A megugrott inflációnak is majdnem duplájával, átlagosan 8,3 százalékkal drágult az étkezés egyetlen év alatt. Ezt a Portfólió számolta ki. Szerintük ezért érzékeljük gyorsabbnak a pénzromlást, mint amekkorával a Statisztikai Hivatal kalkulál. A napi bevásárlás többe kerül, de például a ruhák ára alig változott. 

A szuperállampapírral elérhető teljes hozam lenullázódhat, ha marad a januárban mért rekordmagas infláció. Ezt mondta Híradónknak a Bankmonitor szakértője. A szuperkötvény egyébként a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma az állampapírpiacon. Tavaly június óta lehet ilyet venni. Azóta a magyarok csaknem 3200 milliárd forintot fektettek ebbe.

Korrekciót követel a minimálbéreseknek és a nyugdíjasoknak a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ennek oka, hogy a vártnál is magasabb lett az infláció januárban, miközben tovább gyengült a forint. A személyi jövedelemadó csökkentését és azonnali nyugdíjkiegészítést akarnak. A kormány azt írta, ha felgyorsul az infláció, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Az infláció több mint duplájával, átlagosan 7%-kal drágult az étkezés egyetlen év alatt - ezt a Portfólió számolta ki. Szerintük emiatt érzékeljük nagyobbnak az inflációt, mint amekkorával az állami Statisztikai Hivatal kalkulál. A napi bevásárlás többe kerül, de a ruhák és a tartós fogyasztási cikkek ára alig változott.

Az infláció háromszorosával, egyetlen év alatt átlagosan 8,4%-kal drágult a kenyér - a félbarna a leginkább, 14%-kal a KSH adatai alapján. A sütőipari érdekképviselet elnöke szerint az idei gabonatermés ígéretes, de azt mondja, versenyt futnak a pékek megtartásáért.  

3500 forinttal, több mint havi 133 ezer forintra nő az átlagnyugdíj januártól a kormány szerint. Ezt Híradónk megkeresésére közölték. Egy hete 2,7%-os emelést hirdetett ki a Közlönyben, pedig ennél a jegybank is magasabb inflációval számol. A Nyugdíjasok Országos Képviselete már a válság miatt felfüggesztett korrekciós szabályok visszaállítását kéri a miniszterelnöktől, hogy a növekvő munkabérekhez is igazítsák a nyugdíjakat.

Kérdések a nyugdíjrendszerről: hogy hat a nyugdíjasokra a hirtelen megugrott infláció, hiszen az ő fogyasztásuk jellege a többségtől eltérő – például nem vesznek pelenkát, de sokat költenek gyógyszerre. Aztán: a nyugdíjrendszer igazságtalanságai – új és régi, szegény és tehetős nyugdíjasok. És nálunk is tervezik, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra.

Öt és fél éve nem volt olyan magas az infláció, mint most. Júliusban átlagosan 3,4 százalékkal nőttek az árak, az egy évvel korábbihoz képest. A benzin 17 százalékkal, a zöldség és a tűzifa 13 százalékkal drágult, és majdnem 10 százalékkal kell többet fizetni a zöldségekért, valamint vajért is

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Évente átlagosan 4-5 százalékos infláció feletti hozamot teljesít a négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár, ez derül ki a Nemzeti Bank adataiból, erről a Világgazdaság írt.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?