Feleannyi szerződést sem kötöttek a vállalkozók novemberben, mint egy évvel korábban. Emiatt a 2024-esnél is sokkal nehezebb évet várnak 2025-ben a magyar gazdaság egyik húzóágazatában. Az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak azt mondta, az elmúlt egy évben 30 ezer dolgozótól váltak meg a megrendelések visszaesése miatt, és szerinte az elbocsátások idén is folytatódnak.

Ezernél is kevesebb gyerek született idén augusztusban, mint egy évvel korábban, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent gyorsjelentéséből. A kormány szerint a gyermekvállalási kedv csökkenése mögött a háború miatti bizonytalanság áll. Szerintük a családok támogatásával el lehet érni a népesség növekedését.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A kormány távolról sem ezzel számolt.

Júliusban 1007-tel kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

A KSH friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 642 000 forint volt júniusban, ami tízezer forinttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.

Soha nem született olyan kevés gyerek született Magyarországon, mint idén júniusban. Miért születik egyre kevesebb gyerek? Kapcsolatban van-e azzal, hogy nagyon nehéz lakást venni? Lehet-e köze ahhoz, hogy egy gyerek felnevelése 18 éves koráig körülbelül 25 millió forintba kerül? A születési rátát a karrierépítés is csökkenti, ráadásul minden negyedik várandósság vetéléssel végződik a statisztikák szerint. De már ott is probléma van, hogy sokan egyszerűen nem találják meg az embert, akivel családot alapítanának. 

Húszezerrel dolgoznak többen, mint egy éve. 

Már több mint duplájáért adják ki a lakásokat Magyarországon, mint 2015-ben, derül ki a KSH és az Ingatlan.com friss adataiból. Még tovább emelték a lakbéreket, tavalyhoz képest 10 százalékkal. Nőtt a kereslet, mert drágák a lakáshitelek. A Bank360.hu viszont úgy számol, a bérleti díjak még így is alacsonyabbak, mint a kölcsönök törlesztői.

Nem jön ki a gödörből az ipari termelés Magyarországon. 

Kiugróan drágul az üdülés. Az apartmanok már 15%-kal többe kerülnek, mint tavaly, a KSH friss adatai szerint. A büfések 9%-kal emeltek, a múzeumi és az állatkerti belépők ára pedig 13%-kal ugrott meg. A szállodaszövetség elnöke az RTL Híradónak azt mondta, a nyaralók fele külföldön, főleg a horvát tengerparton költi a pénzét, ami szerinte alig drágább Magyarországnál. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint júniusban újabb jelentős növekedés volt a kiskereskedelmi forgalomban, és a fogyasztás bővülése már hatodik hónapja töretlen. Ehhez képest a KSH friss adatai alapján júniusban a májusihoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Kinek van igaza? 

Az üzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak júniushoz képest, de ennél is magasabb volt az éves infláció.

Kellemetlen meglepetéssel szolgált a KSH által kedd reggel közölt GDP-adat, hiszen annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt mélyponton volt a magyar gazdaság, azt a teljesítményt az idei második negyedévi adat csak 1,3 százalékkal haladta meg. A vártnál és az első negyedévinél pedig még rosszabbak is lettek a számok. Németh Dávidot, a K&H vezető elemzőjét kérdeztük Magyarország gazdasági helyzetéről.

A friss GDP-adat mélyen a várakozások alatt alakult, Nagy Márton szerint „békeköltségvetésre” van szükség a gazdaság újraindításához.

Folytatódik a születések számának csökkenése, már a tavalyi évben is negatív rekordot ért el Magyarország. 

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset közel 450 ezer forint a KSH adatai szerint.

A KSH oldalán közölt adatok szerint a júniusi lakbérek éves összevetésben országosan 10,3, Budapesten 9,9 százalékkal nőttek.

Az RTL által megkérdezett szakértők szerint azokban az országokban, ahol megszűnt állami támogatás az elektromos autók vásárlása, ott a kereslet is csökkent – ez pedig a hazai exporton is megmutatkozik.

Teljesült az elvárásuk, nem avatkozik be az üzemanyagpicon a kormány. Ezt azzal indokolják, hogy KSH mérései alapján már a szomszédos országok átlaga alatt vannak az árak, eközben viszont a benzin és a gázolaj sem lett olcsóbb Magyarországon. A holtankoljak.hu úgy számol, hogy egész nyáron 600 forint körül adhatják az üzemanyagok literjét nálunk.

Nagy Márton azért hívatta be a magyar üzemanyagkereskedők képviselőit, mert a kormány szerint magasabbak itthon az üzemanyagárak, mint a szomszédos országokban.

Pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium az árak csökkentését követelte, de most úgy tűnik, még drágább is lesz az üzemanyag.

Az RTL Híradó által kérdezett szociológus szerint az infláció, a bérek, és a bizonytalanság az oka az alacsony gyerekvállalási kedvnek.

Csúcson az országot elhagyók száma, a KSH friss adatai szerint az elmúlt évben egy kisvárosnyi ember költözött külföldre. 2022-höz képest 24 százalékkal többen, több mint 35 ezren kerestek boldogulást az országhatáron kívül. A legnépszerűbb célpontok továbbra is Ausztria és Németország. Az RTL Híradó által megkérdezett szakemberek szerint a külföldre költözésnek főleg anyagi okai vannak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző évihez képest 13,5 százalékkal 645 300 forintra nőtt a havi bruttó átlagkereset áprilisban.

Megtorpant a boltok forgalma; a Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint majdnem 1%-kal kevesebbet vásároltak a magyarok áprilisban, mint márciusban. Nagy Márton miniszter múlt héten arról beszélt, nem érti, hogy miért nem költenek bátrabban az emberek. Az RTL Híradó által kérdezett szakértők a vásárlóerő visszaesésére hivatkoznak. 

A nettó átlagkereset – kedvezmények nélkül – 437 800 forintra nőtt 2024 márciusában.

A KSH friss kiadványában úgy számolnak, hogy a vendéglátóiparban is kiugróan, majdnem az uniós átlag háromszorosával emelték az árakat. A magyaroknak továbbra is a megugrott árakkal kell számolniuk, miközben a bérszínvonal a legalacsonyabbak közé tartozik az Unióban a GKI szerint.  

A KSH friss kiadványa szerint a magyarok 62 százalékának kevesebbet ért a fizetése 2023-ban, mint 2022-ben. A GKI úgy számol, két és fél év, mire ezek a bérek visszanyerhetik a vásárlóerejüket. A gyerekes háztartásokban ráadásul átlag felett romolhattak a jövedelmek, mert a családi kedvezmények mértéke éve óta változatlan, így inflálódik.  

Az év további részében sem várható, hogy javulni fog a helyzet. 

Sokakat az alacsony nyugdíj késztet munkára nyugdíjas éveikben, másokra – orvosokra, pedagógusokra – akkora szükség van, hogy nem engedhetik meg a visszavonulást, egyesek pedig úgy érzik, hogy aki tovább dolgozik, tovább él. Bármi is legyen az ok, a tény az, hogy Magyarországon a KSH szerint ma 115 ezer nyugdíjas dolgozik, ami a 2010-es érték háromszorosa. A Reggeliben Farkas András nyugdíjguruval a jelenség hátteréről és következményeiről beszélgettünk.

Míg a KSH szerint drágább az üzemanyag a régiós átlagnál, addig a Magyar Ásványolaj Szövetség szerint Magyarország az árak tekintetében a középmezőnyben van.

Idén január-márciusban 19 289 gyerek jött világra.

Nagy Márton bemondta, hogy mennyivel kell csökkenteni az árakat a kutakon, ha nem mozdul az üzemanyagár, akkor kormányzati lépés jöhet.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közölte: már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér, szerinte egyre többet ér a családok jövedelme. 

A KSH közzétette a nyugdíjakról és egyéb ellátásokról szóló statisztikákat – Farkas András nyugdíjszakértő elemezte a számokat. Kiemelte, a magyarok negyede valamilyen nyugdíjas ellátásban – például öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban – részesül. Szerinte ez önmagában pozitívum, hiszen jelentheti azt, hogy bár öregszik a társadalom, egyre tovább élünk. Kiemelte azt is, hogy a férfiak és nők közötti szakadék a nyugdíjak tekintetében kisebb, mint a fizetések szempontjából, azonban a szakértő szerint az átlagnyugdíj összege jóval magasabb is lehetne. Vannak ugyanis olyan járások, ahol elképesztően alacsony az átlagnyugdíj, de az országos átlag is csak a nettó átlagfizetések 55-60 százalékát éri el.

Miközben 200 ezren kapnak 100 ezer forint alatti nyugdíjat, több mint 24 ezren 600 ezer forint fölötti ellátást kapnak.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

 A liszt ára viszont  20 százalékkel csökkent.

Váratlan fordulat: újra csökkent a boltok forgalma. A béremelések és a 13. havi nyugdíj ellenére 0,6%-kal kevesebbet vásároltak az emberek februárban, mint januárban a KSH friss jelentése alapján. A GKI szerint többen az adósságukat kezdték törleszteni, amit az Unió legmagasabb inflációja miatt halmoztak föl tavaly. A kisebb fogyasztás visszafoghatja a gazdasági növekedést, és nagyobb költségvetési hiányt okozhat.

Csak tavaly 33700-an mentek el: 2010 óta egy olyan év sem volt, amikor ennél több magyar hagyta volna el az országot. Eláruljuk, hova mentek a legtöbben.

Meghaladta a nettó 400 ezer forintot az átlagfizetés januárban, majdnem 15 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a KSH friss adatai szerint. A GKI viszont úgy számol, változatlan maradt a különbség a legjobb és a legrosszabb keresetek között. A diplomások több mint két és félszer annyit visznek haza Magyarországon, mint a szakképzetlenek. A kormány a bérkülönbségek csökkentését ígéri.

A bruttó átlagbér Magyarországon januárban 14,6 százalékkal nőtt az előző januárhoz képest, ami igen jelentős ugrás. A nettó mediánbér 341 ezer forint volt, kedvezményekkel.

2023-ban negatív rekordot döntöttünk, ami a gyermekvállalást illeti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a modern Magyarország történetében még sosem született annyira kevés gyerek, mint tavaly. A gyermektelen kapcsolatok száma világszinten emelkedik. Manapság átlagosan nem születik két gyermek egy családban – pedig minimum ennyi kellene ahhoz, hogy a születési és halálozási arány körülbelül nullára jöjjön ki. Most utánajártunk, mi kellene ahhoz, hogy több gyerek születhessen.

Idén tizedével többe kerülhet a húsvéti sonka, mint tavaly. A hentesek egy része kisebb kiszerelésben kezdett árulni.

Kiderült: az egész Európai Unióban Magyarországon költenek az emberek a legkevesebbet, már Bulgária is megelőzött minket. A Fókusz riportere nyakába vette a várost és az utcán kérdezte a járókelőket arról, hogy mire és hogyan költenek kevesebbet. Ruhára? Vagy esetleg drágább élelmiszerekre? A GKI vezetője szerint azért nem költenek a magyarok, mert egész egyszerűen nincs miből.

12 százalékkal kevesebb gyerek született idén januárban, mint 2023 első hónapjában, nőtt a népességfogyás a KSH előzetes adatai szerint.

Ismét megtorpant a magyar gazdaság, stagnálást mért a 2023 utolsó negyedévére a KSH. Az év egészére pedig majdnem egyszázalékos visszaesést mutatnak a friss adatok, miközben a kormány másfél százalékos növekedést remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyengélkedés átmeneti, az építőiparban viszont leépítési hullámtól tartanak. A negyedik negyedévben ugyanakkor 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

Recesszióban zárta 2023-at a magyar gazdaság. 

Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, a cukorért például 38,2 százalékkal kell többet fizetni.