Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki idén szeretne kikapcsolódni néhány napot vagy egy hetet. Turisztikai szakértők szerint akár 15-20 százalékkal is többet kell majd költenie, annak, aki külföldre menne. A Fókuszban népszerű nyaralási célpontokon élő magyarok meséltek arról: mit tapasztalnak, mennyivel kell majd többet költeni egy családnak, ha ott szeretnék eltölteni szabadságukat.

Egy TikTok-felhasználó videóra vette, hogy bizonyos termékeket jóval olcsóbban, vagy akár féláron kapja meg, ha nem egy magyar, hanem egy romániai Lidl-ben vásárol be. Megnéztük az árakat, valóban így van-e. Inflációs rögvalóság. 

És vajon élnek-e az utasok ezzel lehetőséggel?

Ötven százalékkal is drágább lehet egy esküvő idén, mint tavaly. 

Éva egy 6 gyermekes egyedülálló édesanya, aki saját erejéből, mindössze havi 120 ezer forintból próbálja eltartani gyermekeit. Ám napról napra nehezebb. Ő egyike azoknak a Magyarországon élő százezreknek, akiknek eddig is alig futotta élelemre, és akiknek a mostani brutális infláció mellett még nehezebb a megélhetés. Felmérések szerint ma Magyarországon közel egymillió ember él már 100 ezer forintnál is kevesebből. Őket még jobban érinti a decemberben mért évi 44,8 százalékos élelmiszer áremelkedés.

Az aszály okozta hagymahiány miatt egyre több helyen importtal töltik fel a készleteket a kereskedők, csakhogy a beszerzése jóval drágább. A drágulásban a termelők szerint a hazai hagymaföldek csökkenése is szerepet játszik.

Különleges időutazásra hív a Fókusz plusz riportja. Különböző korok árait hasonlítjuk össze, hogy rájöjjünk: 20, 50 vagy netán 90 évvel ezelőtt olcsóbb vagy drágább volt-e ugyanaz a termék és szolgáltatás, mint manapság. Mikor éltünk jobban? Apáink, nagyapáink idején, vagy napjainkban?

Rengeteg amerikai cukorbetegnek annyira nehéz finanszírozni az inzulingyógyszerét, hogy inkább spórol az adagolással: nem azért, mert a dobozdíjat sem engedheti meg magának, hanem mert havi több száz dolláros kiadással is járhat neki, hogy hozzájusson az életmentő gyógyszerhez. Számos állam után most Kalifornia döntött úgy, hogy nekimegy a gyógyszercégeknek, sőt, maga is beszállna a gyártásba. Érdekes pernek néz elébe az állam, de ha nyer, annak hosszú távú következményei is lehetnek.

Negyedével csökkent a gázfogyasztás decemberben az egy évvel korábbihoz képest – olvasható az Energiahivatal friss jelentésében. A gáznál kisebb mértékben ugyan, de csökkent az áramfogyasztás is 2022. utolsó hónapjában. A megtakarítás az átlagosnál melegebb télnek és annak köszönhető az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint, hogy az emberek kevesebb energiát fogyasztottak az elszálló árak miatt.

Nem kell ahhoz nyugdíjasnak lenni Magyarországon, hogy az ember gyomra egy-egy vásárlásnál összeszoruljon az árak láttán. Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban és Mexikóban néztünk szét, mekkora az élelmiszer-infláció, hogyan élnek ott a magyarok, és mennyire kénytelenek spórolni.

Mostantól ezek után az úgynevezett hevítőrudak után is jövedéki adót kell fizetniük a gyártóknak, szálanként 35 forintot. A Híradó által megkérdezett tüdőgyógyász szerint a hevítéses termékek is okozhatnak függőséget, ráadásul sok esetben nem is tudni, milyen anyagok vannak bennük, és azok hogyan hatnak az egészségre.

Januárban 25 százaléknál is nagyobb lehet az infláció, vagy ahogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fogalmazott, benézhet 25 százalék fölé, de utána már csökken. Erről az állami rádióban beszélt. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója az RTL Híradónak azt mondta: ez valójában azt jelenti, hogy az árak február után is tovább emelkednek, csak nem olyan nagy mértékben, mint eddig.

Van, ahol egy kétágyas szobáért havi 405 ezer forintot kell fizetni.

A világ minden részén komoly adóbevételi forrás az üzemanyag, aminek árát nemcsak az előállítás és forgalmazás határozza meg, hanem az adótartalma is. A 650-700 forintos üzemanyagárban 250 forintot is meghaladó adó van. 

Gigantikus összeget, 2 év alatt legalább 2 ezer milliárd forint plusz áfabevételt hozhat a vágtató infláció az államnak. Tavaly novemberig a tervezettnél 12 százalékkal több forgalmi adót fizettek az emberek, idén pedig 16 százalékos növekedéssel számol a kormány. Magyarországon a legmagasabb az áfa az Unió 27 tagállama közül. Az ellenzéki pártok hónapok óta az áfa csökkentését követelik.

Mivel nem maga intézi a bevásárlását, ezért muszáj volt lemennie a boltba, hogy a saját szemével lássa ezt az őrületet.

A magunk mögött hagyott évben újra megismerhettük, milyen az, amikor havonta drágul az életünk, és 2023 sem látszik jobbnak. Összeszedtük, mi változik januártól, és mi az, ami még nem. 

Hiába ígér jövő év végére egy számjegyű inflációt a kormány, a drágulás jövőre is megnehezíti a magyarok életét  – mondta a Híradóknak nyilatkozó gazdaságkutató. 2023 végén ugyanis a mostani, már eleve magas árakhoz viszonyítunk majd, és ezekhez képest várható további, tíz százalék alatti emelkedés jövő decemberben a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Ez éves szinten még mindig 20 százalék körüli inflációt jelenthet majd jövőre.

A karácsonyfák ára 10-15 százalékkal nőtt tavaly óta, a díszek legalább 30 százalékkal drágábbak. A legolcsóbb szaloncukorból egy kilót tudunk venni annyi pénzért, amennyit a másik fajtából 30 dekáért fizetünk. A szaloncukrok között sok ezer forint különbség lehet, és műfenyőt is lehet kapni tizenöt-, de százezer forintért is.    

A spórolás szinte mindennapi témává vált az utóbbi időben. A megemelkedett rezsiárak mellett azok is húznak egyet a nadrágszíjon, akiknek eddig nem feltétlenül kellett takarékoskodniuk. Hódi Pamela alapvetően spórolósnak vallja magát, a mostani helyzetben pedig igyekszik még tudatosabban gazdálkodni.

Meg lehet tippelni, mennyit fizetett a boltban.

Átlagosan 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt, sok mindenért másfélszer annyit kell fizetnünk most, mint tavaly ilyenkor. A margarin, a kenyér és a sajt, több mint 60 százalékkal drágult. A tejtermékekért, vajért és vajkrémért másfélszer annyit kell fizetni, mit egy éve, és a péksütemények is több mint 45 százalékkal drágábbak. De meddig drágulhatnak még? Vásárlók mondták el véleményüket.

A február 1-től bevezetett élelmiszerárstop október 1-jén ér véget. Az árszabályozás a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát árait is korlátozta. Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszerárstop fokozatosan szűnhet meg, de így is hatalmas terhet fog jelenteni az áremelkedés.

A bérleti díjak mellett a rezsiköltségek érdeklik a legjobban azokat, akik most keresnek lakást. Ők a híradónak nyilatkozó ingatlanos szerint egyre gyakrabban választanak drágább, de energiatakarékos lakást. Az ingatlan.com vezetője elemzője azt mondja, idén 13-14 százalékkal is emelkedhetnek a bérleti díjak.

Az utóbbi hónapokban 18 százalékos áremelésre kényszerültek. A cukrászdák is árat emeltek: egy gombóc fagyi már sok helyen 450 forintba kerül, egy szelet süteményért pedig szeptembertől 1000 forintot is kérhetnek.

Debrecenben, Pécsen és Budapesten kérdeztük az embereket arról, hogy milyen gyakran járnak étterembe és érzik-e az árak drágulását.

Megduplázódott a kenyér ára tavaly nyár óta a G7 számításai szerint. A gazdasági portál adatai alapján néhány zöldségfélén kívül szinte minden drágább lett, ezért júliusban átlagosan 34 százalékos volt az élelmiszerinfláció. A Momentum szerint a termelők és a rászorulók közvetlen támogatásával lehetne enyhíteni a helyzeten. A kormány viszont azt mondja, az árstopok mérséklik a családok terheit.

Szalámiból a korábbi 10 deka helyett főleg 7 deka, sonkából és párizsiból pedig 9 deka van egy csomagban.

A Magyar Turisztikai Ügynökség közzétette a Szent István Nap italárait.

A megválasztott országgyűlési képviselő szerint mióta az ország leggazdagabb embere eladta a Mátrai Erőművet, és megvette a TITÁSZ nevű áramszolgáltatót, nem az áramtermelésen, hanem a szolgáltatáson tud sokat keresni.

Mentesüljenek az energia piaci árának megfizetése alól a fogyatékossággal élő emberek, erre kéri a kormányt a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. Közülük sokan ugyanis nem tudnak spórolni az energián. Naponta kell tölteniük a lélegeztetőgépet, az elektromos ágyat, az emelőt, a kerekesszéket, vagyis az életfunkciók fenntartásához, javításához szükséges eszközöket. 

A GKI legfrissebb elemzése szerint nincs párja a magyarországi áremelkedésnek az Európai Unióban. De mi a helyzet Angliában, Spanyolországban, Ausztriában, Olaszországban és Horvátországban?

Iparkodnia kell annak az egyetemistának, aki a félév kezdete előtt nagyjából megfizethető lakhatást keres.

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

Elmentünk a strandokra is: ott sem lehet 30 ezer forint alatt kihozni egy négyfős család egy napját, mert a belépők, az étel és az ital ára is kilőtt a magasba. 

Az éttermekben, sőt a múzeumokban is átlag fölötti áremelésre számíthat, aki nyaralásra készül.

Az ukrajnai háború miatt hatalmas drágulásra kell számítani a Világbank jelentése szerint. 

A GKI vezérigazgatója szerint az áremelkedés szinte mindenhol érzékelhető lesz.

Hiába ennének hazai zöldséget és gyümölcsöt a magyarok, lassan luxuscikk lesz egy kiló magyar paprika vagy paradicsom, és a háztartások többsége árérzékeny. A rekordgyenge forint és az elszálló energiaárak olyan drágulást hozhatnak, amit mindenki meg fog érezni a pénztárcáján és a tányérján.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta elszabadult a gáz világpiaci ára.

A bevásárlói kosár nominálisan Olaszországban valamivel drágább, de egy hétvégi nagybevásárlás Magyarországon a nettó átlagbér 6,16 százalékába kerül, míg Olaszországban mindössze 3,41 százalékába.

Az igazságügyi minisztert egy húspult előtt fotózták le.

Akár 30-40%-kal többe kerülhetnek a karácsonyi ajándékok, mint tavaly - a GKI Digital friss kutatása szerint. Mosógépek, sportszerek és játékkonzolok drágultak ennyivel a globális alkatrészhiány miatt. Úgy számolnak, az egy évvel ezelőttinél több pénzt szánnak az ünnepre a magyarok, mégis kevesebbet vásárolhatnak majd belőle. Az árakból ma, Black Friday alkalmából engedtek a kereskedők.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

2017 óta folyamatosan nőtt az infláció mértéke, amit a koronavírus első hulláma enyhített, októberben mégis hat és fél százalék körül mozgott, novemberre pedig még ennél is többet várnak a szakemberek. Habár az élelmiszerboltok forgalomcsökkenést nem tapasztalnak, az üzletekben is érezhető, hogy a vásárlók egyre kevesebbet kapnak a pénzükért. A paprika például 10 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor.

Budapest egyik felkapott külterületén például egy 1200 négyzetméteres építési telek körülbelül 160 millió forintba kerül most. Közelebb a belvároshoz egy 4000 négyzetméteres terület pedig már több, mint 700 millió is lehet. Miért szálltak el így az árak?

Az építkezés vagy a felújítás mindig is költséges mulatság volt, túl persze a rengeteg macerán, de talán még soha ennyire, mint az utóbbi időszakban. Az árak elképesztő módon elszálltak, úgy az építőanyagoké, mint a szakmunkáé, így sokan szorult helyzetbe kerültek. A drágulás miatt sok kompromisszumot kellett kötni, sőt olyannal is találkoztam, aki az áremelkedések miatt tett le a családalapítási terveiről, amihez otthon kellett volna. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Elszálltak az építőanyagárak, füstbe mentek a családi tervek. Lecsapott a kormány, de vajon sikerül-e letörni az árakat. | Lívia nem érti, miért kéne tőle óvni a gyerekeket. Azt mondja, neki ez a sors jutott és nőként tud majd boldogan élni.

Budapesten 7 százalékkal olcsóbbak a kiadó lakások, mint tavaly. A fővárosban 140 ezer forintért lehet egy átlagos albérletet kivenni, vidéken ugyanakkor nem csökkentek az árak. Csütörtökön teszik közzé a felvételi ponthatárokat, akkortól nagyobb roham indulhat a kiadó lakásokért.

1 hónap már eltelt a nyárból, de Magyarország népszerű nyaralóhelyein még csak most indul a főszezon: júliusban és augusztusban tömegeket várnak; főleg, hogy múlt hét szombattól újabb lazításokat vezettek be a hatóságok. Már nem szükséges védettségi igazolvány a szálláshelyeken, és az éttermekben sem. Elmentünk az ország 3 legkedveltebb vízpartjához: a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz, a Tisza-tóhoz; és megnéztük: mennyire kell mélyen a zsebébe nyúlni egy családnak, ha ezeken a helyeken szeretnének pihenni.