Már megint lefulladt a magyar gazdaság motorja, lőttek az idei növekedési álmoknak

A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza, közölte kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataival kapcsolatban.

A KSH szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben, 0,2 százalékkal csökkent.

Mindeközben az eurózóna gazdasága a várakozásokat meghaladva, 0,3 százalékkal tudott növekedni a második negyedévben.

„A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását az export gyengélkedése miatt az ipar hátráltatja” – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedévi GDP-adatokhoz fűzött kommentárjában. A miniszter szerint az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti.

A kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – ősszel már nem háborús, hanem olyan „békeköltségvetést” tud az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.

Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából

– fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az „óvatossági motívum” fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. Mindez szerinte két fő okra vezethető vissza: az Ukrajnában folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.

„A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet” – vélte Nagy Márton.

„Hidegzuhanyként értékelhető”

A fentiekkel kapcsolatban a Portfolio azt írja, hogy az elemzők többsége szerint nem reális, hogy a magyar gazdaság növekedése elérje a kormány által 2024-re várt 2,3-2,5%-ot, 

a mélyen a várakozások alatti GDP-adat pedig a monetáris politikára és a költségvetési hiányra is hatással lehet.

„Ilyen helyzetben alapvetően arról van szó, hogy a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék, miközben időről időre van egy-egy ágazat, terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból” – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki mindössze 1,5 százalékos gazdaságbővülést jósolt a friss KSH-adat fényében.

„Rég nem látott megosztottság jellemezte a mai adattal kapcsolatos elemzői várakozásokat, a konszenzustól végül jócskán elmaradó adat számunkra is jókora negatív meglepetést okozott” – mondta Kiss Péter, az Amundi szakértője, aki szerint a legnagyobb kérdés, hogy „az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán, vagy strukturális törés”. 

„Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralevő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták. A lassú növekedési dinamika a csökkenő inflációs nyomáson keresztül lazább monetáris politika irányába mutat az év hátralévő részére” – fogalmazott a gazdasági elemző.

„Ez az adat mindenképpen hidegzuhanyként értékelhető, és ennek nyomán várhatóan a 2,5 százalékos növekedési célkitűzés sem teljesül, a kérdés most már inkább az, hogy éves alapon meglesz-e a 2 százalékos bővülés” – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza.

Nyitókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszél az uniós elnökség keretében zajló Versenyképességi Tanács üléséről tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2024. július 9-én – Fotó: MTI/Balogh Zoltán