehasonlítottuk a karácsonyi vásárok árait. Hol a legdrágább a forralt bor, a kürtős kalács vagy a töltött káposzta?

Egyre többen járnak át Magyarországon a szomszédos országokba vásárolni, miután a kormány 27 százalékos általános áfával és különadókkal terhelte a magyar gazdaságot, aminek következtében az élelmiszerek ára jelentősen nőtt. A Reggeli vendége Németh Dávid közgazdász volt, aki szerint az áfa valóban jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszerek esetében számos ország nyilvánvaló népélelmezési, illetve politikai okokból, valamint az egyes termékpályák fehérítése miatt is kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Ez igaz Magyarország esetében is: több termékpályán, így például a sertés- és csirkehús esetében is 5 százalékos áfa van érvényben. Mindez azonban jellemzően az alapanyagokra, esetleg a konyhakész kiszerelésű húsokra (például darálthús, csirkemell) érvényes, a készítményekre, így például májasokra, felvágottakra nem. Ezekre továbbra is a rekordgyanús, 27 százalékos áfa vonatkozik. A közgazdász szerint csupán az áfacsökkentés nem jelenthet megoldást, mert az adóbevétel kiesik, érdemi fogyasztásnövekedésre azonban nem lehet számítani. Hogy mitől állhat be jelentős változás a magyar gazdaságban, kiderül a fenti videóból.

Keddtől a legtöbb benzinkúton 600 forintnál kevesebbet kell fizetni egy liter üzemanyagért.  A nagykereskedelmi árak másfél hónapja csökkennek, de ezt csak részben érzik az autósok. A kis- és a nagykerár közötti különbség mostanra több mint 20 forint a benzin, és 30 a gázolaj esetében.  A Magyar Ásványolaj Szövetség a költségek emelkedésére hivatkozik. A Holtankoljak.hu szerint az árrésre azért van szükség, hogy ne kelljen elbocsátani a benzinkutasokat.

A felvételi ponthatárok kihirdetése elindította a főszezont az albérletpiacon, a fővárosban már 250 ezret kell fizetni egy átlagos albérletért, Debrecenben ez az összeg 200 ezer körül mozog. Összességében nagy áremelkedést hozott a 2024-es év a kiadó lakások terén. Hogy mikor láthatunk végre enyhülést az albérletpiacon, arról Benedikt Károly, a Duna House elemzési szakértője beszélt a Reggeliben. 

Néhány hét, és újra becsengetnek, a szülők többségének fejében viszont már valószínűleg most szól a vészharang, lassan ugyanis be kell szerezniük mindent az iskola által megadott tanszerlistáról. Vajon mekkora kiadással kell kalkulálniuk a szülőknek szeptember előtt? Mennyibe kerülhet idén egy felszerelt iskolatáska? A Fókusz utánajárt.

A benzin 2 forinttal, a gázolajé 3 forinttal lehet olcsóbb.

Több ezer turizmusellenes aktivista tüntetett vasárnap a spanyolországi Palma de Mallorcán az ország egyik kulcsfontosságú iparága ellen. A tüntetők repülőgépek és tengerjáró hajók makettjeit cipelve, „Nemet a tömegturizmusra”, „Állítsák meg a magánrepülőket” és „A ti luxusotok a mi nyomorúságunk” feliratú plakátokkal vonultak végig Mallorca fővárosának utcáin.

A Kékszalag verseny sok magyart vonz, hozzáértőket és laikusokat egyaránt. Nemrég bejárta a sajtót az a hír, hogy pár üdítőért és bundás kenyérért 48 ezer forintot számláztak ki a Balatonnál. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondja, ez azért nem jellemző, extrém esetnek számít. Sőt, sok szálloda például ugyanolyan áron árul szobákat, mint tavaly. A tervezett 10 százalékos áremelkedésből sok helyen csak 3-5 százalék tudott megvalósulni.

A Balira költözött Horváth Éva hazalátogatott, és őszintén meglepődött az árakon, amikor jegyet váltott a szilvásváradi kisvasútra. 

Ismét a kormány célkeresztjébe került az üzemanyagárak témája – a cél, hogy a magyar árakat a környező országok áraira csökkentsék. „A magyar benzinárak már most a szomszédos országok átlagára körül vannak” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára hétfőn a Reggeliben. Azonban ezt nem lehet minden órában pontosan tartani, sőt a statisztikákban is vannak pontatlanságok. A szakértő szerint azonban javulás jön – bár nem a magyar árak csökkennek majd –, ugyanis a környező országokban is emelkedni fognak az árak. Miért ilyen magas a magyar benzinár? Kiderül a videóból. 

Cikkünkben összegyűjtöttük a leghasznosabb tippeket és trükköket arra, hogyan hozzunk össze egy olcsó, spórolós nagybevásárlást.

Van, aki tízezreket költ sörre, más egy nap alatt letudja az utat: fapadossal megy, és azzal is tér haza a németországi foci-Eb-ről. Nem olcsó szurkolni, de egyetlen szurkoló sem állítja, hogy ne érné meg.

Sok turista a nevezetességekért, sokan pedig az olcsó árakért járnak Magyarországra. Nekik ez egy olcsó hely, legalább is a nyugati fizetésekhez képest. Nekünk már nem annyira. Magyarország ugyanis a legfrissebb statisztikák alapján Lengyelországnál, Romániánál és Bulgáriánál is drágább lett. De miért kell a legtöbbet fizetni?

Úgy tűnik, Horvátország nem csak a magyarokat, de a macskákat is vonzza. Egy kalandvágyó cirmos több mint ötszáz kilométert utazott egy autó motorterében megbújva, az utasok pedig csak akkor vették észre a szőrös négylábút, amikor nyaralásuk helyszínére, Crikvenicára érkeztek. A macska jól van, de nem mindenki tud így összehozni egy ingyenes nyaralást. A Fókuszban összeszámoltuk, mennyibe kerül idén egy horvátországi kiruccanás, ha nem egy motorháztető alatt szeretnénk odautazni.

Utolértük, sőt, egy picit le is hagytuk Európát – már ami az élelmiszerárakat illeti. Ezt a Portfolio.hu írta meg az Eurostat adatai alapján. Bod Péter Ákos közgazdász úgy látja, a gyenge forint, a magas adóteher és a magyar élelmiszeripar versenyképtelensége közösen okozza a drágaságot. A jegybank volt elnöke szerint hosszú távon is meg kell barátkoznunk a jelenlegi árszinttel.

A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Napról napra többen sütkéreznek a Balaton partján, sőt van, aki már a vízbe is bemerészkedik. De ki milyen nyaralást tervez idén? Mi az, ami az infláció miatt idén belefér? A KSH adatai szerint tavaly a magyarok, rekordnak számító, 1585 milliárd forintot költöttek el a külföldi utazásokon, ami 47 százalékkal több, mint 2022-ben. És 17 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. 

Szlovákiába az akciók miatt, Romániába viszont a rendes áron kínált élelmiszerek miatt is megéri elmenni bevásárolni. Két napja a Házon kívülben láthattak riportot arról, hogy egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért, pedig ott átlagosan drágábbak az áruk. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint részben a magas áfa, részben pedig az elmúlt másfél év rekord inflációja miatt drága Magyarországon az élelmiszer.

Bár Szlovákiában hivatalosan drágábbak az élelmiszerek, mint Magyarországon, mégis egyre többen járnak át a határon bevásárolni. A magyarázat egyszerű: megéri autóba ülni bizonyos termékekért, főleg, ha akciósak. Az egyik bevásárlós Facebook-csoportban már több mint 67 ezren vannak, az emberek egymásnak adják a tippeket, éppen hol, mi olcsóbb. A Házon kívül stábja indult bevásárlókörútra, és meglepően sokat spóroltak.

Habár még csak előszezon van, az idő csodás, sokan döntöttek úgy, hogy a Balaton partján töltik a hétvégét. Kinyitottak az éttermek, a büfék is, így megtudhattuk, milyen árakra kell készülnünk idén. Sokan idén is meglepődtek a balatoni lángos árán. Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója volt a Reggeli vendége, aki Kádár Jánost hibáztatja azért, hogy a magyarok fejében az olcsó lángos egyenlő az olcsó nyaralással. Hogy miért jóval olcsóbb szerinte a Balaton az Adriánál, kiderül a fenti videóból.

Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

A világpiaci árzuhanás miatt a felére csökkent az ország energiaszámlája, a kormány mégsem tervezi az átlagfogyasztás felett hétszeresére emelt gázár csökkentését. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a 24.hu-nak. Bod Péter Ákos közgazdász a Híradónak azt mondta: a rezsivédelmi alapra sincs már szükség, szerinte ezt a kormány csak azért tartja fenn, hogy ebből enyhítse a rekordmagas költségvetési hiányt.

Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. Raskó György agrárközgazdász további emelkedésre számít, de azt mondja, a magyar boltok csak néhány százalékos áremelést érvényesíthetnek a gyenge vásárlóerő miatt.

Elképesztő mértékben összement egyes élelmiszerek kiszerelése, ami valójában drágulást jelent – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek, de vannak kirívó, 40 százalékos csökkenések is. Március óta több mint 620 termék súlyát, kiszerelését csökkentették a gyártók. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelet segíti a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban tudjanak dönteni.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

Nagy Márton bemondta, hogy mennyivel kell csökkenteni az árakat a kutakon, ha nem mozdul az üzemanyagár, akkor kormányzati lépés jöhet.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

A béremelések miatt emelnék tovább áraikat az általunk kérdezett pékek. Négy év alatt majdnem háromszorosára nőtt a kenyér ára Magyarországon, már az uniós átlagnál is drágább. Az agrárminiszter szerint azért ilyen mértékű a drágulás, mert nálunk volt a legolcsóbb az Unióban. Nagy István azt mondja, csak a gabonára terjed ki a hatásköre, mindössze 53 forintra egy vekni esetében. Raskó György agárközgazdász viszont úgy számol, kilónként 160 forint adóval gyarapodik az államkassza a kenyereken.

Megugrott a bevétel az autópálya-matricákon az idei áremelés után. Március közepéig ötödével többet költöttek sztrádahasználatra az autósok, mint egy évvel korábban, ezt az állami útdíjfizetési vállalat közölte a Portfólióval. Januárban 16,4 százalékkal drágultak a matricák Magyarországon, és az éves díj már másfélszerese az osztráknak. 

Ki ne szeretné a homokos parton, a tenger zúgását hallgatva megnézni a napfelkeltét, majd a nyári hőségben egy koktéllal a kezében barnulni, jókat enni, felfedezőútra indulni, delfineket lesni vagy éppen csak kiszakadni a szürke hétköznapokból? A nyaralás az évünk fénypontja, már ha megengedhetjük magunknak, hogy elutazzunk néhány napra. A foglalások azt mutatják, hiába kell mélyebben a zsebünkbe nyúlniuk az embereknek, az utazási kedv töretlen. Már annak, aki megteheti. Mutatjuk, mennyit kell majd egy családi nyaralásért idén fizetni például Horvátországban. 

Magyarország lepipálta Ausztriát, már ami az autópálya-matricák árát illeti. Idehaza az éves matrica ára személygépkocsira 57 260 forint. Az osztrákoknál ugyanez 96,4 euróba kerül, ami még a mostani nagyon gyenge forintárfolyam mellett is csak 37 379 forintnak felel meg.

Kiugró zöldségárak: nagyjából ötödével többe kerül a paradicsom, a paprika és a hagyma, mint tavaly, illetve kétharmadával többe, mint tavalyelőtt. Ezt a csomagolás drágulásával és a kereskedők költségeinek megugrásával magyarázza a terméktanács. Az Agrárgazdasági Kamaránál pedig már az idén nyári gyümölcstermés miatt aggódnak, az elmúlt hetek rekordenyhe téli időjárása miatt. Egy tavaszi fagy ugyanis szörnyű károkat okozhat. Tavaly éppen ez történt. 

Párizs alaposan felkészül a 2024-es olimpiára, azonban nemcsak a szervezők tesznek ki magukért, hanem a helyiek is jelentős áremelésekkel várják a sportszerető közönséget. Párizsiak tömegei utaznak el otthonról nyáron csak azért, hogy borsos áron kiadhassák otthonukat. A jegyek jó része már elkelt, ezek sem olcsók, de jó hír a magyaroknak, hogy azokra a sportágakra, amelyekben érintettek lehetünk, viszonylag jó áron lehet megvásárolni a belépőt.

17,6 százalékkal emelkedtek az árak tavaly a KSH friss adatai szerint. Legutóbb 1997-ben volt ennél magasabb az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ráadásul jóval az átlag felett, csaknem 26 százalékkel drágultak. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint éppen ezért az alacsonyabb keresetűeket jobban sújtotta az áremelkedés. A decemberi infláció viszont a vártnál alacsonyabb lett, 5,5 százalék az egy évvel korábbihoz képest.

2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, csak decemberben 5,5 százalékkal.

Sokat költhet, aki gazdagabb újévet akar. Átlag felett emelkedett a lencse és a malachús ára, pedig ezek fogyasztásától remélnek nagyobb szerencsét a magyarok. A Híradónknak nyilatkozók visszafogott óévbúcsúztóra készülnek a kiugró magyarországi drágulás miatt. A Hússzövetség szerint a virsli most ugyanannyiba kerül, mint tavaly, mégis kevesebb fogy belőle a boltokban.   

Az élelmiszer-alapanyagok és a munkaerő ugyanis nem drágábbak itthon, mint Ausztriában, legalábbis nagykereskedelemi szinten – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. A Reggeliben arról is kérdezték a szakértőt, hogy mennyi pénzük maradt az embereknek a karácsonyi ünnepekre, és mi várható 2024-ben.

Az AP tudósítója megdöbbent azon, hogy 23 dollárba kerül egy hot-dog a Szent István Bazilikánál.

Főként a kisebb vállalkozások kitettek az energiaárak emelkedésének.

Majdnem duplájába kerül majd az egynapos autópálya-matrica Magyarországon, mint a környező országokban, például Ausztriában, Csehországban vagy Szlovákiában. A magyar államnak nem érdeke, hogy olcsóbb legyen, ezt júliusban mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter. Az autópályadíjak több mint 16 százalékkal nőnek januártól. Így a leggyakrabban vásárolt tíznapos matrica 6400 forint lesz, egyharmadával drágább, mint Ausztriában.

Nincs meglepetés, továbbra sem a magyarok pénztárcájához igazítják az ételek árait a karácsonyi vásárban. 

Úgy fest, manapság senki sem túl boldog, ha vásárolnia kell. 

A kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak növekedése a magánegészségügyi szektorra is kedvezőtlen hatással volt: augusztus elsejétől elindult egy 20-30 százalékos áremelés a magánszektorban – mondta a Reggeliben Lengyel Lívia egészségügyi szakértő. Annak ellenére, hogy a magánegészségügyben a szakdolgozói bérek már futnak az állami bérek után, még mindig sokan választják magánszférát például azért is, mert magánegészségügyben nem kell ügyelni vagy hétvégén dolgozni. Hogy melyik orvosi ellátáson spórolnak a leginkább a magyarok, az is kiderül a videóból.

Öt év alatt 40 százalékkal drágult a temetés – mondta az RTL Híradónak a Temetkezési Szolgáltatók Szakegyesületének elnöke. A drágulás a koporsós és urnás temetésekre is érvényes. Akinek nincs pénze, az az önkormányzattól kérhet segítséget. Ilyenkor a település meghitelezi a temetés árát, amit a hagyatékból kell rendezni. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ehhez annyi segítségre van szükségük a kormánytól, hogy hagyjanak pénzt a települések kasszájában.

2021 júliusa óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció.

A magyar cégek energiaszámlái a legmagasabbak között voltak Európában az év első felében – derült ki az Eurostat friss adataiból, amit elsőként a Portfolio idézett. A kormány több szektorban is ársapkákat vezetett be júliustól, ami az Energiaügyi Minisztérium vasárnapi közlése szerint 5 ezer vállalkozás terheit csökkenti. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő azonban úgy látja, hogy a magas árakat részben a kormányzati különadók okozták.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn beszélt arról a parlamentben, hogy az infláció letörése érdekében ismét be fognak avatkozni, ha a kereskedők nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani az árakat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma a Mol vezetőivel tárgyalt, ahol világossá tette, minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelését. A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint a hatósági úr újbóli bevezetése újra üzemanyaghiányt okozna.