Amerika felvásárolja az orosz tajga fáit, emiatt megduplázódott a raklapok ára, amelyekre ráadásul illegális biznisz épült. Az e-kereskedelem igényei növelik az újrahasznosíthatatlan hulladékot, így a világ vagy a fákat irtja vagy műanyagba fullad.

A magyar jegybank ügyvezető igazgatója szerint a hazai pénzromlás főleg külső hatások eredménye.

Hiába gyorsult évtizedes csúcsra az infláció, nem vásárolnak kevesebbet a magyarok. Sőt, összességében majdnem két és fél százalékkal több árut vesznek, mint tavaly – a KSH friss adatai szerint. Emiatt a járvány előttinél is élénkebb karácsonyi forgalmat várnak a kereskedők. Szövetségük úgy számol, csak az ünnepi sütés-főzésre akár 30 ezer forintot költhet egy átlagos család.

Öt százalékkal emeli jövőre a kormány a nyugdíjakat – ezt Orbán Viktor jelentette be a parlamentben. A kormány azért ad a korábban tervezett 3 százaléknál magasabb összeget, mert a jegybank jövőre is öt százalékos inflációval számol. A parlamentben az ellenzék épp a magas infláció és a gyenge forint miatt bírálta a kormányt. A miniszterelnök azt mondta, azért emelik a minimálbért, hogy az emberek mindent meg tudjanak venni.

Az ideinél is nagyobb lehet az élelmiszerek drágulása jövőre a GKI friss előrejelzése szerint. A jegybankelnök kedden jelentette be, hogy már ők is 5 százalék körüli inflációval számolnak 2022-re, emiatt még tovább emelik a kamatokat. A Bankmonitor úgy számol, egy átlagos lakáshitel törlesztője hamarosan akár 15 és fél százalékkal lehet magasabb, mint év elején. 

A Reggeli nézői hozzászokhattak, hogy próbálunk segíteni a pénzügyi és gazdasági témák útvesztőiben is. Amiből most van szép számmal, elég csak a jegybanki alapkamat emelésre, a dráguló hitelekre a magas inflációra vagy éppen a forint történelmi mélypontjára gondolni.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

2017 óta folyamatosan nőtt az infláció mértéke, amit a koronavírus első hulláma enyhített, októberben mégis hat és fél százalék körül mozgott, novemberre pedig még ennél is többet várnak a szakemberek. Habár az élelmiszerboltok forgalomcsökkenést nem tapasztalnak, az üzletekben is érezhető, hogy a vásárlók egyre kevesebbet kapnak a pénzükért. A paprika például 10 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor.

Hajszál választja el a forintot történelmi mélypontjától. Bár nagyobb mértékben és gyorsabban emelt kamatot a jegybank, hogy fékezze az inflációt, de a GKI szerint újabb drágulás jöhet. Bod Péter Ákos a jegybank korábbi elnöke az RTL Híradónak kevésnek nevezte az eddigi intézkedéseket. A bankközi piacon most 368 forintot kérnek egy euróért. Néhány élelmiszer ára azonnal emelkedhet az árfolyamgyengülés miatt.

Az elmúlt két alkalomnál nagyobb, 30 bázispontos kamatemelésről döntött a jegybank, hogy megfékezzék az egyre gyorsuló inflációt. De a lakáshitelek még ennél is jobban drágulhatnak. Egy tízmillió forintos kölcsön már az eddigi emelések miatt is ötezer forinttal kerül többe havonta, mint az év elején. A jegybank tovább gyorsuló drágulásra számít novemberben.

Alacsonyabb lesz az infláció a következő hónapokban a GKI szerint, miután a kormány hétfőtől 480 forinton befagyasztja a 95-ös benzin és a gázolaj árát. A boltokban azonban nem várnak árváltozást. Az RTL Híradónak nyilatkozó közgazdász szerint akár benzinhiányt is okozhat a döntés, amely nem a szegényebbeken segít. A kormány úgy reagált, a kisvállalkozóknak és az olcsóbb autók tulajdonosainak kedveznek.

A várakozásoknál is jobban, 6 és fél százalékra gyorsult az infláció októberben - a KSH friss jelentése szerint. 9 éve nem mérték ekkorára. A liszt egyetlen hónap alatt 7%-kal drágult, a burgonyáért pedig 27%-kal többet kérnek, mint egy éve. A Portfólió további áremelésekkel számol. A DK a pénzügyminiszter azonnali bizottsági meghallgatását kezdeményezi. A Fidesz szerint a kormány intézkedései védik az emberek megélhetését.

Várhatóan majdnem 5%-kal drágulnak az autópálya matricák január elsejével. Egy tavalyi rendelet alapján automatikusan emelkednek, az infláció mértékével, ami 9 éves csúcsára gyorsult az elmúlt hónapokban. A havi matrica 5 ezer forint fölé, a megyei pedig csaknem 5 és fél ezer forintra drágulhat.

Tovább tarthat és magasabb lehet a drágulás, módosította korábbi inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank. Most úgy számolnak, akár 4,7 százalék is lehet az infláció idén. A 3 százalékos cél elérését is későbbre tolta. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a jegybank előrejelzése további kamatemelést vetít előre, amely számos területen további drágulással járhat.

A 6 forintos emelés után 457 forint lesz a benzin literenkénti átlagára. Az infláció és a megnövekedett kereslet miatt most nagyjából 90 forinttal drágább az üzemanyag, mint tavaly ilyenkor. A kormány ennek ellenére nem tervezi, hogy csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját.

Legalább dupla akkorának érzi a drágulást egy átlagos magyar, mint amekkora inflációt mér a KSH - a Portfolio szerint. Úgy számolnak, hogy a gyakran vásárolt termékek ára jobban emelkedik. Például a csirkemellfilé 15 százalékkal többe kerül, mint egy éve, de a férficipők olcsóbbak lettek. Az infláció újra majdnem 5 százalékra gyorsult a legfrissebb adatok szerint.

Nyolc és fél százalékos kompenzáció jár a nyugdíjasoknak, mert magasabb az infláció, mint amennyivel a kormány tervezett. Novemberben, egyösszegben érkezik a plusz pénz. Átlag 13 ezer forint, de tízezrek feleennyit sem kapnak majd. Ezt a nyugdíjguru.hu számolta ki a KSH adataiból. A Statisztikai Hivatal úgy számol, újra majdnem 5%-ra gyorsult az infláció augusztusban. 

Csökkent a reálbér júniusban, ilyen 8 éve nem fordult elő. Mindössze 3 és fél százalékkal nőtt az átlagkereset, miközben az infláció több mint 5 százalékra gyorsult. A KSH részben az egészségügyi dolgozók tavalyi félmilliós, egyszeri jutalmával magyarázza a mostani reálbércsökkenést. A Portfolio úgy számol, a cégeknek is kevesebb jut fizetésemelésre.

A magas infláció miatt mostanra kevesebbet ér a minimálbér, mint tavaly - ezt állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Azt kérik, hogy a kormány januárban egy lépéseben emelje kétszázezer forintra a legalacsonyabb fizetéseket. A kormány az RTL Híradónak azt írta, hogy erről a nemzeti konzultáció eredményének ismeretében döntenek majd.

Júliusban hosszú idő után csökkent az infláció, a drágulás azonban nem állt meg, sőt bizonyos területeken még erősödött is. Elemzők szerint az elszabaduló árak a gazdaság újra indulásának velejárói, bár korábban azt jósolták nyárra megáll a drágulás, hát nem történt meg. De hol a vége?

Tovább fűtheti az inflációt, hogy emelkedtek az energiaárak. A gáz négyszeresébe kerül Európában, mint egy éve, az áramért pedig a másfélszeresét kérik - az állami Energetikai Hivatal friss elemzése szerint. A lakossági rezsidíjakat befagyasztották Magyarországon, de a cégek költségei emelkednek, és emiatt az alapvető élelmiszerek is drágulhatnak.

Újabb 3 tized százalékponttal 1,2 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. A várakozásoknál is nagyobb emeléssel az előző hónapokban öt százalék fölé emelkedő inflációt szeretnék megfékezni. A hírre azonnal erősödni kezdett a forint. A hitelek viszont tovább drágulhatnak a döntés miatt.

Már magasan a magyar infláció a legnagyobb az Unióban. 5 egész 3 tized százalékra mérte az Eurostat júniusban, kiugróbbra a második helyezett, lengyel drágulásnál. Hiába avatkozott be a jegybank, egyelőre az uniós átlag majdnem két és félszerese az áremelkedés nálunk. A GKI szerint a gyenge forint miatt.

Havi 6-8 ezer forinttal drágulhat egy átlagos lakáshitel törlesztője 1 százalékpontos kamatemelés után a Bankmonitor szerint. Egyelőre 0,3 százalékponttal húzta fel az alapkamatot a jegybank, de mostantól havonta emelhetnek rajta a megugrott infláció miatt. Matolcsy György elnök szerint a kormány jövő évi költségvetése tovább fűti a pénzromlást. A kormány szerint dinamikusan csökkentik a hiányt.

Növeli az egyenlőtlenséget és tovább gerjeszti az inflációt a bejelentett SZJA-visszatérítés a miniszterelnök korábbi gazdasági tanácsadója szerint. Csaba László közgazdász professzor az RTL Híradónak azt mondta, a kitűzött intézkedéseknek mindenki fizeti majd az árát. Úgy számol, a kormánynak most a költségvetési egyensúlyt kellene visszaállítania, a költekezésnek egy éve lett volna helye.

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábban mért mutató. Idén több mint 8 éves csúcsra emelkedett az éves infláció Magyarországon. Ennek a szakértő szerint elsősorban globális okai vannak. Tavaly a járvány kitörésekor nagyon sok termék és szolgáltatás ára bezuhant. Most pedig a magasba ugrott.

Évközi minimálbér-emelést követelnek a szakszervezetek, miután a vártnál magasabb infláció elviheti a kötelező legkisebb keresetek idei, mindössze 4%-os növekedését. Több mint egymillió dolgozó fizetése most kevesebbet ér, mint tavaly. A munkáltatók akkor kompenzálnának, ha a kormány csökkenti az őket terhelő adót.

A gyenge forint hatására lőtt ki az infláció a GKI szerint. Áprilisban az egész Európai Unióban nálunk mutatták ki a legnagyobb áremelkedést, ami 5,2 százalék volt. A belföldi termelés is drágult a külföldről hozott nyersanyagok miatt. A 19 uniós tagállamban, ahol euróval fizetnek, átlagosan csupán 1,6 százalékos inflációt mért az Eurostat.

5 százalék fölé gyorsult az infláció áprilisban - jelentette a KSH. 8 és fél éve nem mérték ekkora áremelkedést Magyarországon. Az étolaj több mint 20%-kal, az üzemanyagok pedig majdnem 40%-kal többe kerülnek, mint egy éve. Ráadásul a magyarok többsége az infláció többszörösének érzékeli a drágulást egy friss, reprezentatív kutatás szerint.

Emelhetik a nyugdíjakat a következő hónapokban - a kormány javaslata szerint. A Pénzügyminisztérium már most 3,6%-os éves inflációval számol, pedig a nyugdíjasok csak 3%-os emelést kaptak januárban. A tervezett és a valós infláció különbségét idén először kompenzálnák november előtt. Egy átlagos nyugdíjas 4.500 forintra számíthat az év első 5 hónapja után, ha májusban fizetnék a kiegészítő emelést.

Kiugró drágulás jöhet a következő hónapokban a Nemzeti Bank szerint. Matolcsy György néhány órája azt mondta, átmenetileg gyorsul az áremelkedés a következő hónapokban. Szerinte az infláció jövő év elejére 3 százalék körül stabilizálódhat. Ma újra 367 forintot kértek egy euróért. A pénzünk így 17 százalékkal kevesebbet ér, mint 3 éve, miközben például a cseh korona 3 százalékot se veszített értékéből.

Magyarországon volt a második legmagasabb az infláció az uniós országok között 2020-ban - ezt mérte az Eurostat. Egyedül a lengyeleknél rosszabb a helyzet. Nálunk 11-szer nagyobb áremelkedést mutattak ki, mint az euróövezetben átlagosan. Nem csak az élelmiszerek, a lakásfelújítás és az autójavítás is átlag felett drágult Magyarországon. Részben a rekordgyenge forint miatt.

Minden autópálya-matrica drágul január elsejétől. Egyelőre 3,9 százalékot emel a kormány, de ezután évente növelni fogják a tarifákat az infláció mértékével. Egy havi matrica már jövőre csaknem 5 ezer forintba kerül majd. Könnyítésnek szánják, hogy 2021-től egy éves országos matricával kiválthatja a pótdíjat, aki jogosulatlanul hajtott a sztrádára. 

3%-ra lassult az infláció októberben a KSH friss jelentése alapján. A legtöbben viszont legalább kétszer akkora drágulást érzékeltek a GKI Gazdaságkutató szerint. Ismét a benzin ára esik, de ez kevesebbeket érint, mert ritkábban autózunk a koronavírus második hulláma miatt. Az élelmiszerek viszont 6 és fél százalékkal többe kerülnek, mint egy éve.

Megugrott a liszt ára, tovább drágulnak a pékáruk. Majdnem tizedével kevesebb gabona termett Európában a szélsőséges időjárás miatt. Magyarországon már 25 százalékkal többe kerül a kenyér, mint két éve. Szeptemberben nálunk mérték a második legmagasabb inflációt az unióban, miközben sok tagállamban csökkentek az árak.

Visszamenőleges nyugdíjemelés jön, miután 1,2 százalékponttal magasabban alakult az infláció, mint amennyit a kormány tervezett. Egy átlagnyugdíjas összesen csaknem 19 ezer forint pluszt kaphat novemberben - az év első 11 hónapjára. Nagyjából 2 millió 600 ezer embernek jár majd nagyobb juttatás. Aki idén ment nyugdíjba, nem jogosult az emelésre. 

Az infláció kétszeresével drágult a tej és a kenyér - a KSH friss jelentése szerint. Úgy számolnak, a tanszerek ára is átlag felett emelkedett iskolakezdésre. A GKI Gazdaságkutatónál azt mondják, hamarosan még jobban drágul az élet. A forint 5 hónappal ezelőtti szintjére gyengült, újra 360 forintot kérnek egy euróért.

A megugrott inflációnak is majdnem duplájával, átlagosan 8,3 százalékkal drágult az étkezés egyetlen év alatt. Ezt a Portfólió számolta ki. Szerintük ezért érzékeljük gyorsabbnak a pénzromlást, mint amekkorával a Statisztikai Hivatal kalkulál. A napi bevásárlás többe kerül, de például a ruhák ára alig változott. 

A szuperállampapírral elérhető teljes hozam lenullázódhat, ha marad a januárban mért rekordmagas infláció. Ezt mondta Híradónknak a Bankmonitor szakértője. A szuperkötvény egyébként a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma az állampapírpiacon. Tavaly június óta lehet ilyet venni. Azóta a magyarok csaknem 3200 milliárd forintot fektettek ebbe.

Korrekciót követel a minimálbéreseknek és a nyugdíjasoknak a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ennek oka, hogy a vártnál is magasabb lett az infláció januárban, miközben tovább gyengült a forint. A személyi jövedelemadó csökkentését és azonnali nyugdíjkiegészítést akarnak. A kormány azt írta, ha felgyorsul az infláció, megteszik a szükséges intézkedéseket.

3500 forinttal, több mint havi 133 ezer forintra nő az átlagnyugdíj januártól a kormány szerint. Ezt Híradónk megkeresésére közölték. Egy hete 2,7%-os emelést hirdetett ki a Közlönyben, pedig ennél a jegybank is magasabb inflációval számol. A Nyugdíjasok Országos Képviselete már a válság miatt felfüggesztett korrekciós szabályok visszaállítását kéri a miniszterelnöktől, hogy a növekvő munkabérekhez is igazítsák a nyugdíjakat.

Kérdések a nyugdíjrendszerről: hogy hat a nyugdíjasokra a hirtelen megugrott infláció, hiszen az ő fogyasztásuk jellege a többségtől eltérő – például nem vesznek pelenkát, de sokat költenek gyógyszerre. Aztán: a nyugdíjrendszer igazságtalanságai – új és régi, szegény és tehetős nyugdíjasok. És nálunk is tervezik, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra.

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Évente átlagosan 4-5 százalékos infláció feletti hozamot teljesít a négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár, ez derül ki a Nemzeti Bank adataiból, erről a Világgazdaság írt.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?