A számok mutatják, hogy a magyaroknak nincs pénze vásárolni, kapaszkodni kell, hogy utolérjük Romániát

Összehúzták a nadrágszíjat a magyarok. A KSH adatai szerint ruhából és cipőből például 7,2 százalékkal kevesebbet vittek haza a boltokból 2023-ban, mint egy évvel korábban. Pedig már 2022-ben Magyarországon fogyott a legkevesebb ezekből, az uniós átlag harmada.  

A kormány márciusban azt írta Híradónknak,

a magyar családok nem felélték, hanem félretették a jövedelmüket.

És hogy „soha annyi pénzzel nem gazdagodott még a magyar lakosság, mint 2023-ban”.

A fogyasztás az életnek csak az egyik része, a megtakarítás legalább ilyen fontos

– magyarázta Orbán Viktor tavaly decemberben, a sajtótájékoztatójával egybekötött kormányinfón.

A KSH friss kiadványa szerint „a tagállamok közötti jelentős különbség fő oka az árak különböző mértékű változása és a reálbérek eltérő alakulása volt”.

Egy átlagos magyar kevesebbet tankolt, ritkábban vett bútort, és az élelmiszereken is spórolt. Összességében majdnem 8 százalékkal kevesebbet vásárolt 2023-ban, mint 2022-ben.

Hasonló, az uniós átlag négyszeresének megfelelő visszaesését Észtországban mértek. Miközben románok és a bolgárok 2 százalékkal többet engedhettek meg maguknak az egy évvel korábbinál.

„A magyar infláció részben a gazdasági ráfűtésnek a következménye, mert a magyar kormányzat adóvisszatérítésben, fegyverpénzben, egyebekben pont akkor tolta meg a jövedelmeket, amikor egyébként is megemelkedtek az árak, ezért az áremelkedés kapott egy nagy lendületet – magyarázta a Híradónak Bod Péter Ákos.

A jegybank korábbi elnöke szerint Ausztriát jobb elfelejteni, annyira távol van fejlettségben, inkább egykori versenytársait kéne utolérnie Magyarországnak.

Nem gondolta volna az ember, hogy az lesz a kérdés, hogy ilyen-olyan mutatókban mikor érjük utol Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot. Attól függ, hogy a magyar gazdaság lendületet tud-e venni

– mondta Bod Péter Ákos

Nagy Márton miniszter szerint az akadályok nagy részét már elhárították a bátrabb fogyasztás elől.

„Egy helyreállás látható, a fogyasztásban egyértelmű ez a helyreállás. Mind kiskereskedelem, mind áruban, mind szolgáltatások tekintetében” – állította március elején a nemzetgazdasági miniszter.

Ám a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének friss kutatása szerint továbbra is leginkább a vásárlóerő csökkenésétől tartanak a cégek. A fogyasztás visszaesése miatt 2023-ban ezermilliárd forinttal kevesebb adó folyt az államkasszába. A vállalkozások megrendelései zuhantak, és rekordszámú üzlet zárt be az országban.