A KSH számain látszik, hogyan borult meg a költségvetés
2024. január 3. 10:53
A költségvetés helyzete már év közben sem volt rózsás, hiába volt ekkor még optimista a kormány..
A HVG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlésére hivatkozva azt írja, hogy látszik, hogyan lett már a harmadik negyedév végére sokkal magasabb a hiány annál, mint amit a kormány az egész évre tervezett.
2023 első három negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2997 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt – írja a KSH. Ez nem egy kifejezetten jó adat, tekintve, hogy a költségvetés eredeti hiánycélja az egész évre a GDP 3,9 százaléka volt. Ezt a Pénzügyminisztérium ősszel emelte 5,2 százalékra. A tárca december végén közzétett prognózisa szerint a hiány 5,9 százalékra várható.
„A KSH szerint az első három negyedévben 2022 azonos időszakához képest a bevételek 2467 milliárd forinttal, 12 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1107 milliárd forinttal, 12,8 százalékkal a termelésiadó-bevételek bővültek, ezen belül jelentős volt a különadókból és a helyi iparűzési adóból származó bevételek növekedése” – tette hozzá a lap.
A kiadások 3829 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal emelkedtek 2022 első három negyedévéhez képest. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 231 milliárd forint (4,6 százalék) volt. A pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1000 milliárd forint (19,9 százalék) volt a növekedés, ezen belül a nyugellátásra kifizetett összegek 784 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek – közölte a hivatal.
A kamatkiadások alaposan megdrágultak, 2469 milliárd forintra, tehát a kétszeresükre nőttek.
Ahogy a fenti számokból látható, a költségvetés elsősorban a nyugdíjak és a kamatkiadások drasztikus emelkedése miatt borult meg. Azzal együtt, hogy a bevételek is szépen nőttek – bár az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől, aminek az az oka, hogy a magas infláció miatt a lakossági fogyasztás visszaesett.
A kiadások elszállása is elsősorban az infláció miatt következett be. Ami a nyugdíjakat illeti, a tervezettnél magasabb infláció miatt az államnak nagyobb nyugdíjemelést kellett adnia. A kamatkiadások növekedése szintén az inflációval függ össze: az infláció leszorítása érdekében a jegybank drasztikus kamatemeléseket hajtott végre, tette hozzá a HVG.
Nyitókép (illusztráció): Getty Images