Még a gyerek szemüvegét is Horvátországban csináltatják a magyarok a nyaralás alatt, annyival alacsonyabbak az árak, mint Magyarországon

Csak a fagylaltosnál találkoztunk magasabb árakkal

Horvátországnak nagy előnye a Balatonnal szemben, hogy szinte minden strandja ingyenes. Bár a napernyő bérléséért itt is fizetni kell, az sem kerül többe, mint a legtöbb hazai strandon. 

Magyarországhoz legközelebb a Krk sziget esik. Január elsejével megszűnt a határellenőrzés, így ha nincs dugó, akár már öt óra alatt a tengerpartra érünk. Ez Horvátország legnépesebb és egyben legnagyobb szigete, ide látogatott el a Kovács család is, akik a nyaralás megtervezésekor biztosak voltak abban, hogy mindenképpen apartmant foglalnak majd. Jobban szeretik, ha nem kell senkihez és semmihez – például a reggeli időpontjához – alkalmazkodni.

Itt is három-négyezer forint egy adag kaja, a Balatonon sem olcsóbb. Egy négyfős család húszezer forintból étellel-itallal meg tud vacsorázni, nem kell többre számolni

– mondta az anya, Kovács Katalin. 

Egy pizza 10-15 euró körül mozog, egy sör ára pedig kb. három euró. Egy liter benzin Horvátországban is hasonló áron van, mint Magyarországon. A parkolás pedig egy euró, azaz kb. 380 forint. Egyedül a fagylaltosnál találkoztunk kicsit magasabb árakkal, a legolcsóbb fagylaltot két euróért láttuk, ami csaknem 800 forint. 

Kovács Miklósné és családja már másodjára jár a horvát tengerparton. Éva azt mondja, a mai elszabadult árak mellett nehéz félrerakni, ő azonban kevéske nyugdíjából is igyekszik összespórolni a nyaralásra valót.

Tavaly voltunk először itt, és a férjem azt mondta, hogy ő addig nem akar meghalni – már 66 éves – amíg nem jön el a horvát tengerpartot meglátni. Összevetettem az árakat, és nem jövünk ki drágábban, mintha otthon lennénk. 

A nyelvi akadálytól sem kell tartania annak, aki nem beszél idegen nyelvet, ugyanis bőven akadnak magyar szállásadók és szolgáltatók a horvát szigeteken.

Könnyen megy a magyaroknak az országváltás

Horvátországot bejárva rengeteg olyan magyarral találkoztunk, akik Magyarországról költöztek a tenger mellé, egyikük sem bánta meg döntését. 

Sándor eredeti szakmája marketingtanácsadó, felesége, Gabi operaénekes. Hét éve azonban nem csak országot, de szakmát is váltottak: a turizmusban helyezkedtek el. 2012-ben jártak először Krk szigetén, amibe annyira beleszerettek, hogy másfél évre rá ki is költöztek.

Sándorék ma már nem csak szállást adnak az ide érkező magyaroknak, tippekkel és programötletekkel is ellátják őket.

Tudjuk, hogy Magyarországon nagyon nagy áremelkedések vannak – itt is érzünk valamit ebből, ha nem is akkora mértékben, és már nem biztos, hogy mindenki meg tudja magának engedni ugyanazt az élményt, amit eddig 

– mondja Sándor, aki szezonon kívül napi 90 euróért kínál apartmant, aminek ára csúcsszezonban megközelíti a 200 eurót. Átszámítva 74 ezer forintba kerül naponta, ami egy négytagú család esetén fejenként 18 500 forintot jelent. Ám a szállás költségeit megúszhatjuk ennél olcsóbban is: napi tizenkétezer forint körül is találhatunk magunknak apartmant. 

Összehasonlításképp, a Balatonon a legolcsóbb szállás is napi tízezer forinttól indul, és szerencsésnek kell lennünk ahhoz, hogy egy ilyen ajánlatot kifogjunk.

Bár az áremelkedés Horvátországot sem kímélte, Sanyi azt mondja, ő személy szerint a turizmusban nem érzékeli az infláció hatását. Náluk már a téli hónapokban sem lehetett idén nyárra szabad apartmanokat foglalni.

Háromszázezer-félmillió forintból már egy család el tud jönni alaphangon nyaralni, és el tudsz költeni bármennyit

– mondta Sanyi tapasztalatairól. 

Rijeka nem egy tipikus üdülőváros, itt leginkább csak átutaznak az emberek. Ide költözött tizenegy éve horvát származású férjével a szombathelyi Fanni, aki a Rijekai Balett hivatalos fotósaként dolgozik.

„Egy idő után meguntuk azt a mókuskereket, ami Budapesten van: ott menedzserek voltunk mind a ketten, elég magas pozícióban, jó pénzek, jó állás, de megállás nélkül dolgoztunk, túlóráztunk, egymást alig láttuk, és szerettünk volna változást. Akkor a férjem úgy döntött, hogy a szakmájában keres lehetőséget, és elment egyetemi tanárnak Oroszországba. Három évet Oroszországban éltünk, és utána a rijekai egyetem megkereste őt egy állásajánlattal” – mondta a Fókusznak Tutek-Hajnal Fanni, aki nemcsak élni és dolgozni szeret Horvátországban, hanem gyereket nevelni is.

Minden hétvégén a tengerparton vagyunk, sziklát másznak. Nekünk a tengerpartra leugrani olyan, mint egy budapestinek a Margitszigetre kimenni.

Fanni szerint a legtöbb magyar a Krk-szigeten és Cirkvenicaban van, illetve Opatija és Lovran felé.

Bár előfordul, hogy az ideérkező turistahajók utasai egy-egy napra ellepik a várost, Fanni nem sok nyaralóval találkozik. Szerinte ennek is köszönhető, hogy Rijeka valamivel olcsóbb, mint a legtöbb turista paradicsom.

Tavaly egy gombóc fagyit kilenc kunáért vettünk, most három euró, azaz 21 kuna, tehát nemcsak a duplájára, hanem két és félszeresére nőtt.

Erika a turizmusban dolgozik idegenvezetőként. 2000-ben főként egészségügyi okok miatt költözött Lovranba. Azt meséli, könnyű volt az országváltás, már az első pillanatban azt érezte, mintha mindig is itt élt volna.

„Néha hangosabban beszélnek, eleinte ez volt a furcsa, mert nem annyira értettem a dialektust. Azt hittem, folyamatosan veszekednek, de egyáltalán nem, csak kicsit többet gesztikulálva, hangosabban beszélgetnek.”

Vendégköre többnyire külföldiekből áll, ritkán tart városnézést magyaroknak. Azt látja, manapság nem hosszú, hét-tíz napos nyaralást terveznek az emberek, inkább többször, de rövidebb ideig vakációznak.

Ilyen az élet magyarként a horvát riviérán 

Opatiját a horvát Riviérának is nevezik – nem véletlenül. Aki ezt az úticélt választja, öt órás autóúttal számolhat. A benzin – autópályamatricák nélkül – kb. 42 ezer forintba kerül. Abbáziában többnyire 4 és 5 csillagos hotelekben szállhatnak meg a turisták, így értelemszerűen itt már az árak is magasabbak: akár 50-70 000 forintba is kerülhet egy éjszaka.

A drágulás ellenére itt, Opatijában sem érzékelhető, hogy kevesebb lenne a turista. Hiába magasabbak az árak, még mindig bőven költekeznek a vakációzni vágyók – a magyarok is.

Azt hallom a magyar beszélgetőpartnerektől, hogy sok minden most Magyarországon drágább, mint Horvátországban. Egy magyar család például még a gyerek szemüvegét is Rijekában csináltatta a nyaralás alatt, mert olcsóbb. Fogászhoz is elmennek

– mesélte Spehar Erika a stábnak. 

Dijana Blazevic egy horvát turisztikai irodában dolgozik. A nő félig magyar származású, édesanyja pécsi születésű, aki egy nyaralás alkalmával szeretett bele édesapjába. Dijana már Horvátországban született.

Az éttermek, a kávéházak mindig tele vannak

– mondja Dijana, aki nem vette észre, hogy az infláció el vette volna a turisták kedvét a nyaralástól. A nő szerint a tenger és a sok napsütés ragadós: az itt élők kiegyensúlyozottak és boldogok – ezt az életérzést keresik az ide érkező turisták is.

A Fókusz stábja pont a RetrOpatija idején volt kint Horvátországban, így azt is megtapasztalhattuk, hogy a magyarok a horvát retrót is szeretik. A város különböző pontjain három napig egymást váltották a legnagyobb DJ-k, zenészek és együttesek. Az első bulit kilenc évvel ezelőtt rendezték, ami az elmúlt években annyira kinőtte magát, hogy most már 40-50 ezer ember bulizik együtt ezalatt a pár nap alatt. Az abbáziai forgatagban mindenki megtalálja a neki tetsző stílust, még a négylábúak is remekül szórakoztak.

Nekem úgy tűnt, mintha folyamatosan magyarok közt lennék, tényleg mintha lent lennék a Balatonon. Mindig számítunk a magyar vendégre, és örülünk, hogy ilyen nagy számban ellátogattak erre az eseményre

– mondta Spehar Erika, aki szerint van olyan magyar, aki csak a fesztivál miatt látogat el Opatijába.

Az adriai hajókirándulást szinte egy magyar sem hagyja ki

A Punatra érkező turisták egyik nagy kedvence Bobó, aki bár helyi születésű, 17 évig Magyarországon élt. Azt mondja, nehezen, de többé-kevésbé elsajátította a magyar nyelvet.

Az infláció hatására Horvátországban nagyjából 20-30 százalékkal emelkedtek az árak, a hajóskapitány azonban csak egy kicsit, tíz százalékot emelt. Tudja, hogy a magyarok imádják az Adriát, szerinte a turisták többség még nála is többet látott Horvátországból.

Míg Bobó hajóján 112 ezer forintért öt és fél órát tölthetünk a tengeren, addig a Balatonon egy négy órás vitorlázás 95 ezer forintba kerül. Búvártanfolyamra beiratkozhatunk Magyarországon is, igaz, itt tenger helyett egy medencével kell beérnünk. Az adriai oktatás ára nagyjából 112 euró, míg a magyarországié alsó hangon 70-100 ezer forint között mozog.

Hiába az infláció, a magyarok utazási kedve az áremelkedések ellenére sem csappant meg. A távolabbi desztinációk mellett természetesen a Balaton is töretlenül népszerű, annak ellenére, hogy a magyar tenger árai valamivel meredekebbek a horvátországinál. A szakemberek azt mondják, míg a külföldi szállások árai nagyjából 15-20 százalékkal emelkedtek, addig itthon ennél valamivel jobban: 20-30, de szélsőséges esetben akár 40 százalékkal is többe kerülhetnek, mint egy évvel korábban.