Míg korábban néhány nap alatt megérkeztek a bizonyítványokhoz szükséges formanyomtatványok, most három hónapot kellett várniuk a szállításra.

Mit tanácsol a Cápák között milliárdosa? Mibe érdemes befektetni a pénzünket? 

A béremelésből nagy valószínűséggel bércsökkenés lesz.

A kenyér kilója már márciusban 500 forint fölé drágult átlagosan. Pécsi vásárlókat kérdeztünk.

A drágulás miatt jóval többe kerül az idei húsvét a tavalyinál, a Híradó által megkérdezett emberek ennek ellenére nem az ünnepi hozzávalókon spórolnak. Arra viszont jobban odafigyelnek, hogy miből mennyit vesznek, hogy kevesebb legyen a maradék. A pazarlás visszafogására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal külön is figyelmeztet, és tippeket is adnak. 

A drágulás számos okra vezethető vissza. 

Legdrámaiabban a margarin, a kenyér, a sajt és a baromfihús ára emelkedett egy év alatt.

A Kopint-Tárki szerint az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben.

Az éves infláció 16,7 százalékra nőtt, utoljára 2015-ben volt ekkora árdrágulás Oroszországban.

Orbán Viktor az RTL Híradónak azt mondta, minél tovább szeretné fenntartani az árstoppal kapcsolatos intézkedéseket, addig, amíg a gazdasági helyzet megkívánja.

Úgy tűnik,még a fideszesek is meglepődtek azon, hogy újra kétharmaddal nyertek. De hogyan tovább a magas infláció, egyre durvuló energiaárak, és a szomszédban dúló háború közepette. 

A sertéscomb árstopos termék, de nem a füstölt-kötözött változata.

A GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzése nem sok jóval kecsegtet.

Az infláció tetőzése júliusra várható.

A jegybank alelnöke megtakarításra biztatja az embereket.

Németországban már hiány van étolajból, az ok azonban csak részben a háború. Arról kérdeztük meg a legnagyobb láncokat, hogy Magyarországon is tapasztalható-e áruhiány. 

Az ukrajnai háború kitörése előtt készült felmérés szerint a Fidesz szavazóit az infláció, a korrupció és az egészségügy gondjai nem annyira zavarják. 

A jegybank friss előrejelzése már majdnem kétszer akkora inflációval számol éves átlagban, mint amennyivel decemberben terveztek. A drágulás elsősorban az élelmiszerpiacon lesz érezhető, a sertéshúsok és a gabonák is árrobbanás előtt állnak.

Pedig az év jól indult a magyar gazdaság számára, aztán jött a háború.

Az általunk kérdezett szakértő úgy számol, éves szinten akár 93 ezer forint kompenzáció is járhat egy átlagos nyugdíjasnak.   

Akár a 10 százalékot is megközelítheti az éves infláció idén.

A kormány is érzi, hogy túlságosan emelkednek az árak, ezért azt ígéri, már év közben megemeli a nyugdíjakat. 

Ezúttal 4,4 százalékra emelték az alapkamatot, de az év közepére ez várhatóan a 7 százalékos szintet is eléri majd.

A pénzügyminiszter szerint nem az infláció, hanem a gazdasági teljesítmény miatt nőtt óriásit az áfabevétel. Varga Mihály gazdaságilag nehéz időszakra számít.

A GKI vezérigazgatója szerint az áremelkedés szinte mindenhol érzékelhető lesz.

A párt feltalálta az úgynevezett „E-Forintot”.

Nem az árat emelik, hanem a méretet csökkentik. Így azért átélhetőbb, mit jelent a pénzromlás.

A KSH szerint 8,3 százalékra gyorsult a pénzromlás februárban.

A KSH legfrissebb tájékoztatása szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Hiába ennének hazai zöldséget és gyümölcsöt a magyarok, lassan luxuscikk lesz egy kiló magyar paprika vagy paradicsom, és a háztartások többsége árérzékeny. A rekordgyenge forint és az elszálló energiaárak olyan drágulást hozhatnak, amit mindenki meg fog érezni a pénztárcáján és a tányérján.

Mióta kitört az Ukrajna elleni háború, 10 százalékot romlott a forint az európai fizetőeszközzel szemben. 

Növekvő infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés lehet a következménye Magyarországon az orosz-ukrán háborúnak. Erre számít a Portfolio.hu vezető elemzője. Madár István az RTL Híradónak azt mondta, egyelőre nagy a bizonytalanság, sok minden függ attól is, hogy meddig tart a konfliktus.

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel is jár. 

Az RTL Híradó vendége volt Beke Károly, a Portfolio elemzője. 

Oroszországból menekül a pénz – így fogalmaznak a szakértők, óriáscégek sorra vonulnak ki az orosz gazdaságból.

A GKI azt mondja, a déligyümölcsök, a sajtok és a joghurtok ára növekedhet a leggyorsabban.

Élelmiszer-, üzemanyag- és készpénzhiányról, napról napra megduplázódó árakról számolnak be.

Áprilistól drágulhatnak a hitelek.

Virág Barnabás megengedhetetlennek nevezte, hogy a bankok csak harmadannyival növelték a betétek kamatát, mint a hitelekét.

Júniustól több mint 15 ezer forintnyi koronával lesz magasabb az átlagnyugdíj.

Magyarországon az uniós átlag felett emelkednek az árak.

Az Európai Bizottság úgy számol, a tavalyi 5,2 százalékról idén 5,4-re gyorsul az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerárstop szerintük mindössze 0,1 százalékponttal foghatja vissza a pénzromlást. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje alacsonyabb inflációt ígér, ha választást nyer.

Leginkább az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, van olyan élelmiszer, ami 31 százalékkal lett drágább tavaly januárhoz képest.

1982 februárja óta nem volt ilyen magas a fogyasztói árindex 12 havi emelkedésének mértéke az Egyesült Államokban, mint most januárban.

Január elsejétől emelkedett a minimálbér, ami az országos átlagot is feljebb tornázta. Mégis azt érezzük, hogy egyre kevesebb pénzünk van. 

Erről maga a jegybankelnök számolt be, aki szerint az évtized legnagyobb kihívása az infláció lesz.

Átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, az idei évre 9,7 százalékos emelést terveznek a cégek.

Az infláció és az ellátási problémák miatt kell árat emelni a brit kocsmáknak.

A bevásárlói kosár nominálisan Olaszországban valamivel drágább, de egy hétvégi nagybevásárlás Magyarországon a nettó átlagbér 6,16 százalékába kerül, míg Olaszországban mindössze 3,41 százalékába.