Mi állhat az Irán és Izrael közötti konfliktus hátterében? Szalay Máté közel-kelet szakértő erre a kérdésre is válaszol. Az egykor szövetséges államok között az elmúlt évtizedekben feszültté vált a viszony. De mennyire kell attól tartani, hogy a konfliktus a teljes Közel-Keletre kiterjed? Eddig igyekeztek elkerülni a nyílt összecsapásokat, de mi lesz ezután?

A súlyos bányabaleset Dél-Horászán tartományban történt szombat este.

A fegyveres konfliktus eddig a Gáza övezetben zajlott Izrael és a Hamász között, az elmúlt napokban viszont megnőtt a veszélye a konfliktus eszkalálódásának. Irán Haniyeh halála után megüzente: meg fogják torolni vezetőjük halálát. A totális, nyílt háborút az jelentené, ha Irán is támadást indítana Izrael ellen. A Fehér Ház kommunikációs tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy információik szerint a támadás megtörténhet. A kialakult háborús helyzetről Rózsa Erzsébet, a Közel-Kelet szakértője beszélt a Fókusznak. 

Egyre nagyobb a feszültség Izrael és Irán között, és így Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah között. Ez utóbbit részben vagy egészben a világ számos országa terroristaszervezetként tart számon. A Hezbollah Libanon déli és egyes keleti részeit uralja. Libanon Izrael északi szomszédja, a fenti videóközvetítésen keresztül ezt a határszakaszt lehet nézni, ha lesz izraeli-iráni háború, akkor feltehetően itt is heves harcok kezdődnek majd. A közvetítés egyelőre véget ért.

„Ez egy játék a vezetés részéről, miközben a társadalom szenved” – a Hezbollah dróntámadást indított Izrael északi térségében hétfőn, hogy minek volt a következménye a támadás és ezután mire lehet számítani, illetve, hogy milyen ott a helyzet valójában, arról Novák Attila történésszel beszélgettünk a Reggeliben.

Az Egyesült Államok szerint Irán 48 órán belül támadhat.

Irán és a Hezbollah támadásra készül Izrael ellen. Az izraeli hadsereg a napokban már felkészült minden forgatókönyvre. Fokozott feszültség van a térségben: múlt héten Bejrútban egy célzott művelettel kivégezték a libanoni Hezbollah egyik parancsnokát, Fuad Shukr-t, Teheránban pedig megölték a Hamász egyik vezetőjét, Iszmáíl Hanijét. Izrael elismerte Shukr megölését, de Hanije kivégzését nem vállalták magukra, ettől függetlenül ugyanúgy számítanak az ellenséges csapásra. A fenyegetések szerint több hullámban, több napon keresztül lőnek ki rakétákat Izraelre. Feledy Botond külpolitikai szakértővel elemeztük a helyzetet.

Egyre nagyobb a közel-keleti eszkaláció veszélye, a  külügy arra kérte a magyarokat, hagyják el Libanont és Iránt.

Irán kijelentette, hogy a Hezbollahnak mélyen Izrael belsejére kell csapást mérnie és nem kell a katonai célpontokra szorítkoznia.

Iszmail Hanije Hamász-vezért néhány órával azután ölték meg Bejrút belvárosában, hogy részt vett az iráni elnök eskütételén.

Mit keres az ország legnépszerűbb tartalomgyártója Türkmenisztánban, és milyen különleges expedíciót szervezett Kínáig az egykor selyemútként ismert útvonalon? A videóparódiákkal csaknem másfél milliós követőbázist felépítő Pamkutya Béla vagyis Osbáth Norbert egy sikeres hegy- és vulkánmászót is magával vitt Ázsiába, aki szerint Kínában még lehetnek eddig fel nem térképezett vulkánok. Hogy mi késztette a videóst a terepjárós világjárásra, az kiderül a Fókusz videójából.

Robbanóanyaggal megrakott dróncsónakkal támadtak a huszik egy teherhajót, a fegyveres őrök sikeresen elhárították.

Legalább hárman meghaltak és több mint nyolcvanan megsebesültek egy izraeli légicsapásban Jemen egyik kikötőjében. A támadást megtorlásul szánták a jemeni lázadók pénteki dróncsapására Tel-Aviv ellen, amelyben egy ember meghalt. Közben az Irán által támogatott jemeni húszik újabb rakétákat lőttek ki, amelyeket az izraeli légvédelem megsemmisített.

Nyoma veszett egy tankernek, amely a szingapúri partok közelében ütközött egy hajónak még pénteken. A sötét flottához tartozhatott, azért nevezik így mert a nemzetközi szankciókat kijátszva szállít nyersolajat. A kínai tulajdonú tanker nem véletlenül tűnhetett el, 2 millió hordónyi iráni nyersolaj lehet a fedélzetén.

A reformpárti Maszúd Peszeskján győzött az iráni elnökválasztáson, az orvosból lett politikus a Nyugattal ápolt kapcsolatok javítását szorgalmazza.

A homoszexualitást halálbüntetéssel sújtják Iránban, az 1979-es iszlám forradalom óta ezreket végeztek ki érte. A diplomata szabadulása után azonnal megkérte párja kezét, miután leszállt a gépe Stockholmban. 

Az Irán által támogatott síita milícia rendszeresen támadja rakétákkal a zsidó állam északi részét.

Bizonyára mindenki kíváncsi rá, hogy hogyan, de erről a bűvész sajnos nem beszélhet.

„Jó egészséget és sok erőt kívánok Önnek felelősségteljes munkájához ebben a nehéz időszakban” – írta Szijjártó Irán megbízott külügyminiszterének.

Elkezdődött a helikopterbalesetben meghalt iráni elnök, Ebrahim Raiszi, külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahián, és a többi halálos áldozat gyászszertartása Iránban. Több nagyvárosban tartanak megemlékezéseket, már Teheránba ért a nyolc koporsó. Hogy pontosan mi okozta a szerencsétlenséget, még vizsgálják. Egyelőre az időjárásra, és a gép rossz műszaki állapotára gyanakodnak.

Meghalt Ebrahim Raiszi iráni elnök, ő és az iráni külügyminiszter sem élte túl, hogy a helikopterük lezuhant egy hegyvidéki területen, ahol rendkívül rosszak voltak az időjárási körülmények. A tragédia pontos okát még vizsgálják. A keményvonalas Raiszi helyét átmenetileg az első alelnök veszi át, de az országban várhatóan még a nyáron kiírják a választásokat. 

Meghalt Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter a vasárnapi helikopterbalesetben. 

Az Ebrahim Raiszi elnök helikopterét ért incidensről egyelőre nem árult el részleteket az iráni állami média.

Egy egész beszédet szentelt az amerikai Szenátusban az Orbán-kormány kritizálására Mitch McConnell, a legmagasabb rangú republikánus szenátor. Egyebek közt „Kína lábtörlőjének” nevezte a magyar kormányt, és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egyes amerikai konzervatívok most a pajzsukra emelik Orbán Viktort. „Nem gondoltam volna, hogy konzervatívok kedvelni fognak olyanokat, akik Iránnak nyaliznak” – mondta erről.

A diplomata így akarta jelezni, mit tett több mint 140 ország, amely megszavazta, hogy több jogot kapjanak a palesztinok a világszervezetben, és ismerjék el a palesztin államot. Az állásfoglalás ellen kilenc ország voksolt, köztük Magyarország. Bár a döntéssel néhány engedményt kaptak a palesztinok, szavazati joguk továbbra sem lesz.

A holokauszttagadó volt iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. 

Szerintük a kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba. Az izraeli nagykövetség is elítélte a meghívást.

Iráni lapértesülés szerint Budapestre érkezik Mahmúd Ahmadinezsád, Irán antiszemita exelnöke, hogy előadást tartson a Ludovikán közös értékekről. 

Ugyan a Közel-Kelet viszonylag messze vannak, téves elképzelés, hogy Izrael és Irán konfliktusa nincs hatással ránk.

Péntek hajnalban Izrael válaszolt Irán hétvégi támadására. Amerikai közlés szerint a zsidó állam területéről lőtték drónokkal Irán második legnagyobb városát, amelynek környékén az iráni atomprogram legfontosabb helyszínei vannak. A drónokat a perzsa állam légvédelme hatástalanította. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közölte: az iráni nukleáris létesítményekben nem keletkezett kár.

Az iráni elnök pénteken szóba sem hozta az éjszakai izraeli támadást, ami az iráni űrkutatási hivatal szerint csak egy elhibázott és megalázó kísérlet volt.

A közel-keleti híradások szerint Izrael megtorló csapást indított péntekre virradó éjjel Irán ellen. Robbanásokat észleltek Iszfahán térségében, ahol az iráni védelmi erők fő légibázisa található. Irán azt állítja, csak dróntámadás történt, Izrael szerint rakétát lőttek ki.

Libanonban indított megtorló akciókat Izrael a szombati iráni légitámadásért. A szomszédos országban dróncsapásokkal végeztek a perzsa állam által támogatott Hezbollah több vezetőjével is. A libanoni milícia válaszul Izrael északi részét bombázta, a támadásban többen is megsérültek. Az izraeli hadsereg közben a gázai Rafah városának ostromát sem adta fel a Hamász elleni hadjáratban.

A Tel Avivban érő rokonok végigaludták az éjszakát, másnap elmentek dolgozni, az onnan 30 kilométerre élő családtagok viszont az egész éjszakát a biztonsági szobában töltötték, és másnap zárva maradtak az iskolák, óvodák – erről számolt be Cserháti Tamara, akit Irán Izrael ellen indított támadásáról is kérdeztünk a Reggeliben. A szépségkirálynő beszélt arról is, hogyan éli meg izraeli férje a jelenlegi helyzetet, de beszélt májusi vacsoraestjéről is, amire ismét közel-keleti ízvilággal készül. 

Közel-Keleten csak az erőből értenek – értékelte Novák Attila történész Irán és Izrael konfliktusát. A szakértő arról beszélt a Reggeliben, hogy Izrael mindenképpen válaszcsapást mér Iránra a múlt szombati támadás miatt. Szerinte nem óriási háborúra kell készülni, de ha Izrael nem lép, azt Irán a gyengeség jelének tekinti. Hogy milyen állapotok vannak Gázában, mi van az izraeli túszokkal, milyen alkudozás megy a Hamász és Izrael között, és hogyan befolyásolhatja a közel-keleti helyzetet az amerikai elnökválasztás, kiderül a beszélgetésből.

„Nem volt pánik vagy felvásárlási láz, nem menekültek az emberek, de tényleg van egy félelem” – jellemezte az izraeli hangulatot egy ott élő magyar. Székely Róbert azt mondta, nem sokat aludtak szombaton, hiszen Irán több száz rakétát indított Izrael ellen, és nem lehetett tudni, hogy a légelhárítás mennyit tud ebből megsemmisíteni. Székely Róbert szerint az izraeliek nagyon edzettek, tudják mi a teendő, ha megszólal a légiriadó, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nincs pánikhangulat. Bár a szórakozóhelyek nyitva vannak, az emberek élik a megszokott életület, a feszültség folyamatosan jelen van. Most mindenki arra vár, hogy mi lesz Izrael válasza.

Új szintre emelkedett Irán és Izrael konfliktusa. Miután Irán úgy értelmezte a damaszkuszi konzulátusa elleni támadást, mintha a zsidó állam a saját területükön támadta volna meg őket, nem maradtak adósak a válaszcsapással, és múlt szombaton előre bejelentett módon több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki Izrael területére. Csicsmann László egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő szerint nem az kérdés, hogy lesz-e válasz Izrael részéről, hanem hogy mikor lesz, és milyen következményekkel jár majd.

Izrael válaszcsapást fontolgat Irán ellen, amire a teheráni rezsim elsöprő ellentámadással fenyegetőzik. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a zsidó államot, de meg szeretné akadályozni a konfliktus továbbgyűrűzését. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint nem zárható ki az eszkaláció lehetősége, ami nagyban függ attól, mit lép most Izrael.

Az iráni támadást követő a védelmi tanács ülésén határoztak a készültség megemelését.

A helyzet évtizedek óta ellenséges Irán és Izrael között. Szakértők szerint a perzsa állam olyan terrorszervezetek munkásságát is támogatja a háttérből, mint a Hezbollah vagy a Hamász. A mostani nyílt támadás azonban teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy kik állnak egymással szemben a régióban.

Rendkívüli ülésen tárgyalt a közel-keleti helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa és önmérsékletre szólított fel a világszervezet főtitkára. Irán szombat éjjel több mint háromszáz drónt, cirkáló- és ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, a légvédelem csaknem az összeset hatástalanította. Irán arányos önvédelmi lépésnek nevezte az akciót, Izrael pedig a perzsa állam elleni szankciókat és a Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítását követelte.

Történelmi rekordra drágulhat az olaj, ha elmélyül az iráni-izraeli konfliktus. Akár 150 dollárba, vagyis a jenlegi másfélszeresébe is kerülhet a nyersanyag hordója az elemzők szerint, pedig Magyarországon már most 650 forintot kérnek egy liter üzemanyagért, ami az egyik legdrágább a régióban. A fuvarozók a szállítási díjak további emelkedésétől, erős inflációs kockázatoktól tartanak.

Iránban az erőfitogtatás miatt örülnek, Izraelben pedig a sikeres védekezést éltetik, miután vasárnap hajnalban Izrael dróntámadást indított Irán ellen. Eközben a világ többi része aggódva figyeli, hogy a Közel-Keleten újabb konfliktustól kell tartani. A Fókusznak Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogyan érintheti a konfliktus Európát.

Magyar Péter a háborús vészhelyzettel, és Magyarország védelmével kapcsolatban tett fel erősen célzott kérdéseket Orbán Viktornak.

Szombat este Irán példátlan csapást mért Izraelre. Izraelben élők most elmesélték, hogyan élték meg a támadást.

Az izraeli Nevatim légitámaszponton keletkezett kráter látható a videón, amelyet a hadsereg vasárnap tett közzé az iráni tömeges drón- és rakétatámadást követően. A felvételen állóképek is mutatják, hogy a Hermon térségében egy útban milyen károk keletkeztek. A térképgrafika pedig az izraeli területre irányuló iráni kilövések útvonalait mutatja, amelyek 99 százalékát állítólag elhárították. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a felvételeket és az állóképeket. A közel-keleti ősellenségek közötti nyílt háború kitörése feszült helyzetbe hozta a régiót.

Az iráni külügyminiszter szerint 72 órával korábban értesítették a Fehér Házat a támadásról, de ezt egy amerikai tisztségviselő határozottan cáfolta. 

Nem lepte meg az iráni támadás a világ vezetőit. Az amerikaiak már napok óta figyelmeztettek a készülő akcióra és a támadás után Washington teljes támogatásáról biztosította Izraelt. 

Példa nélküli támadás Izrael ellen. Irán az éjszaka több mint 300 drónnal, ballisztikus- és cirkálórakétával támadta meg a zsidó államot, de az izraeli légvédelem csaknem az összeset semlegesítette. Összesen egy sérültről tudni. A csapás elhárításában amerikai, brit és jordán vadászgépek is részt vettek. 

Rendkívüli ülést hívott össze az Európai Uniós külügyminisztereknek Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője.