A KSH közzétette a nyugdíjakról és egyéb ellátásokról szóló statisztikákat – Farkas András nyugdíjszakértő elemezte a számokat. Kiemelte, a magyarok negyede valamilyen nyugdíjas ellátásban – például öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban – részesül. Szerinte ez önmagában pozitívum, hiszen jelentheti azt, hogy bár öregszik a társadalom, egyre tovább élünk. Kiemelte azt is, hogy a férfiak és nők közötti szakadék a nyugdíjak tekintetében kisebb, mint a fizetések szempontjából, azonban a szakértő szerint az átlagnyugdíj összege jóval magasabb is lehetne. Vannak ugyanis olyan járások, ahol elképesztően alacsony az átlagnyugdíj, de az országos átlag is csak a nettó átlagfizetések 55-60 százalékát éri el.

Miközben 200 ezren kapnak 100 ezer forint alatti nyugdíjat, több mint 24 ezren 600 ezer forint fölötti ellátást kapnak.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

 A liszt ára viszont  20 százalékkel csökkent.

Váratlan fordulat: újra csökkent a boltok forgalma. A béremelések és a 13. havi nyugdíj ellenére 0,6%-kal kevesebbet vásároltak az emberek februárban, mint januárban a KSH friss jelentése alapján. A GKI szerint többen az adósságukat kezdték törleszteni, amit az Unió legmagasabb inflációja miatt halmoztak föl tavaly. A kisebb fogyasztás visszafoghatja a gazdasági növekedést, és nagyobb költségvetési hiányt okozhat.

Csak tavaly 33700-an mentek el: 2010 óta egy olyan év sem volt, amikor ennél több magyar hagyta volna el az országot. Eláruljuk, hova mentek a legtöbben.

Meghaladta a nettó 400 ezer forintot az átlagfizetés januárban, majdnem 15 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a KSH friss adatai szerint. A GKI viszont úgy számol, változatlan maradt a különbség a legjobb és a legrosszabb keresetek között. A diplomások több mint két és félszer annyit visznek haza Magyarországon, mint a szakképzetlenek. A kormány a bérkülönbségek csökkentését ígéri.

A bruttó átlagbér Magyarországon januárban 14,6 százalékkal nőtt az előző januárhoz képest, ami igen jelentős ugrás. A nettó mediánbér 341 ezer forint volt, kedvezményekkel.

2023-ban negatív rekordot döntöttünk, ami a gyermekvállalást illeti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a modern Magyarország történetében még sosem született annyira kevés gyerek, mint tavaly. A gyermektelen kapcsolatok száma világszinten emelkedik. Manapság átlagosan nem születik két gyermek egy családban – pedig minimum ennyi kellene ahhoz, hogy a születési és halálozási arány körülbelül nullára jöjjön ki. Most utánajártunk, mi kellene ahhoz, hogy több gyerek születhessen.

Idén tizedével többe kerülhet a húsvéti sonka, mint tavaly. A hentesek egy része kisebb kiszerelésben kezdett árulni.

Kiderült: az egész Európai Unióban Magyarországon költenek az emberek a legkevesebbet, már Bulgária is megelőzött minket. A Fókusz riportere nyakába vette a várost és az utcán kérdezte a járókelőket arról, hogy mire és hogyan költenek kevesebbet. Ruhára? Vagy esetleg drágább élelmiszerekre? A GKI vezetője szerint azért nem költenek a magyarok, mert egész egyszerűen nincs miből.

12 százalékkal kevesebb gyerek született idén januárban, mint 2023 első hónapjában, nőtt a népességfogyás a KSH előzetes adatai szerint.

Ismét megtorpant a magyar gazdaság, stagnálást mért a 2023 utolsó negyedévére a KSH. Az év egészére pedig majdnem egyszázalékos visszaesést mutatnak a friss adatok, miközben a kormány másfél százalékos növekedést remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyengélkedés átmeneti, az építőiparban viszont leépítési hullámtól tartanak. A negyedik negyedévben ugyanakkor 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

Recesszióban zárta 2023-at a magyar gazdaság. 

Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, a cukorért például 38,2 százalékkal kell többet fizetni.

Majdnem 8 százalékkal kevesebb terméket vittek haza a magyarok a boltokból 2023-ban, mint 2022-ben a KSH friss jelentése szerint. Mégis, éves szinten 327 ezer forinttal több pénzt hagyott a pénztárakban egy átlagos család a nyers adatok alapján. A GKI úgy számol, hogy az Európai Unió legszegényebb tagállama lett Magyarország a kiugró infláció miatt.

7,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom 2023-ban.

Csaknem megháromszorozódott az autisták száma a 19 év alattiak között – ez látszik a legutóbbi népszámlálás adataiból. A szakemberek és a kormány is azt mondja: nincs több autista, csak többet tudnak azonosítani. Az RTL Híradónak nyilatkozó érintett szülők úgy látják, hogy az állami rendszerben évek telhetnek el, míg valaki fejlesztéshez jut. A pszichológus szerint több szakember kellene, és társadalmi szemléletváltás, hogy az oktatási rendszer ne akarja normalizálni az autista gyerekeket.

A KSH által közzétett statisztikák szerint, legutóbbi népszámlálási adatok alapján, a 19 év alatti autisták száma megháromszorozódott 2011-hez képest. A RTL két szakemberrel kereste a választ arra, vajon tényleg több autizmus-spektrumzavarral küzdő ember van, vagy más áll a számok növekedésének hátterében. Vétek Zsófi pszichológus, gyógypedagógus és Dr. Túri Anna képzésben lévő pszichiáter nemcsak arra a kérdésre válaszoltak, vajon milyen társadalmi megítélése van az autizmusnak, és hogyan boldogulhatnak az érintettek, hanem arra is kitértek, hogyan és mikor vehetik észre a szülők, ha érdemes lenne szakemberhez fordulni.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Az elmúlt időszakban többen is távoztak a hivataltól, sok szakember pedig kritizálta a számítási módszereket. 

400 ezer forint fölé nőtt a teljes állásban dolgozók nettó átlagkeresete tavaly novemberben a KSH friss adatai szerint. Ez több mint 14 százalékos növekedést jelent éves alapon. A folytatásban visszafogottabb béremelésekkel számol a kormány. A GKI szerint idén érhetnek majd annyit a fizetések, mint tavalyelőtt.

A reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt. A keresettel rendelkezők fele nettó 338 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta.

Azt is meghatározta a kormány, mi az a 300 foglalkozás, amelyekben nem foglalkoztathatóak vendégmunkások.

Meglepő, mik drágultak és mik lettek olcsóbbak.

17,6 százalékkal emelkedtek az árak tavaly a KSH friss adatai szerint. Legutóbb 1997-ben volt ennél magasabb az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ráadásul jóval az átlag felett, csaknem 26 százalékkel drágultak. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint éppen ezért az alacsonyabb keresetűeket jobban sújtotta az áremelkedés. A decemberi infláció viszont a vártnál alacsonyabb lett, 5,5 százalék az egy évvel korábbihoz képest.

Annyi kisgyermeket nevelnek szivárványcsaládban, ahány gyerek él egy Szekszárd méretű városban – mondta Rédli Balázs, a Házon kívül riportere, aki kikérte az adatokat a KSH-tól a szivárványcsaládok számának emelkedéséről. 

Hiszen a plusz pénzt a vásárló visszakapja. Persze csak ha visszaváltja a palackot. 

2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, csak decemberben 5,5 százalékkal.

Stagnáltak a magyarországi lakásárak a friss statisztikai adatok szerint, az éven belüli változás minimális, az előző évhez képest pedig mindössze 1,5 százalékos a drágulás. Az új lakások jobban tudták tartani a lépést az inflációval, de őszre már ott is megállt az áremelkedés.

Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, több mint 4100 kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól. Az adatok az rtl.hu által megkérdezett jogvédő szervezeteket is meglepték. A Szivárványcsaládokért Alapítvány szerint egy Szekszárd méretű városban él annyi kisgyerek, mint ahányan joghátrányban élnek ma Magyarországon az azonos nemű szülőket sújtó törvényi rendelkezések miatt. 

Novemberben 5,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva, de 50 milliárd forinttal többet költöttek. 

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

A közfoglalkoztatottak száma 6 ezerrel csökkent.

Már nyolcszoros különbség lehet az ingatlanárakban az országon belül. 50 millió forinttal drágább egy átlagos 50 négyzetméteres lakás Budapest belvárosában, mint Nógrád megyében – számolta ki a Bank360.hu a KSH adataiból. A háromgyerekesek csak a budai kerületek egyikében juthatnak új építésű otthonhoz az új CSOK Plusszal, ráadásul az új évben 10 százalékos ingatlandrágulás jöhet az elemzők szerint. Az ország egyik legkisebb településén is az egekben vannak az ingatlanárak: a Győr-Moson-Sopron megyei Zsirán majdnem 1 millió 200 ezer forintot kérnek egy átlagos négyzetméterért – vagyis többet, mint Budán. Hogy miért, azt a település polgármestere árulta el az RTL Híradónak.

A költségvetés helyzete már év közben sem volt rózsás, hiába volt ekkor még optimista a kormány..

Rogán Antal november közepén arról beszélt: olyan törvényjavaslatot készítenek elő a tárcájánál, amely biztosítaná, hogy „a KSH egy a kormánytól független szervvé váljon”. 

Az a jó hír, hogy ez 14 százalékkal magasabb a tavalyi adathoz képest. A rossz hír meg az infláció.

Brutális inflációról árulkodnak a Központi Statisztikai Hivatal három évtizedre visszanyúló adatai. A piros paprika a rekorder, de vajon kitalálják-e, melyik két termék tartozik még a drágulási bajnokok közé?

A valóságban változatlan árú lakossági elektromos energiánál és földgáznál a KSH árcsökkenést mutat ki.

Történelmi mélyponton a gyerekszületések száma Magyarországon. A KSH adatai szerint 2,7 százalékkal kevesebb gyerek született az elmúlt egy évben, mint az azt megelőzőben. A Híradónak nyilatkozó szociológus szerint egy gyerek hosszú távú befektetés, a kormányzat viszont csak a gyerekszületést támogatja, nem a nevelést. A kormány azt írta.

A hivatal szerint a normál működés része, hogy egyeztetnek az Eurostattal. 

A novemberi infláció 7,9 százalék volt, ennyi volt az átlagos drágulás az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal, a cukoré 49,7 százalékkal nőtt.

Rekordot döntött az idei első három negyedévben a magyarok által külföldön elköltözött pénz összege. És nem Horvátországban folyt el a legtöbb!

Rossz módszerrel számolja az infláció mértékét a Központi Statisztikai Hivatal, legutóbb ezért mehetett tíz százalék alá a mutató – állítja Mellár Tamás ellenzéki politikus, a KSH korábbi elnöke egy napokban megjelent cikkében. A szerinte helyes számítás alapján még októberben is 10 százalék felett volt az infláció Magyarországon. A statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy az adataik helytállóak, és az európai sztenderdeknek megfelelően dolgoznak a számokkal. 

A KSH adatai szerint ugyanakkor a halálozások száma a születésekénél nagyobb mértékben csökkent, ezért a természetes népességfogyás visszaesett.

Kiderült, melyik Magyarország legdrágább és legszegényebb utcája az eladott ingatlanok ára alapján. A legdrágább lakóingatlanokat tavaly a budapesti Költő utcában adták el, közel 2,5 milliós négyzetméteráron, míg a legolcsóbbakat Mezőhegyes külterületén, 21-23 ezer forintért, négyzetméterenként. Hét évvel korábban a legmagasabb fajlagos ár kevesebb mint fele ekkora, 1,2 millió forint volt. A legalacsonyabb négyzetméterár viszont nem változott.

Éves átlagban két számjegyű beruházási visszaesésre lehet számítani, ilyenre az elmúlt 25 évben csak egyszer volt példa.

Főként a kisebb vállalkozások kitettek az energiaárak emelkedésének.

Állítják: 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 ezer forint volt.