„Sonkához nem lehet, hogy nem eszünk tojást” – hiába a drágulás, az ünnepi menün nem spórolnak a magyarok húsvétkor

Tavaly 50 forint volt a tojás darabja az egyik pécsi árusnál, most 10 forinttal drágább. Mégis, már délre mindegyik elfogyott, amikor a Híradó stábja ott járt szombaton.

Nem is visznek kevesebbet, kénytelenek vinni, sonkához nem lehet, hogy nem eszünk tojást

– mondta az árus.

De nemcsak a tojás, a füstölt áru is drágább, akár 2-300 forinttal is többe kerülhet kilója, mégis ugyanúgy viszik az emberek, mint tavaly.

A paradicsom is drágult, már 1500 forintba kerül egy kiló, a paprika ugyanennyi, az eladók és a vevők szerint is 20-30 százalékkal drágult minden tavaly óta, jóval a KSH hivatalos adatai által jelzett, 8,5%-os márciusi infláció felett. Ennek ellenére, aki teheti, nem spórol ilyenkor.

Sonkát, tojást húsvétkor meg kell venni, azon nem fogok spórolni, vannak más egyéb kevésbé fontos dolgok, amiről le lehet mondani

– mondta az egyik vásárló.

Az elszabadult árak miatt viszont egyre többen figyelnek arra, hogy mennyi élelmiszert visznek haza, mégis az ünnepi bőség vége sokszor az, hogy az ételek egy része a kukában végzi, mondja a Nébih szakembere.

A vendégvárások midig fokozzák az élelmiszerpazarlás kockázatát, ezzel kapcsolatban érdemes azt fejben tartani, hogy senkinek nem nő meg kétszeresére a gyomra húsvétkor vagy akár karácsonykor, mint a normál napokon 

– nyilatkozta a Híradónak Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

A hivatal jótanácsait egy külön erre a célra létrehozott honlapon is elolvashatja, ezek a legpraktikusabbak:

• Még az ünnep előtt szabadítsunk fel helyet a hűtőben a megmaradt ételeknek.
• Készítsünk hosszan eltartható süteményeket.
• Fagyasszuk le adagonként a maradék ételeket.
• Használjuk fel a megmaradt hímes tojásokat is.

A Nébih szakértőjével készült interjút hosszabban is megnézhetik az alábbi videóban.

A Nébih adatai szerint a magyarok évente 300 ezer tonna élelmiszert dobnak ki, számításaik szerint ezzel félmillió ember lakhatna jól.