2026. február 10. 11:15
Bár az utóbbi hónapokban elsősorban az Otthon Start Program révén jelentősen bővülő lakáshitelpiacról esett szó, valójában a hitelpiac más szegmensei is szépen teljesítettek 2025-ben. Hogy mást ne mondjunk, a személyi hitelek, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése is jelentősen megugrott a 2024-i eredményekhez képest, a teljes piacot nézve pedig 39,3 százalékos bővülésről beszélhetünk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2025-ös év egészében újonnan kihelyezett lakossági hitelek szerződéses összege 3 844,71 milliárd forint volt, ami 39,3 százalékkal múlta felül a 2024-ben kihelyezett 2 759,66 milliárd forintot. Az egyre növekvő kihelyezéssel kapcsolatban az utóbbi időszakban sok szó esett a lakáshitelekről, hiszen a piac ezen szegmense valóban rekorderedményeket produkált az Otthon Start Program szeptemberi indulását követően.
Kétségtelen, hogy a teljes piacon belül a legnagyobb szegmenst jelentő lakáshitelek idén növelni tudták a piacon belül részesedésüket – az idén kihelyezett 1969,96 milliárd forintnyi lakáshitel a 2025-ös évben kihelyezett teljes összeg 51,2 százalékát tette ki, míg a tavalyi évben 49 százalék volt ez az arány.
Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy egyedül a lakáshitelek növekvő kihelyezése hajtotta volna a hitelpiacot a tavalyi év során, ugyanis azokon kívül a személyi hitelek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a gépjármű vásárlási hitelek és az áruvásárlási és egyéb hitelek esetében is nőtt a kihelyezés 2024-hez képest. Sőt, a tavalyi évtől igényelhető munkáshitelből is kihelyezésre került közel 168 milliárd forint, ami szintén a piac bővülését vonta maga után, mégha ez az összeg el is maradt az előzetes kormányzati várakozásoktól.
A piac második legnagyobb szeletét a személyi hitelek adják, melyek új szerződéses összege 1 120,85 milliárd forint volt 2025-ben, ami 36,9 százalékos emelkedést jelent a 2024-es 818,99 milliárd forinthoz képest.
Ennek ellenére 2024-hez képest tavaly csökkent a személyi hitelek részesedése – a teljes kihelyezésnek tavaly csupán a 29,2 százalékát adták, szemben a 2024-es 29,7 százalékkal.
A harmadik legnagyobb szegmenst még mindig a babaváró hitelek jelentették, jóllehet ezek kihelyezése évek óta folyamatosan csökken. Két évvel ezelőtt még 259,19 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel a magyar háztartások, ezzel szemben tavaly már csak 231,12 milliárdot, ami 10,8 százalékos csökkenést jelent. Ennek megfelelően a konstrukció teljes piacon belüli súlya is 9,4 százalékról 6 százalékra csökkent.
Ugyanakkor a csökkenő kihelyezést produkáló konstrukciók listája ezzel véget is ért, elvégre a szabad felhasználású jelzáloghitelek (+12,7%), a gépjárművásárlási hitelek (+2,9%), valamint az áruvásárlási és az egyéb hitelek (+4,3% illetve +7,5%) kihelyezése is nőtt 2025-ben év/év alapon.
Végezetül pedig érdemes megemlíteni a 2025. január 1-től elérhető munkáshitelt is. Bár a termék iránti érdeklődés lényegében folyamatosan csökkent a tavalyi év folyamán, és a 2025-ös kihelyezés egésze is elmaradt az előzetes kormányzati várakozásoktól, ennek ellenére mégiscsak mintegy 167,87 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal igénylők, amely így a negyedik legnagyobb szeletet jelentette a teljes kihelyezésen belül (4,4%).
Reálértéken még van mit behozni
Láthattuk, hogy nominálisan abszolút csúcsot jelent a lakossági hitelpiac tavalyi eredménye. A 2019-es, utolsó békeév reálértékén nézve azonban kissé árnyaltabb képet kapunk, a tavalyi hitelezés volumene ugyanis nem sokkal, de elmaradt a 2021-es év eredményétől (2 432,7 milliárd forint vs. 2 429,23 milliárd forint).
De a fentieken túl más szempontok szerint is mondhatjuk, hogy a tavalyi, nominálisan rekorderedményt produkáló év ellenére is tudna még hova fejlődni a magyarországi hitelpiac. Példának okáért, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben 652 879 darab lakáshitel-szerződés alkotta a lakáscélú hitelek állományát, amely 22,2%-kal maradt el a 2008-as csúcstól (838 805 darab szerződés). (Tavaly 89 292 darab új lakáscélú hitelszerződést kötöttek meg a háztartások, de értelemszerűen olyan szerződések is voltak, amelyek tavaly lezárultak. Az tehát biztos, hogy szerződésszám tekintetében tavaly még nem sikerült utolérni a 2008-as csúcsot. A KSH erre vonatkozó adatai április közepén frissülnek majd.)
Ugyancsak a lakossági hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, hogy a lakosság GDP arányában mért banki hiteltartozása mindössze 13,9 százalék volt 2025. II. negyedévben, szemben az Európai Unió 42,8 százalékos átlagával. De nem csak az EU-hoz képest vagyunk lemaradva, ugyanis ezen a téren a V3 országok átlaga is lényegesen magasabb, 31,4 százalékos volt a vizsgált időszakban.
A tavalyi év hitelpiaci folyamatai összességében azt mutatják, hogy a magyar lakossági hitelezés látványos nominális bővülésen ment keresztül, ám a részletek alapján még mindig jelentős tartalékok rejlenek a piacban.
Bár a lakáshitelek kiemelkedő teljesítménye vitathatatlanul meghatározta a 2025-ös évet, a növekedés széles körű volt: a személyi kölcsönök, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a gépjárműhitelek és az áruvásárlási konstrukciók egyaránt hozzájárultak a 39,3 százalékos bővüléshez.
Ugyanakkor reálértéken és szerződésszámban még nem sikerült elérni a korábbi csúcsokat, és a lakosság GDP‑arányos eladósodottsága továbbra is jóval elmarad mind az EU-, mind a V3‑átlagtól. Mindez arra utal, hogy a tavalyi rekordév ellenére a magyar hitelpiac még messze nem érte el a fejlett európai szintet, így a következő években is bőven marad tér a növekedésre és a felzárkózásra.
Fotók: Pexels