Emberek halnak meg, olyan drágák az inzulingyógyszerek az Egyesült Államokban, Kalifornia inkább csinál magának sajátot

Száz éve annak, hogy felfedezték az inzulint, aminek köszönhetően olyan kezelést tudtak alkotni, hogy a cukorbetegség többet nem halálos ítéletet, hanem kezelhető állapotot jelentett. Ma becslések szerint közel 38 millió amerikai szenved 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben, és sokan (több mint 8 millióan) napi adag inzulinra szorulnak vércukorszintjük szabályozásához. 

Az elmúlt években azonban annyira megdrágult az inzulingyógyszer az Egyesült Államokban, hogy sokan inkább az adagoláson spórolnak.

Bár az inzulin előállítása adagonként általában kevesebb, mint 10 dollárba kerül, a gyógyszer egyes változatainak listaára 200 dollár felett van. Ennek részben az az oka, hogy mindössze három cég uralja szinte a teljes piacot. 

Amellett, hogy létrehozná a saját inzulingyógyszerét, Kalifornia úgy döntött, hogy beperli az Egyesült Államok vezető inzulingyártóit és az úgynevezett gyógyszertári juttatáskezelőket (ők készítik el a gyógyszerlistákat az egészségbiztosító számára, és az is a feladatuk, hogy tárgyalásokat folytassanak a gyógyszerek áráról), arra hivatkozva, hogy piaci erejüket kihasználva túl sokat számolnak fel a betegeknek az életmentő készítményért. A kereset az Eli Lilly and Co, a Novo Nordisk A/S, és a Sanofi SA ellen irányul, amelyek a Reuters szerint együttesen a világszerte értékesített inzulingyógyszerek több mint 90 százalékát gyártják.

Kalifornia azzal érvel, hogy a cégek piaci erőfölényüket kihasználva folyamatosan emelik és mesterségesen magasan tartják a nélkülözhetetlen gyógyszer árát, megsértve ezzel a versenyjogi törvényt. Hogy pontosan mennyi az annyi, arról egy 2021-es kongresszusi jelentés árulkodik a legmegbízhatóbban: 

az Eli Lilly, a Novo Nordisk és a Sanofi 1219 százalékkal, 627 százalékkal, illetve 715 százalékkal emelték az inzulintermékeik árát, amióta azok piacra kerültek. 

Carmel Shachar, a Harvard jogi szakértője megjegyzi, hogy az inzulinkészítményeket az Egyesült Államokban nagyságrendekkel magasabb áron árulják, mint a világ többi részén, a felmérések pedig azt mutatják, hogy a rászoruló cukorbetegek körülbelül 20 százaléka kénytelen a költségek miatt el-elhagyni az inzulint, ami viszont nyilvánvalóan életveszélyes.

Egy 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő minnesotai fiatalember, Alec Smith 2017-ben azért halt meg, mert nem tudta kifizetni a receptjeinek 1300 dolláros önköltségi árát, miután 26 éves korában kikerült szülei egészségbiztosításából.

Joe Biden elnök tavaly augusztusban aláírt egy törvényt, amely 35 dollárban maximálta az inzulinkészítmények havi költségét azoknak, akik a Medicare D csomagjába tartoznak: ez közel hárommillió beteget jelent. A jól biztosított betegek tehát vagy nem tartoznak semmivel, vagy havi 20-35 dolláros önrészt fizetnek az inzulinért, míg a biztosítással nem rendelkezők vagy a magas önrészt fizető betegek több száz dollárt is kicsengethetnek havonta. 

Nem csak Kalifornia perel, de ha győz, hangosan ünnepelhet

Nem Kalifornia az egyetlen állam, ahol ilyen pert indítottak, Minnesota, Mississippi, Arkansas és Kansas már hamarabb lépett gyógyszerügyben, ám azok a perek még annyira frissek, hogy nincs említésre méltó fejlemény velük kapcsolatban. Kalifornia a perrel nem csak arra reagál, hogy az inzulin életeket ment, mivel a cukorbetegség folyamatos inzulinhasználatot igényel, hanem arra is, hogy a gyógyszer már nagyon régóta létezik: a Harvard jogi szakértője szerint utóbbi azért fontos, mert viszonylag kevés érv szól amellett, hogy a gyógyszer a kutatás-fejlesztési folyamat miatt kerülne sokba. 

Sokkal inkább arról van szó, hogy az egészségügy bombaüzlet az Egyesült Államokban: míg azokban az országokban, ahol jobban államosították az egészségügyet, azt mondhatják, hogy ennyit és ennyit vagyunk hajlandóak fizetni az inzulin alapú szerekért, addig az államokban a piac diktál. Amíg lesznek, akik ki tudják fizetni az elszálló árakat, a gyártók is emelhetnek.

Kalifornia a perrel bírósági végzést kér, hogy a gyártók a jövőben se sértsék meg a törvényt, valamint meghatározatlan összegű kártérítést követel – a betegek részére is. Néhány hete a Vox foglalta össze, mire lenne szükség ahhoz, hogy valamelyest lenyomják az Egyesült Államokban a gyógyszerárakat: a válasz egyszerű, generikus gyógyszerre. 

Ezek egyenértékű helyettesítői a márkanévvel rendelkező készítményeknek, csak éppen jóval olcsóbbak.

Csakhogy amikor egy vállalat kifejleszt egy új gyógyszert, akkor kap egy 10 éves vagy annál is hosszabb kizárólagos jogot, amely alatt csak ő gyárthatja vagy értékesítheti az adott gyógyszert. A kizárólagossági időszak lejárta után más cégek is készíthetnek másolatot, amit alacsonyabb áron értékesíthetnek. A gyógyszeripari vállalatok azonban úgy ügyeskednek a Vox szerint, hogy mindig variálnak egy kicsit vagy a kémiai vegyületen vagy éppen az adagolóeszközön, majd kérik a szabadalom meghosszabbítását: a generikus versenytársaknak így szinte esélyük sincs piacra lépni.

Saját kezükbe veszik

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó tavaly júliusban jelentette be, hogy az állam 100 millió dollárt különített el a saját, olcsó inzulingyógyszere előállítására. Az a céljuk, hogy a szer mindenki számára elérhető legyen, a gyártási költséghez közeli áron. Newsom szerint semmi nem mutatja meg jobban a sokszor kudarcos piaci mechanizmust, mint az inzulin ára, sok amerikainak ugyanis havonta 300-500 dollárt kell fizetnie az életmentő készítményért. „Kalifornia most a saját kezébe veszi a dolgokat” – jelentette be a kormányzó.

Nem hirtelen jött ötletről van szó, ugyanis Newsom már 2019-es hivatalba lépésekor utasította a kaliforniai egészségügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, hogyan csökkenthetné az állam a drága, vényköteles gyógyszerek árát. A tervezett állami gyártás ennek a vizsgálatnak a következménye.

Kalifornia kétlépcsős megközelítést alkalmaz. Rövid távon ajánlatkérést írt ki olyan meglévő vállalkozásoknak, amelyek a következő néhány évben alvállalkozóként generikus inzulingyógyszert gyárthatnának az államnak, hogy a lehető leghamarabb könnyítsenek a betegek életén.

Hosszú távon azonban a tervek szerint egy kormányzati dolgozók által működtetett, kormányzati tulajdonú, gyógyszereket gyártó állami gyárat terveznek. Így Kaliforniának saját állami létesítményei lennének, amelyekben civilek dolgoznának, és amelyek a generikus inzulingyógyszert az előállításához szükséges költséggel megegyező áron értékesítenék, esetleg néhány százalékot tennének rá a program járulékos költségeinek fedezésére. Amint a termelés beindul, Kaliforniának több célszalagot is át kell szakítania – a legfontosabb, hogy olyan terméket állítson elő, amely az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) szerint felcserélhető a meglévő inzulinkészítményekkel.

A magyar rendszer más, a helyettesíthetőség is az

Néhány héttel ezelőtt az RTL Híradó számolt be arról, hogy hiány van a gyógyszertárakban az egyik inzulininjekcióból. Megkérdeztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, hogy február közepén pontosan mi a helyzet az ellátással és a helyettesíthetőséggel. Az OGYÉI közölte, hogy a Fiasp nevű inzulinkészítmények hiánylistára kerültek, mivel a forgalombahozatali engedély jogosultja bejelentette, hogy gyártási gondok miatt nem tud belőlük szállítani. A nevezett készítmények hatóanyaga insulin aspart, ezzel a hatóanyaggal több más készítmény is rendelkezik centrális engedéllyel, továbbá a forgalombahozatali engedély jogosultjának is létezik másik inzulin aspart készítménye (NovoRapid), amely háromféle kiszerelésben is elérhető, ezekkel tehát a Fiasp helyettesíthető. A gyógyszertárak készlete között jelentős eltérés lehet, ezért előfordulhat, hogy egy készítmény, amely nem található meg valamelyik gyógyszertár készletén, egy másik patikában készleten van – tették hozzá.

Mennyire nyerhető a per és mi lehet a következménye?

Több külföldi lap is úgy értékelte az ügyet, hogy Kaliforniában van a legjobb otthona egy ilyen projektnek, ugyanis a kormányzó már így is rengeteg politikai és pénzügyi tőkét fektetett bele: ha az olcsó generikus inzulingyógyszer előállítása életképes tervnek bizonyul, annak komoly következményei lehetnek, és messze túlmutatnak majd az inzulinon. A Vox szerint, ha a koncepció működik, potenciálisan létrejöhet egy kezdetleges állami piac, ráadásul komoly nyomás nehezedik majd a gyártókra és a juttatáskezelőkre is, akik kénytelenek lesznek valamilyen ésszerű árat belőni a termékeikre.

A Harvard jogi szakértője szerint az inzulinszerek különösen jó kísérleti eseteket jelentenek a főügyészeknek, hiszen régi gyógyszerről van szó, így a nagy gyártók kevésbé tudnak azzal érvelni, hogy új és élvonalbeli készítményt kell fejleszteni drágán, és időigényesen. Ráadásul, ha a betegek a gyógyszer magas ára miatt megpróbálják nélkülözni az inzulint, az bizonyíthatóan károsítja az egészségüket, ez pedig hosszú távon az egészségügyi rendszeren csattan. 

Nyitókép: Justin Sullivan/Getty Images