Mi a THM jelentése? Hát az EBKM-é? És a POS, BAR, BUBOR micsoda? – ezt jelentik a bűvös pénzügyi rövidítések

ATM

Ezt a rövidítést szinte mindenki ismeri, és tudja, hogy bankautomatát jelent. Az eredeti jelentését viszont annál kevesebben. Ez az angol Automated Teller Machine, vagyis automata pénztáros gép (automata bankpénztáros) kifejezés rövidítése. 

Az első ATM-et 1967-ben üzemelték be Londonban, és még csekkeket fogadott el. Nem sokkal később persze már bankkártyával is lehetett használni az automatákat, amelyek közül sok ma már akár okoseszközzel, mobillal is igénybe vehető, ha digitalizáljuk a bankkártyánkat.

PIN

A PIN-kód jelentését is ismeri jóformán mindenki, csak nem tudja, miért éppen PIN ez a 4-6 vagy még több számjegyből álló titkos kód, amely szükséges bizonyos pénzügyi műveletek elvégzéséhez. A PIN az angol Personal Identification Number, vagyis a személyes azonosító szám rövidítése. A PIN-kódokat először az ATM-es készpénzfelvételeknél kezdték használni, hogy biztonságosan azonosíthassák azt az embert, aki pénzt akart felvenni a bankszámláról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bankkártyákhoz kapcsolódó PIN-kódra nagyon kell vigyázni, soha senkinek ne árulja el ezt az adatot. 

Még a banki ügyintézők sem ismerik ezeket a számokat, ezért ha valaki telefonon ilyet kér, az biztosan csaló.

POS

A POS az a terminál a boltokban, éttermekben, amelyen keresztül fizethetünk a bankkártyánkkal. A hárombetűs szó az angol Point of Sale – vásárlás helye kifejezésből származik, és a készpénzmentes értékesítési pontot jelent. Vagyis olyan kereskedőt, szolgáltatót, amely ilyen módon készpénz nélkül is lehet vásárolni. 

Ezeket a rendszereket először az Egyesült Államokban vezették be az 1970-es évek elején, ezeken a terminálokon azonban csak egyes boltok vagy bankok által kibocsátott kártyákkal lehetett fizetni. A tömeges elterjedés csak később, az 1980-as években történt meg, amikor megjelentek a banksemleges, mindenki által használható terminálok. (A friss hírek szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt szeretné, ha a bankok a POS-terminálokat úgy alakítanák át, hogy azon az éttermi számla rendezése mellett egy Tip-funkcióval külön borravalót is tudjunk fizetni a pincérnek.)

CVV vagy CVC

A CVV vagy CVC az a 3-4 számjegyű kód, amely a bankkártyák hátoldalán szokott lenni, és általában az online bankkártyás vásárlásoknál kell használni. A három betű a Card Verification Value vagy Card Verification Code rövidítése, ezek magyar jelentése: kártya hitelesítési érték, illetve kártya hitelesítési kód. Fontos, hogy erre az adatra a kártyabirtokos fokozottan vigyázzon, és lehetőleg ne adja ki. Ha van rá lehetőség, akkor válasszon inkább olyan fizetési megoldásokat, mint az Apple Pay, Google Pay, Simple Pay, PayPal, amelyeknél ezek az adatok nem kerülnek a kereskedő kezébe. Internetes vásárlásnál csak akkor adja meg a kártyaadatait, ha elkerülhetetlen, és tényleg megbízható a kereskedő. A tisztességes kereskedők biztosan nem fognak visszaélni ezekkel az adatokkal, arra viszont nincs garancia, hogy kiberbűnözők nem törik fel a rendszereiket, és nem szereznek meg így bankkártyaadatokat.

DCC

Ezt a kifejezést már kevesebben ismerik. A Dinamic Currency Conversion, vagyis dinamikus devizaváltás kifejezés rövidítése. Külföldön lehet találkozni olyan ATM-ekkel és POS-terminálokkal, amelyek felismerik, milyen devizában vezetik a kártyához kapcsolódó bankszámlát, és felajánlják, hogy abban hajtják végre a tranzakciót. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy forint bankszámlás vásárló vagy készpénzt felvevő azt látja, hogy választhat: forintban vagy a helyi devizában történjen meg a tranzakció. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben az ATM-ek és a POS-ek jellemzően nagyon rossz árfolyamon váltanak, tanácsos mindig a helyi devizát választani a forint helyett.

BAR és KHR

Sokak számára ismerős a BAR-lista kifejezés is, ami nem a szórakozóhelyek névjegyzéke (bárlista), hanem a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben (BAR) szereplő adósok nyilvántartása volt. A BAR a régebbi elnevezés, újabban KHR-nek, vagyis Központi Hitelinformációs Rendszernek nevezik a nyilvántartást. 

Ebben a rendszerben a jó és rossz adósok hitelei is megtalálhatók.

A rossz adósok KHR-listájára azok a lakossági ügyfelek kerülnek fel, akiknek a lejárt (tehát időben ki nem fizetett) tartozása legalább 90 napon át meghaladja a minimálbér összegét. Ha rendezték az adósságot, még egy éven át tartják nyilván őket az megszűnt mulasztásos adósok listáján. Az aktív mulasztásos adósokat aktív BAR-osoknak, azokat, akik már rendezték a tartozásukat, de még nem kerültek ki a negatív nyilvántartásból passzív BAR-osoknak is szokták nevezni.

BUBOR és BIRS

A BUBOR és a BIRS a két legjellemzőbb referenciakamatláb Magyarországon, sok vállalati hitelnél és lakossági lakáshitelnél ezek alapján határozzák meg az ügyfeleknél a fizetendő kamatot, és a szerződések kamatfordulójakor ezek aktuális értéke módosítja azt. A BUBOR az egynapostól a 12 hónapos kamatperiódusú hiteleknél használatos, a BIRS az ennél hosszabb kamatperiódusoknál jellemző. Mindkettő angol mozaikszó, a BUBOR a Budapest Interbank Offered Rate, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, a BIRS a Budapest Interest Rate Swap, vagyis a budapesti kamatcsere ügyletek rövidítése.

THM

A THM-et minden banki hitelajánlatnál feltüntetik a kamat mellett. Ez a százalékban megadott teljes hiteldíj mutató (THM), amiből kiderül, hogy a kölcsön felvétele mekkora kiadással jár évente a futamidő alatt a felvett összeghez képest. Ez a százalékos szám jellemzően magasabb, mint a hitel szerződésben szereplő kamata, hiszen a mutatóba a bankoknak minden egyéb költséget is bele kell számolniuk, hogy a hitelek így összehasonlíthatóvá váljanak az ügyfelek számára. A THM-et Magyarországon 1997-ben vezették be az adósok védelmében. 

A THM kiszámításánál a következő tételekkel számolnak: kamat, kezelési költség, hitelfolyósítási díj, ügyintézési vagy hitelbírálati díj, értékbecslés és helyszíni szemle díja, ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, a hitelközvetítőnek fizetendő díj, bankszámlavezetés díja, egyéb adminisztrációs költség. 

A THM kiszámításánál bizonyos költségeket nem vesznek figyelembe, mint például az esetleges késedelmi kamat vagy a közjegyzői díj. Nagy Márton miniszter csütörtökön jelentette be a bankoknak, hogy 5 százalék alatti THM-eket szeretne a lakáshitelekre, miközben jelenleg 6,5 a legalacsonyabb, és inkább a 7 feletti ajánlatok a jellemzőek.

JTM

A JTM a jövedelemarányos törlesztési mutató rövidítése. A JTM szabályozza, hogy milyen arányban terhelhető hitellel a havi rendszeres jövedelem, mennyi lehet ehhez képest a maximális törlesztőrészlet. A JTM-et 2023. július 1-től minden 450 000 forint feletti hitelösszegnél vizsgálni kell. A JTM-szabályozás része a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kidolgozott adósságfék rendszernek, melynek célja megelőzni a lakosság túlzott eladósodását. Fontos tudni, hogy a hitelbírálatkor minden már meglévő kölcsön törlesztőrészlete beleszámít a JTM-be. Ha tehát új hitelt szeretne valaki felvenni, a korábban felvett kölcsönének részleteit is figyelembe véve vizsgálja a bank, hogy mekkora lehet a maximális havi törlesztőrészlete.

EBKM

Ahogy a hiteleknél a kamat mellett feltüntetik a THM-et, a betéteknél is ott kell szerepelni egy másik százalékos értéknek, az EBKM-nek is. Ez az egységesített betéti kamatláb mutató rövidítése, ami a magyarországi, betét jellegű pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát teszi lehetővé, hiszen kötelező, egységes módszerrel kell kikalkulálni és éves értékét megadni az adott konstrukcióra. A nem éves lekötött betéteknél időarányosan kapjuk meg az EBKM értékének megfelelő kamatot. Az EBKM számításakor a kamatnál csak a ténylegesen kifizetendő összeg vehető figyelembe, ugyanakkor ez nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének esetleges költségét. 

Azt is jó tudni, hogy az EBKM-be nem számítják be az adófizetési kötelezettséget, tehát a kamatként valóban kézhez kapott összeget ez még csökkentheti.

A szerző a Bank360.hu pénzügyi összehasonlító portál munkatársa.

Nyitókép: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images