Boltbojkottal tiltakoznak az ársapkák ellen Horvátországban

Bojkott és vásárlói magatartás

Braunmüller Lajos, a Portfólió csoport Agrárszektor főszerkesztője szerint a horvát ársapka és a vásárlói bojkottok inkább szimbolikus lépések, hiszen nem a kereskedők szabják az árakat, hanem a piaci környezet határozza meg azokat. A kereskedők nem tehetnek arról, hogy a fogyasztók drágább termékeket vásárolnak, hiszen az árképzés mögött számos gazdasági tényező áll, amivel nem tudnak mit kezdeni.

A magyar piacon tapasztalható drágulás

A magyar piacon is hasonló trendek figyelhetők meg. A fogyasztás lassan épül vissza, de a keresletet csak a legszükségesebb élelmiszerek kielégítése jellemzi. Az élelmiszerárak emelkedését több tényező is befolyásolja: a mezőgazdaság drágulása, például a tej ára, valamint a minimálbér emelkedése, ami hatással van az ipar bérköltségeire is. A forint gyengülése és a világpiaci áramlások tovább növelik a nyomást.

Mi a megoldás?

A megoldás kulcsa a hatékonyabb élelmiszeripari működés lenne, de az iparági fejlesztések hatásai csak hosszú távon, 2-3 év múlva lesznek érzékelhetők. Az adócsökkentés ugyan segíthetne a helyzeten, de a költségvetési hiány miatt erre nem látszik lehetőség. Braunmüller Lajos véleménye szerint az emberek által szervezett boltbojkottok nem hoznak tartós eredményt, mivel a vásárlók szükségletei nem változnak, így a fogyasztás nagy része továbbra is elkerülhetetlen.

Bojkottok és piaci hatásai

A horvát helyzet és a tervezett bojkotthullámok felvetik a kérdést, hogy a vásárlói összefogás mennyire képes változtatni a piac dinamikáján. Habár a szimbolikus lépések fontos figyelemfelkeltést eredményeznek, a gazdasági tényezők összetettsége miatt a hosszú távú változásokat inkább a strukturális reformok és a gazdasági fejlődés hozhatják el.