Drágulnak a strandbelépők, és több fürdő később nyit ki az emelkedő energiaárak miatt. Egy családi strandolás akár 30 ezer forintba is kerülhet.

Kilencéves mélyponton a lakásépítés: kevés új lakás épült, az árak magasak, az első otthon megszerzése egyre nehezebb Magyarországon.

Bernáth Odett elárulta, mennyit költött L.L. Juniorékkal eltöltött utazásra New Yorkból Dominikára. Kiderül, mi mennyibe került valójában.

Brutálisan megugrottak a friss zöldségek árai: az uborka kilója akár 1500–1600 forint is lehet, és a paprika, paradicsom, saláta is jóval drágább a megszokottnál. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem a télálló zöldségek drágultak, hanem az importból érkező friss termékek. A spanyol termőterületeken tapasztalt fényszegény tél gyengébb hozamot eredményezett, ami az egész európai piacot megdrágította. Bár a piac árcsökkenést vár a magyar termés megjelenésével, a klímaváltozás miatt egyre nehezebb kiszámítani, mikor térhetnek vissza az alacsonyabb árak.

Télen utazni nemcsak olcsóbb, de a világ kevésbé ismert, varázslatos arcait is felfedezheted. Kevesebb tömeg, több élmény, új perspektívák várnak rád!

Ne hagyd, hogy az ünnepi utazásod anyagi csődbe döntsön! Ismerd meg a dinamikus árazás titkait, és spórolj akár 30%-ot a megfelelő időzítéssel!

Utánajártunk, mennyibe kerülnek most a legnépszerűbb fenyőfajták, hogyan alakultak az árak, és miért választanak egyre többen műfenyőt az élő helyett.

Alig emelkedtek a bejgliárak 2025-ben – mutatjuk, mennyibe kerülnek a bolti és kézműves változatok, és melyek az év legújabb ízei.

Újra drágul a csirkehús és a tojás Magyarországon – a madárinfluenza és a keresleti piac hajtja fel az árakat.

Nikolett idén kevesebbet költ tanszerre, mégis több tízezer forintot visznek el az apróságok – más családoknak ennél is nehezebb.

A magyar szülők egyre nehezebben finanszírozzák a tanszervásárlást, miközben külföldön az iskolák szinte minden eszközt biztosítanak a tanévkezdéshez.

A Sziget 2025-ben fix sörárakkal, bővített vegán és mentes kínálattal, és a jól megszokott budget food fogásokkal várja a fesztiválozni vágyókat. 

Árak Európában 2025-ben: mutatjuk, mit ér 1000 forint különböző országokban. Kávé, ebéd vagy hotel? Kiderül, hol a legdrágább és hol a legolcsóbb az élet.

Lángos 3000 Ft, strandbelépő 2600 – így néz ki egy balatoni nap 2025-ben. Összeszedtük az idei árakat és a legjobb tippeket, hogy hol tudsz spórolni.

Júliusban indul a dinnyeszezon, de mi a helyzet az árakkal? Összegyűjtöttük a legfrissebb piaci és bolti árakat, plusz pár meglepő érdekességet is.

Balatoni nyaralás 2025-ben: egy anya és lánya egy nap alatt 35.550 forintot költött. Megnéztük, mennyibe kerül ma a strand, a lángos és a szállás.

A lángos 2400, egy ebéd 6500, a strandbelépő 2100 – ennyiért élvezheti egy család a magyar tengert.

Tényleg baj, ha kukac van a cseresznyében? Mi történik, ha lenyeljük? És miért kerül idén ilyen sokba ez a gyümölcs? Kattints, és derítsd ki!

A nyaralások árai elszálltak, ezért idén sok magyar család csak belföldre utazik, de van, aki így is megtalálja a vágyott kikapcsolódást.

A fagy, a csapadék és az emelkedő költségek is hozzájárulnak a gyümölcsök áremelkedéséhez. Miért fizetünk idén ennyivel többet például a cseresznyéért.

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése az elmúlt években komoly terhet rótt a magyar lakosságra. Milyen tényezők vezettek a dráguláshoz, és milyen lépéseket tett eddig a kormány az infláció megfékezésére? Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője elemzi az áremelkedés okait, a piaci folyamatokat és az esetleges megoldásokat. Vajon van esély arra, hogy az árak visszatérjenek a normális szintre? 

A horvát kormány nemrégiben hetven alapvető termékre, például kenyérre, tésztafélékre és tejtermékekre ársapkát vezetett be, hogy csökkentse az infláció hatásait. Az ársapka bevezetését megelőzően a lakosság bojkottra hívta fel a figyelmet, amely 50%-os forgalomcsökkenést okozott. Az intézkedés hatására a Konzum és a Kaufland árcsökkentésekkel reagált, 10%-kal csökkentve az árakat. Az árnövekedés problémája a horvát piac számára egyre hangsúlyosabbá vált, különösen az euró bevezetését követően.

A mindennapi bevásárlás egyre inkább kihívást jelent Közép-Európában. Tábik Eszter, aki már tizenhárom éve él Ausztriában, bemutatta, milyen az élet a határon túl, és hogyan alakultak az árak a különböző országokban. Egy összehasonlító bevásárlás során kiderült, hogy ugyanaz a menü - paprikás csirke tésztakörettel és uborkasalátával - hol mennyibe kerül.

Az élelmiszer-infláció mértéke az elmúlt négy évben Magyarországon meghaladta a 70 százalékot, szemben a nyugat-európai 21–22 százalékkal. Egy négytagú család éves élelmiszer-költsége több mint egymillió forinttal emelkedett. Mi áll a háttérben, és milyen megoldások lehetségesek?

Szeged, Budapest vagy Bécs? Összehasonlítottuk a karácsonyi vásárok árait. Hol a legdrágább a forralt bor, a kürtős kalács vagy a töltött káposzta?

Egyre többen járnak át Magyarországon a szomszédos országokba vásárolni, miután a kormány 27 százalékos általános áfával és különadókkal terhelte a magyar gazdaságot, aminek következtében az élelmiszerek ára jelentősen nőtt. A Reggeli vendége Németh Dávid közgazdász volt, aki szerint az áfa valóban jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszerek esetében számos ország nyilvánvaló népélelmezési, illetve politikai okokból, valamint az egyes termékpályák fehérítése miatt is kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Ez igaz Magyarország esetében is: több termékpályán, így például a sertés- és csirkehús esetében is 5 százalékos áfa van érvényben. Mindez azonban jellemzően az alapanyagokra, esetleg a konyhakész kiszerelésű húsokra (például darálthús, csirkemell) érvényes, a készítményekre, így például májasokra, felvágottakra nem. Ezekre továbbra is a rekordgyanús, 27 százalékos áfa vonatkozik. A közgazdász szerint csupán az áfacsökkentés nem jelenthet megoldást, mert az adóbevétel kiesik, érdemi fogyasztásnövekedésre azonban nem lehet számítani. Hogy mitől állhat be jelentős változás a magyar gazdaságban, kiderül a fenti videóból.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

Keddtől a legtöbb benzinkúton 600 forintnál kevesebbet kell fizetni egy liter üzemanyagért.  A nagykereskedelmi árak másfél hónapja csökkennek, de ezt csak részben érzik az autósok. A kis- és a nagykerár közötti különbség mostanra több mint 20 forint a benzin, és 30 a gázolaj esetében.  A Magyar Ásványolaj Szövetség a költségek emelkedésére hivatkozik. A Holtankoljak.hu szerint az árrésre azért van szükség, hogy ne kelljen elbocsátani a benzinkutasokat.

A felvételi ponthatárok kihirdetése elindította a főszezont az albérletpiacon, a fővárosban már 250 ezret kell fizetni egy átlagos albérletért, Debrecenben ez az összeg 200 ezer körül mozog. Összességében nagy áremelkedést hozott a 2024-es év a kiadó lakások terén. Hogy mikor láthatunk végre enyhülést az albérletpiacon, arról Benedikt Károly, a Duna House elemzési szakértője beszélt a Reggeliben. 

Néhány hét, és újra becsengetnek, a szülők többségének fejében viszont már valószínűleg most szól a vészharang, lassan ugyanis be kell szerezniük mindent az iskola által megadott tanszerlistáról. Vajon mekkora kiadással kell kalkulálniuk a szülőknek szeptember előtt? Mennyibe kerülhet idén egy felszerelt iskolatáska? A Fókusz utánajárt.

A benzin 2 forinttal, a gázolajé 3 forinttal lehet olcsóbb.

Több ezer turizmusellenes aktivista tüntetett vasárnap a spanyolországi Palma de Mallorcán az ország egyik kulcsfontosságú iparága ellen. A tüntetők repülőgépek és tengerjáró hajók makettjeit cipelve, „Nemet a tömegturizmusra”, „Állítsák meg a magánrepülőket” és „A ti luxusotok a mi nyomorúságunk” feliratú plakátokkal vonultak végig Mallorca fővárosának utcáin.

A Kékszalag verseny sok magyart vonz, hozzáértőket és laikusokat egyaránt. Nemrég bejárta a sajtót az a hír, hogy pár üdítőért és bundás kenyérért 48 ezer forintot számláztak ki a Balatonnál. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt mondja, ez azért nem jellemző, extrém esetnek számít. Sőt, sok szálloda például ugyanolyan áron árul szobákat, mint tavaly. A tervezett 10 százalékos áremelkedésből sok helyen csak 3-5 százalék tudott megvalósulni.

A Balira költözött Horváth Éva hazalátogatott, és őszintén meglepődött az árakon, amikor jegyet váltott a szilvásváradi kisvasútra. 

Ismét a kormány célkeresztjébe került az üzemanyagárak témája – a cél, hogy a magyar árakat a környező országok áraira csökkentsék. „A magyar benzinárak már most a szomszédos országok átlagára körül vannak” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára hétfőn a Reggeliben. Azonban ezt nem lehet minden órában pontosan tartani, sőt a statisztikákban is vannak pontatlanságok. A szakértő szerint azonban javulás jön – bár nem a magyar árak csökkennek majd –, ugyanis a környező országokban is emelkedni fognak az árak. Miért ilyen magas a magyar benzinár? Kiderül a videóból. 

Cikkünkben összegyűjtöttük a leghasznosabb tippeket és trükköket arra, hogyan hozzunk össze egy olcsó, spórolós nagybevásárlást.

Van, aki tízezreket költ sörre, más egy nap alatt letudja az utat: fapadossal megy, és azzal is tér haza a németországi foci-Eb-ről. Nem olcsó szurkolni, de egyetlen szurkoló sem állítja, hogy ne érné meg.

Sok turista a nevezetességekért, sokan pedig az olcsó árakért járnak Magyarországra. Nekik ez egy olcsó hely, legalább is a nyugati fizetésekhez képest. Nekünk már nem annyira. Magyarország ugyanis a legfrissebb statisztikák alapján Lengyelországnál, Romániánál és Bulgáriánál is drágább lett. De miért kell a legtöbbet fizetni?

Úgy tűnik, Horvátország nem csak a magyarokat, de a macskákat is vonzza. Egy kalandvágyó cirmos több mint ötszáz kilométert utazott egy autó motorterében megbújva, az utasok pedig csak akkor vették észre a szőrös négylábút, amikor nyaralásuk helyszínére, Crikvenicára érkeztek. A macska jól van, de nem mindenki tud így összehozni egy ingyenes nyaralást. A Fókuszban összeszámoltuk, mennyibe kerül idén egy horvátországi kiruccanás, ha nem egy motorháztető alatt szeretnénk odautazni.

Utolértük, sőt, egy picit le is hagytuk Európát – már ami az élelmiszerárakat illeti. Ezt a Portfolio.hu írta meg az Eurostat adatai alapján. Bod Péter Ákos közgazdász úgy látja, a gyenge forint, a magas adóteher és a magyar élelmiszeripar versenyképtelensége közösen okozza a drágaságot. A jegybank volt elnöke szerint hosszú távon is meg kell barátkoznunk a jelenlegi árszinttel.

A veszteséggel árult élelmiszerek sem drágulnak jövő hétfőtől, hiába szünteti meg a kormány a kötelező akciókat, állítja Raskó György agrárközgazdász. Azt mondja, annyira alacsony a magyar vásárlóerő, hogy a sertéscombot és a csirkemellet sem adhatják többért, pedig ezekért legfeljebb beszerzési árat kérhettek eddig az üzletláncok. A húsfeldolgozók emelnék az árakat, de egyelőre nem tehetik a szövetségük szerint.

Napról napra többen sütkéreznek a Balaton partján, sőt van, aki már a vízbe is bemerészkedik. De ki milyen nyaralást tervez idén? Mi az, ami az infláció miatt idén belefér? A KSH adatai szerint tavaly a magyarok, rekordnak számító, 1585 milliárd forintot költöttek el a külföldi utazásokon, ami 47 százalékkal több, mint 2022-ben. És 17 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. 

Szlovákiába az akciók miatt, Romániába viszont a rendes áron kínált élelmiszerek miatt is megéri elmenni bevásárolni. Két napja a Házon kívülben láthattak riportot arról, hogy egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért, pedig ott átlagosan drágábbak az áruk. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint részben a magas áfa, részben pedig az elmúlt másfél év rekord inflációja miatt drága Magyarországon az élelmiszer.

Bár Szlovákiában hivatalosan drágábbak az élelmiszerek, mint Magyarországon, mégis egyre többen járnak át a határon bevásárolni. A magyarázat egyszerű: megéri autóba ülni bizonyos termékekért, főleg, ha akciósak. Az egyik bevásárlós Facebook-csoportban már több mint 67 ezren vannak, az emberek egymásnak adják a tippeket, éppen hol, mi olcsóbb. A Házon kívül stábja indult bevásárlókörútra, és meglepően sokat spóroltak.

Habár még csak előszezon van, az idő csodás, sokan döntöttek úgy, hogy a Balaton partján töltik a hétvégét. Kinyitottak az éttermek, a büfék is, így megtudhattuk, milyen árakra kell készülnünk idén. Sokan idén is meglepődtek a balatoni lángos árán. Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója volt a Reggeli vendége, aki Kádár Jánost hibáztatja azért, hogy a magyarok fejében az olcsó lángos egyenlő az olcsó nyaralással. Hogy miért jóval olcsóbb szerinte a Balaton az Adriánál, kiderül a fenti videóból.

Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

A világpiaci árzuhanás miatt a felére csökkent az ország energiaszámlája, a kormány mégsem tervezi az átlagfogyasztás felett hétszeresére emelt gázár csökkentését. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a 24.hu-nak. Bod Péter Ákos közgazdász a Híradónak azt mondta: a rezsivédelmi alapra sincs már szükség, szerinte ezt a kormány csak azért tartja fenn, hogy ebből enyhítse a rekordmagas költségvetési hiányt.

Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. Raskó György agrárközgazdász további emelkedésre számít, de azt mondja, a magyar boltok csak néhány százalékos áremelést érvényesíthetnek a gyenge vásárlóerő miatt.

Elképesztő mértékben összement egyes élelmiszerek kiszerelése, ami valójában drágulást jelent – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek, de vannak kirívó, 40 százalékos csökkenések is. Március óta több mint 620 termék súlyát, kiszerelését csökkentették a gyártók. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelet segíti a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban tudjanak dönteni.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.