Egekben a csomagolás és a szállítás ára, további drágulás jöhet a boltokban

Hónapok óta egyre nagyobb az infláció Magyarországon, ezért sokan naponta hüledeznek a boltok polcai előtt és csodálkoznak rá a pénztárnál kapott blokkra: lényegében az összes hétköznapi termék ára megugrott idén. Ám nem csak a vásárlók vannak leforrázva: Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint a magyar termelők is értetlenül állnak néhány nélkülözhetetlen tömegáru drágulása előtt, amelyek nélkül megbénulna a világgazdaság. Ezek költsége pedig vastagon beépül a kiskereskedelmi árakba is.

Sebesta Péter az rtl.hu-nak elmondta: alig fél év alatt az Európában leggyakrabban használt, fából készült EURO raklapok ára a duplájára nőtt. Szintén megduplázódott a csomagoláshoz használt kartonpapír, valamint jelentősen emelkedett a műanyag-fólia ára is.

„Bármilyen terméket veszünk is le a polcról, annak árában kilónként 12 forintot is jelenthet a papírból készült gyűjtőkarton, illetve 10-15 forintot a fólia ára” – tette hozzá Sebesta.

Az USA felvásárolta az európai fát

Baracsi István cége 36 éve gyárt raklapokat Magyarországon, a 2021-ben elszabadult faanyag-árak őt is érintették. Szerinte a drágulás a koronavírusjárványnak és a korábbi amerikai elnöknek, Donald Trumpnak is köszönhető. 2018-ban ugyanis Trump 20 százalékos büntetővámot vetett ki a Kanadából importált fenyő-fűrészárukra, bár ennek mértékét később a Kereskedelmi Világszervezet döntése miatt csökkentették.

A Covid-járvány gazdasági sokkja után, a felpörgő amerikai építőipar a hirtelen megugró alapanyagszükségletet, a kanadainál még így is jóval olcsóbbnak számító, európai fenyőből fedezte. Ennek legnagyobb része Oroszország végtelennek tűnő tajgaerdőiből származik, ahol Baracsi István szerint erdőgazdálkodás helyett tarvágás zajlik, vagyis az oroszok igyekeznek minden felmerülő igényt kielégíteni. Baracsi cége is innen, illetve Szlovákiából és Romániából importálja a fenyőt, mivel a magyar nyárfából készült raklapot kockázatos lenne használni például az élelmiszeriparban, mert bepenészedik.

A növekvő kereslet az árakon is meglátszik. Baracsi elmondása szerint a legnagyobb raklapfelhasználónak és gyártónak számító Németországban év elején még 8 euró volt az EURO raklap ára, ami nyárra 23-25 euróra nőtt. Az emelkedés Magyarországon valamelyest mérsékeltebb volt, csupán kétszeresére nőttek az árak.

Bernd Dörre, az Európai Raklap Szövetség (European Pallet Association, EPAL) ügyvezető igazgatója az rtl.hu megkeresésére azt közölte: a paletták jelentős drágulásának oka kizárólag a fa áremelkedése volt, ez az alapanyag teszi ki ugyanis egy új EURO raklap árának mintegy 80 százalékát, így a fa árának változása közvetlen hatással van az EPAL EURO raklapok árára.

Az rtl.hu információi szerint az elszabaduló árak új szintre emelték az európai raklaphamisítást, ami hatalmas biznisz Magyarországon is. Vannak olyan szállítmányozók, akiknél bevett gyakorlat, hogy az áruval megpakolt új vagy nem túl régi raklapok helyett, a lerakodás után csereraklapként pocsék állapotú, hamisított, az utak mentén sokszor látható raklaptelepekről szerzett palettákat adnak vissza, az újakat pedig egyszerűen eladják. Mivel több tízezres tételről van szó, ez komoly veszteséget jelent, hacsak a cégek nem ellenőrzik megfelelően a visszaáramló paletták minőségét.

Dörre szerint az illegálisan előállított raklapok használata jelentős kockázatokat rejt a vállalatoknak. A hamisított raklapok vizsgálatakor ugyanis kiderült, hogy túlnyomó többségük alacsony minőségű anyagokból készült, ezért nem rendelkezik az igazi EPAL EURO raklapok stabilitásával és terhelhetőségével.

Kína és az internetes árudömping is felelős a drágulásért

A szállításhoz használt raklapok mellett a csomagolóanyagok ára is megugrott. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkárát szerint ez elsősorban a globális alapanyag-árak emelkedésének köszönhető, aminek a fő oka Kína.

Kína gazdasága a 2019 év végi, 2020 éveleji megtorpanását követően újra növekvő pályára állt, nyers- és alapanyagszükséglete megugrott.

 – írta Nagy Miklós. A drágulásban szerinte az is közrejátszott, hogy megszűnt az árufuvarozás állami támogatása, márpedig hosszú éveken át ez biztosította az országból érkező termékek kedvező árát. A CSAOSZ főtitkára úgy véli, a főképpen Kínából származó, például az Alibaba online áruházból rendelt termékek özönének is árfelhajtó hatása van a csomagolóanyagokra. Az e-kereskedelem térhódításával ugyanis jellemzővé vált a „túlcsomagolás”, amit a hagyományos áruszállítás során fellépő igénybevételekhez képest sokszoros és durva erőhatások elviselésére kell kialakítani.

Ráadásul ezzel a trenddel a hulladékképződés helye is megváltozik. Ugyanis a hagyományos kiskereskedelemben elkülönítetten gyűjthető csomagolási hulladékok (vagyis a kartondobozok és a műanyagfóliák) az e-kereskedelemben átkerülnek a végfelhasználókhoz, ahol nem feltétlenül kerülnek vissza a szelektív hulladékgyűjtés áramába. A kommunális hulladékból kikerülő csomagolások pedig gyakran nem alkalmasak újrahasznosításra – állítja a CSAOSZ főtitkára.

Nagy Miklós szerint a műanyag csomagolóanyagok terén nemcsak további, mintegy 50 százalékos drágulással, hanem ellátási fennakadással is számolni kell 2022-ben. Ennek főként az az oka, hogy drágább lett az import. Ez részben a gyengülő forintárfolyamnak, részben pedig a mintegy 10-szeresésre dráguló fuvarköltségeknek köszönhető. Az utóbbit a kritikussá vált globális konténerhiány miatti drágulás is erősíti. A CSAOSZ főtitkára szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi 10 évben csökkentek az európai műanyaggyártó kapacitások.

A fém és papír csomagolóanyagok terén sem jobb a helyzet: alapvetően az import drágulása és a kereslet növekedése nyomja felfelé az árakat. Nagy Miklós szerint a címkepapírok és a kartonok átlagosan 20 százalékot drágultak. A részben cellulóz alapú, illetve hulladékpapír eredetű csomagolóanyagok ára viszont 50-70 százalékkal emelkedett. Ezeknél már az energiaköltség is árfelhajtó tényező.

Papír vagy műanyag? Melyik a zöldebb?

Az infláció mellett súlyos környezetvédelmi aggályokat vet fel a globális raklap- és csomagolóanyag-termelés. Úgy tűnik, az óceánok és a légkör védelme miatt a világ a műanyag-mentesítés mellett döntött, ám ennek a jelen technológiai feltételei mellett egyetlen gazdaságos alternatívája van: a fa- és papírfelhasználás növelése. Baracsi István raklapgyártó szerint könnyen belátható, ha tömegével kezdenénk kőolaj-alapú vagy más technológiájú műanyagból raklapot gyártani, hogy megóvjuk például a szibériai erdőket, az nemcsak további drágulást eredményezne, de az elhasználódás miatt keletkező, lebomlásra képtelen műanyag-hulladék további környezeti terhelést jelentene. Baracsi üzemében az újrahasznosításban hisznek, rengeteg préselt tuskót használnak, amit Hollandiában gyártanak, főleg selejtezett, ledarált raklapokból.

A CSAOSZ főtitkára ellenben úgy véli, hogy a csomagolások környezetvédelmi okokból erőltetett műanyag-mentesítése valójában környezeti károkat okoz. Nagy Miklós szerint a műanyagok jelentik a legkevesebb anyagfelhasználással és „a termékigényhez mérnöki úton legpontosabban illeszthető” csomagolási megoldást, amelynek közel azonos értékű alternatívája rendszerint magasabb anyagfelhasználással és környezetterheléssel érhető el. A főtitkár szerint a műanyagok ugyan korlátozottan helyettesíthetők papírral, azonban azonos cél esetén, tömegben mérve ez nagyjából négy-, ötszörös anyagfelhasználást igényel. A főtitkár hozzátette: Európa nagyságrendileg 50 millió tonna műanyagot gyárt évente, amelynek 40 százaléka csomagolási célú. Ha ennek csak az 1 százalékát próbálnánk jelenleg papírral helyettesíteni, az már egy „jó teljesítményű papírgyár” éves kapacitásának felelne meg.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a szállítás és a csomagolás területén sincs egyelőre semmi jele az árcsökkenésnek, ezért lehet, hogy ideje megbarátkoznunk a gondolattal: az olcsó tömegtermékekre épülő világgazdaság aranykora lassan véget ér.

Nyitókép: A raklapokat gyártó Rozifa Kft. piliscsabai üzeme 2020. június 25.-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI