Szlovákiába az akciók miatt, Romániába viszont a rendes áron kínált élelmiszerek miatt is megéri elmenni bevásárolni. Két napja a Házon kívülben láthattak riportot arról, hogy egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért, pedig ott átlagosan drágábbak az áruk. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint részben a magas áfa, részben pedig az elmúlt másfél év rekord inflációja miatt drága Magyarországon az élelmiszer.

Bár Szlovákiában hivatalosan drágábbak az élelmiszerek, mint Magyarországon, mégis egyre többen járnak át a határon bevásárolni. A magyarázat egyszerű: megéri autóba ülni bizonyos termékekért, főleg, ha akciósak. Az egyik bevásárlós Facebook-csoportban már több mint 67 ezren vannak, az emberek egymásnak adják a tippeket, éppen hol, mi olcsóbb. A Házon kívül stábja indult bevásárlókörútra, és meglepően sokat spóroltak.

Habár még csak előszezon van, az idő csodás, sokan döntöttek úgy, hogy a Balaton partján töltik a hétvégét. Kinyitottak az éttermek, a büfék is, így megtudhattuk, milyen árakra kell készülnünk idén. Sokan idén is meglepődtek a balatoni lángos árán. Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója volt a Reggeli vendége, aki Kádár Jánost hibáztatja azért, hogy a magyarok fejében az olcsó lángos egyenlő az olcsó nyaralással. Hogy miért jóval olcsóbb szerinte a Balaton az Adriánál, kiderül a fenti videóból.

Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

A világpiaci árzuhanás miatt a felére csökkent az ország energiaszámlája, a kormány mégsem tervezi az átlagfogyasztás felett hétszeresére emelt gázár csökkentését. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a 24.hu-nak. Bod Péter Ákos közgazdász a Híradónak azt mondta: a rezsivédelmi alapra sincs már szükség, szerinte ezt a kormány csak azért tartja fenn, hogy ebből enyhítse a rekordmagas költségvetési hiányt.

Hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. 13 havi csúcsra drágultak a növényi olajok, a húsért és a gabonáért is többet kértek áprilisban. Raskó György agrárközgazdász további emelkedésre számít, de azt mondja, a magyar boltok csak néhány százalékos áremelést érvényesíthetnek a gyenge vásárlóerő miatt.

Elképesztő mértékben összement egyes élelmiszerek kiszerelése, ami valójában drágulást jelent – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász az RTL Reggeli című műsorában. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek, de vannak kirívó, 40 százalékos csökkenések is. Március óta több mint 620 termék súlyát, kiszerelését csökkentették a gyártók. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelet segíti a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban tudjanak dönteni.

Egy magyar munkavállavállaó alig 39 százalékát keresi annak, mint amit egy átlagos európai hazavisz, az élelmiszerek viszont közel ugyanannyiba kerülnek nálunk, mint átlagosan az Európai Unióban. Sőt, előfordul, hogy még olcsóbban is kijön egy bevásárlás Nyugat-Európában. A Házon kívül stábja három külföldön élő, évente egyszer-kétszer hazalátogató magyarral beszélgetett, akik valamennyien elképedve szembesülnek a magyar árakkal, és azzal, hogy az itthoni magyaroknak kétszer-háromszor többet kell dolgozniuk egy átlagos élelmiszer megvásárlásához.

Nagy Márton bemondta, hogy mennyivel kell csökkenteni az árakat a kutakon, ha nem mozdul az üzemanyagár, akkor kormányzati lépés jöhet.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

A béremelések miatt emelnék tovább áraikat az általunk kérdezett pékek. Négy év alatt majdnem háromszorosára nőtt a kenyér ára Magyarországon, már az uniós átlagnál is drágább. Az agrárminiszter szerint azért ilyen mértékű a drágulás, mert nálunk volt a legolcsóbb az Unióban. Nagy István azt mondja, csak a gabonára terjed ki a hatásköre, mindössze 53 forintra egy vekni esetében. Raskó György agárközgazdász viszont úgy számol, kilónként 160 forint adóval gyarapodik az államkassza a kenyereken.

Megugrott a bevétel az autópálya-matricákon az idei áremelés után. Március közepéig ötödével többet költöttek sztrádahasználatra az autósok, mint egy évvel korábban, ezt az állami útdíjfizetési vállalat közölte a Portfólióval. Januárban 16,4 százalékkal drágultak a matricák Magyarországon, és az éves díj már másfélszerese az osztráknak. 

Ki ne szeretné a homokos parton, a tenger zúgását hallgatva megnézni a napfelkeltét, majd a nyári hőségben egy koktéllal a kezében barnulni, jókat enni, felfedezőútra indulni, delfineket lesni vagy éppen csak kiszakadni a szürke hétköznapokból? A nyaralás az évünk fénypontja, már ha megengedhetjük magunknak, hogy elutazzunk néhány napra. A foglalások azt mutatják, hiába kell mélyebben a zsebünkbe nyúlniuk az embereknek, az utazási kedv töretlen. Már annak, aki megteheti. Mutatjuk, mennyit kell majd egy családi nyaralásért idén fizetni például Horvátországban. 

Magyarország lepipálta Ausztriát, már ami az autópálya-matricák árát illeti. Idehaza az éves matrica ára személygépkocsira 57 260 forint. Az osztrákoknál ugyanez 96,4 euróba kerül, ami még a mostani nagyon gyenge forintárfolyam mellett is csak 37 379 forintnak felel meg.

Kiugró zöldségárak: nagyjából ötödével többe kerül a paradicsom, a paprika és a hagyma, mint tavaly, illetve kétharmadával többe, mint tavalyelőtt. Ezt a csomagolás drágulásával és a kereskedők költségeinek megugrásával magyarázza a terméktanács. Az Agrárgazdasági Kamaránál pedig már az idén nyári gyümölcstermés miatt aggódnak, az elmúlt hetek rekordenyhe téli időjárása miatt. Egy tavaszi fagy ugyanis szörnyű károkat okozhat. Tavaly éppen ez történt. 

Párizs alaposan felkészül a 2024-es olimpiára, azonban nemcsak a szervezők tesznek ki magukért, hanem a helyiek is jelentős áremelésekkel várják a sportszerető közönséget. Párizsiak tömegei utaznak el otthonról nyáron csak azért, hogy borsos áron kiadhassák otthonukat. A jegyek jó része már elkelt, ezek sem olcsók, de jó hír a magyaroknak, hogy azokra a sportágakra, amelyekben érintettek lehetünk, viszonylag jó áron lehet megvásárolni a belépőt.

17,6 százalékkal emelkedtek az árak tavaly a KSH friss adatai szerint. Legutóbb 1997-ben volt ennél magasabb az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ráadásul jóval az átlag felett, csaknem 26 százalékkel drágultak. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint éppen ezért az alacsonyabb keresetűeket jobban sújtotta az áremelkedés. A decemberi infláció viszont a vártnál alacsonyabb lett, 5,5 százalék az egy évvel korábbihoz képest.

2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, csak decemberben 5,5 százalékkal.

Sokat költhet, aki gazdagabb újévet akar. Átlag felett emelkedett a lencse és a malachús ára, pedig ezek fogyasztásától remélnek nagyobb szerencsét a magyarok. A Híradónknak nyilatkozók visszafogott óévbúcsúztóra készülnek a kiugró magyarországi drágulás miatt. A Hússzövetség szerint a virsli most ugyanannyiba kerül, mint tavaly, mégis kevesebb fogy belőle a boltokban.   

Az élelmiszer-alapanyagok és a munkaerő ugyanis nem drágábbak itthon, mint Ausztriában, legalábbis nagykereskedelemi szinten – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. A Reggeliben arról is kérdezték a szakértőt, hogy mennyi pénzük maradt az embereknek a karácsonyi ünnepekre, és mi várható 2024-ben.

Az AP tudósítója megdöbbent azon, hogy 23 dollárba kerül egy hot-dog a Szent István Bazilikánál.

Főként a kisebb vállalkozások kitettek az energiaárak emelkedésének.

Majdnem duplájába kerül majd az egynapos autópálya-matrica Magyarországon, mint a környező országokban, például Ausztriában, Csehországban vagy Szlovákiában. A magyar államnak nem érdeke, hogy olcsóbb legyen, ezt júliusban mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter. Az autópályadíjak több mint 16 százalékkal nőnek januártól. Így a leggyakrabban vásárolt tíznapos matrica 6400 forint lesz, egyharmadával drágább, mint Ausztriában.

Nincs meglepetés, továbbra sem a magyarok pénztárcájához igazítják az ételek árait a karácsonyi vásárban. 

Úgy fest, manapság senki sem túl boldog, ha vásárolnia kell. 

A kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak növekedése a magánegészségügyi szektorra is kedvezőtlen hatással volt: augusztus elsejétől elindult egy 20-30 százalékos áremelés a magánszektorban – mondta a Reggeliben Lengyel Lívia egészségügyi szakértő. Annak ellenére, hogy a magánegészségügyben a szakdolgozói bérek már futnak az állami bérek után, még mindig sokan választják magánszférát például azért is, mert magánegészségügyben nem kell ügyelni vagy hétvégén dolgozni. Hogy melyik orvosi ellátáson spórolnak a leginkább a magyarok, az is kiderül a videóból.

Öt év alatt 40 százalékkal drágult a temetés – mondta az RTL Híradónak a Temetkezési Szolgáltatók Szakegyesületének elnöke. A drágulás a koporsós és urnás temetésekre is érvényes. Akinek nincs pénze, az az önkormányzattól kérhet segítséget. Ilyenkor a település meghitelezi a temetés árát, amit a hagyatékból kell rendezni. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ehhez annyi segítségre van szükségük a kormánytól, hogy hagyjanak pénzt a települések kasszájában.

2021 júliusa óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció.

A magyar cégek energiaszámlái a legmagasabbak között voltak Európában az év első felében – derült ki az Eurostat friss adataiból, amit elsőként a Portfolio idézett. A kormány több szektorban is ársapkákat vezetett be júliustól, ami az Energiaügyi Minisztérium vasárnapi közlése szerint 5 ezer vállalkozás terheit csökkenti. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő azonban úgy látja, hogy a magas árakat részben a kormányzati különadók okozták.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn beszélt arról a parlamentben, hogy az infláció letörése érdekében ismét be fognak avatkozni, ha a kereskedők nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani az árakat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma a Mol vezetőivel tárgyalt, ahol világossá tette, minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelését. A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint a hatósági úr újbóli bevezetése újra üzemanyaghiányt okozna. 

Az iPhone 15 és 15 Plus modelleket szeptember 12-től, míg az iPhone 15 Pro és 15 Pro Max mobilokat szeptember 17-től lehet előrendelni.

20-30 százalék az átlagos emelkedés, de a 40-50 százaléknyi emelés sem ritka. 

Meggátolják, hogy a multik trükközzenek és nyerészkedjenek az állami árfigyelő rendszeren – ezt a Gazdasági Versenyhivatal illetékese mondta az RTL Híradónak. Múlt pénteken, a Portfólió írta meg, hogy a kereskedelmi láncok egy része úgy trükközik az online adatbázissal, hogy mindössze egy-két boltjában alkalmazza a legalacsonyabbként feltüntetett árakat. A GKI úgy számol, nem akcióznak többet az áruházak, mint egyébként az elmúlt években.

Negyedével drágulhat a buszok fuvardíja, ha megvalósul a kormány tervezete és jövőre már autópályamatricák helyett a teherautókhoz hasonló kilométer alapú útdíjat kell fizetniük a cégeknek. Ezt nyilatkozta Híradónknak egy utazási iroda vezetője. A kormány szerint ez a változtatás célszerű. Tervezetük emellett újabb utakat is fizetőssé tenne, köztük a teljes M0-st és a miskolci elkerülőt. Budapest és Miskolc a kormányhoz fordult.

Vidéken is találhatunk méregdrága lakást, Balatonfüreden 319 milliót fizetett valaki egy 172 négyzetméteres ingatlanért.

A legtöbb országban már jóval 10 százalék alatt van az infláció, de nálunk júliusban is még 17,5 százalékos, vagyis ennyivel kevesebbet ér a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt. Pénzosztogatás a választási évben, háború, energiaválság – a szakértő felvázolta a Fókusznak az okokat, miért ilyen magas pénzromlás. Egy Magyarországon nyaraló turista pedig azt mondta, a budapesti árak hasonlóak, mint New Yorkban, egy vacsoráért is ugyanannyit fizettek.

A selyemsonka például határozottan olcsóbb Mallorcán – mondta Tihanyi Peti, aki családi nyaralásáról jelentkezett be élőben. Beugrottak egy boltba, ahol a Reggeli műsorvezetője leült az áraktól, nem azért, mert annyira drága lenne minden, hanem épp ellenkezőleg.

Több mint 20 százalékkal drágultak a tanszerek egy év alatt a KSH legfrissebb adatai szerint. Egy elsős gyerek tanszercsomagja csaknem 17 ezer forintba is kerülhet – mondták egy fővárosi papírboltban a Híradónak. A kormány azt közölte, idén is már augusztusban elutalják a szeptemberi családtámogatásokat, hogy segítsék az iskolakezdést. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, egy gyerek után 12 ezer 200 forint jár.

Lángos, sör és limonádé – ez a három termék nélkülözhetetlen kelléke egy igazi magyar fesztiválnak. Ellátogattunk a Csongrád-Csanád megyei KTN napokra és a Szigetre, hogy összehasonlítsuk ennek a három terméknek az árát. A különbség óriási, a bulizó fiatalok viszont megtalálnak minden módot arra, hogy csökkentsék a költségeiket. És vajon milyen ételt adnak a vendéglátósok 2500 forintért a Szigeten?

Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk. A GKI úgy számol, már csak a bolgárok életszínvonala rosszabb a magyarokénál az Unióban.

Hónapokig tartó csökkenés után ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak a világpiacon. Egyetlen hónap alatt 12 százalékkal drágultak a növényi olajok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. A búzáért, a sajtért és a sertéshúsért is többet kértek júliusban, júniushoz képest. A GKI úgy számol, decemberben várhatóan 10-15 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek Magyarországon, mint egy évvel korábban.

Az emelkedés az árstopok megszüntetésének leglátványosabb következménye. A legtöbb helyen nőtt a húsok ára is, de van, ahol ezeket is akciósan adják. A GKI szerint két hónap múlva várható majd nagyobb áremelkedés, amikor a kötelező akciózás után a nagyobb boltok is visszatérhetnek a piaci árakhoz. Ennek ellenére a szakértők arra számítanak, hogy az árstop kivezetése segíteni fogja az infláció csökkenését. 

Földes András újságíró munkája során is sokat utazik, azonban ha nyaralni indul, akkor egy teljesen más megközelítéssel tervezi meg az utazását. Az általa kitalált „Random Utazási Távtervezés Módszere” és a Google segítségével már olyan helyekre jutott el, ahová hagyományos utazástervezéssel nem tudott volna. Erről mesélt a Reggeli nézőinek, és azt is elárulta, mit kell észben tartani, ha valaki az ő technikáját választja.

Baj van a Balatonnál? A növekvő infláció miatt a vendéglátóhelyek költségei akár kétszeresére, esetenként háromszorosára is növekedtek, amit a turisták is tapasztalhatnak az idei szezonban. Forsthoffer Ágnes, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Balatoni régióvezetője szerint a koronavírus-járvány után megemelkedett forgalmat követő visszarendeződés és a gazdasági helyzet áll a mostani megcsappant vendégszám mögött.

Oláh Sándor egy utazási iroda tulajdonosa, aki Krk szigetén várja a magyarokat. Úgy látja, hogy az euróárfolyam sem rettenti el őket, az autópálya díja pedig Krk szigete esetében csupán 12 ezer forint körül alakul.

A tavalyi 400-450 forinthoz képest idén a fagyi árak nagyot nőttek, 440-520 forintba kerülnek. Az alapanyagok drágulása, az energiaáraknövekedése és a munkaerőhiány miatt. De fagyit Budapesten szinte bármennyiért, akár 900 forintért is lehet találni. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük.

Megkezdődött a 38. Forma-1-es Magyar Nagydíj a Hungaroringen. Szokás szerint mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki enni vagy inni szeretne a helyszínen. Egyedül az ásványvíz tartja magát az inflációval szemben, minden más drágább, mint tavaly. 

Most akkor olcsó vagy drága a Balaton? Valóban kilométerről kilométerre változnak az árak a a magyar tengernél? Kecsmár Alexandra árvadászatot tartott a magyar tengernél és azt tapasztalta, hogy minden városban más és más árakkal találkozhatnak a nyaralók. Egyáltalán nem mindegy, hol állunk meg lángosozni, vagy hideg sört inni. Nagy különbségek is lehetnek, valahol 1600 a lángos, máshol csak 1200. A gyümölcsös sör pedig egyes városokban 2000 forint is lehet.

A közösségi médiában egymás után töltenek fel magyarok videókat arról, hogy a szomszédos országokba járnak át a hétvégi bevásárlás miatt. A videókban azzal büszkélkednek, hogy esetenként több tízezer forintot is lehet spórolni azzal, hogy átutaznak a határ túloldalára. Miért és hogyan lehet ez? Ennek járt utána a Fókusz szakértők segítségével.

Egymással versenyeznek az áruházláncok, és akár naponta is változtatják az áraikat, amióta bevezették az árfigyelőt – ezt tapasztalta a Gazdasági Versenyhivatal az első egy héten. A hat legnagyobb áruházláncnak kötelező minden nap beküldeni az árait, de a GVH azt várja, hogy önkéntesen további üzletek is csatlakoznak majd. Az RTL Híradónak nyilatkozó vidéki kisboltos szerint neki nem érné meg a macerát.