A gödör alját már elhagytuk, mégis nehéz év vár a magyar gazdaságra

„A magyar gazdaság a harmadik negyedévben kijött a technikai recesszióból, jövőre pedig már növekedés várható” – mondta az rtl.hu-nak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte ugyanakkor a GDP-emelkedés kisebb lesz a kormány által várt 4 százaléknál, sokkal valószínűbb ugyanis, hogy csak 2-2,5 százalékkal nő a gazdaság.

„A legnehezebb időszakon már túl vagyunk: a recesszió véget ért, az infláció markánsan csökkent, statisztikailag pedig a reálkereset is növekedésnek indult. Jövőre mégsem lehet gyors és markáns fellendülésre számítani” – fogalmazott.

Gazdasági kilátások 2024-re:

Forrás: Költségvetési törvény, GKI, Kopint-Tárki

Karsai Gábor szerint 2024-ben a következő fontosabb kihívásokkal kell majd megküzdeni:

• Az államháztartás helyzete továbbra sem lesz kedvező, mert túl magas a hiány. A kormány 2,9 százalékos hiánycéllal számolt a költségvetésben, de ez irreálisnak tűnik, ezt a szintet a magas idei deficit miatt még az egyébként várható megszorításokkal sem lehet reálisan elérni. Például jövőre is nagyon magasak lesznek a kamatkiadások, amit vagy újabb hitellel, vagy más szektoroktól való elvonással lehet fedezni.
• Nem lehet tudni, hogy mi lesz a – jogállamisági feltételek teljesítése esetén – Magyarországnak járó uniós forrásokkal. Feltehetően érkezik majd valamekkora támogatás, de ez csak töredéke lesz az elvileg lehetségesnek.
• Nem túl jók az európai gazdasági kilátások sem, az Európai Bizottság mérsékelt növekedésre számít. Ez kihat a magyar exportlehetőségekre, és gátat szabhat a hazai kivitelnek.
• A 11 százalékos keresetemelkedés miatt várhatóan nő majd a fogyasztás, de jövőre még mindig magas, 6,5 százalék körüli lesz az infláció (a kormány előrejelzése 6 százalékos). A beruházások tovább csökkennek majd, elsősorban az állami fejlesztések elmaradása vagy halasztása miatt. Az üzleti beruházások sem lódulnak meg, mert ehhez a hitelkamatok még mindig magasak lesznek, hiába várható csökkenés az év folyamán.

Karsai Gábor szerint ezek közül a legnagyobb gondot az uniós pénzek késlekedése, valamint a kamatteher okozza. Mint mondta: „A probléma az, hogy hosszabb távon is kérdéses, hogyan férünk hozzá a forrásokhoz. 

A jogállami kérdésekhez ugyanis a kormány láthatóan nem akar hozzányúlni, emiatt viszont szinte biztos, hogy jelentős veszteség éri az országot.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese kizártnak tartja, hogy tartható lesz a 2,9 százalékos hiánycél, márpedig jövőre már túlzottdeficit-eljárást is indíthat az Európai Unió. (Ezt a lehetőséget a covidjárvány idején felfüggesztették.) Szankciót viszont még nem szabhat ki Brüsszel, azaz 2024-ben még következmények nélkül megúszhatja a kormány, ha átlépi a GDP-hez viszonyított 3 százalékos hiányt.

Magasabb inflációval köszönt be az új év

Karsai Gábor szerint január-februárban az előző hónapokénál magasabb infláció várható, amit elsősorban 

• az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése magyaráz, 
• de szerepe lesz benne a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének és szétterjedő hatásának, 
• számos szolgáltatás év elején szokásos áremelésének, 
• továbbá a keresetek emelkedésének is.

A magasan maradó infláció ugyanakkor mozgásban tartja majd az ár-bér spirált: ennek a folyamatnak az a lényege, hogy az általános bérnövekedés felfelé hajtja a pénzromlást, emiatt viszont ismét fizetésemelésre kényszerülnek a munkaadók, ami pedig ismét hat az inflációra. „Nem látom ebből egyelőre a kiutat” – fogalmazott Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

A munka-gazdaságtani szakértő feszültségekre számít a hazai munkaerőpiacon a következő évben, mert jelentős lesz a nyomás a munkaadókon, hogy emeljék a béreket egy igen hosszú inflációs időszak után. Ebből a szempontból is különösen fontos lesz az uniós források sorsa: ha ugyanis elmaradnak a támogatások, akkor a vállalatok kevésbé lesznek képesek arra, hogy megfelelő ütemben növeljék a fizetéseket.

A munkanélküliségi ráta várhatóan nem változik drasztikusan, legfeljebb 1-2 tizedes eltérés lesz az idei évhez képest. „Még ha lesznek is néhol gyárbezárások vagy csoportos leépítések, a munkanélküliség alacsony szinten marad” – fogalmazott.

A Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a munkaerőpiacon nem várható élénkülés, inkább folyamatos elvándorlásra lehet majd számítani, különösen egyes szakmákban. Ez a trend erősíti a munkaerőhiányt, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy milyen hatással jár majd a vendégmunkások foglalkoztatása. A külföldi munkavállalók ugyanis elsősorban a nagyobb vállalatoknál jelennek meg, ahol valóban szükség van a munkaerőre, ennek ellenére bizonyos esetekben kiszoríthatják a magyar dolgozókat is. 

Hárs Ágnes szerint ezen segíthetne a szakszervezeti érdekérvényesítés, de az érdekképviseletek jogai folyamatosan szűkülnek Magyarországon, a reprezentativitásuk pedig gyenge.

Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda