Méregdrága a paradicsom és a paprika, de még ezeket az árakat is visszasírhatjuk

Hiába a fél világot átszelő utaztatás, egy kiló banán, mandarin, citrom vagy körte olcsóbb, mint egy kiló magyar paprika vagy koktélparadicsom. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszerének 2022. 9. heti adatai szerint így alakultak az árak Budapest egyik legforgalmasabb piacán:

Bár a mostani árak is borsosak, a történelmi mélypontra gyengülő forint és a csúcsokat döntő energiaárak jelentősen módosíthatnak a számokon. Válaszul az országot sújtó nyugati szankciókra, Oroszország belengette a műtrágya kivitelének korlátozását, ez szintén megjelenhet az árakban, ahogyan a háború miatt módosuló logisztikai útvonalak esetleges pluszköltségei is. 

Az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai szerint a magyar háztartások kifejezetten nagy arányban költenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra más uniós tagállamokhoz képest. Az EU-s háztartások összes kiadásának 2020-ban 14,8 százalékát tette ki az élelmezés, Magyarországon ez az arány 18,7 százalék – ez a nyolcadik legnagyobb arányú költés a tagországok között.

A KSH adatain jól látszik, hogy az áremelkedés nem új jelenség:

Tényleg drága az élelmiszer?

„Nagyon relatív, hogy mi az olcsó, és mi a drága, erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mert ez szubjektív. Elvként szem előtt tarthatjuk azt a megközelítést, hogy nem az a drága, ami sokba kerül, hanem az, ami nem éri meg. Azt pedig minden fogyasztó maga dönti el, hogy neki mi éri meg és mi nem” – mondta dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki szerint az utóbbi egy évben jelentkező áremelkedés oka az, hogy drasztikusan emelkedett a munkaerő, a termelésben felhasznált anyagok és az energia ára, valamint nőttek a banki kamatok és beruházási költségek is. Továbbá a gyümölcsök esetében jelentős szerepet játszott a tavaszi fagykárok miatti jelentős kínálatcsökkenés is. Nagymértékben drágult a termelés, és ugyanez a tendencia várható a következő egy évben is.

E kétéves időszakban a termelési költségek – ágazattól függően – mintegy 25-50 százalékos növekedésével lehet számolni. Ebből adódik, hogy a termelés abba az irányba törekszik, hogy emelkedjenek az árak, különben egyszerűen veszteséges lesz a termelés.

Hozzátette: a gáz és a villamos energia ára az elmúlt egy évben négy-ötszörösére emelkedett, mivel a zöldség-gyümölcs ágazati kibocsátás és ezzel az élelmiszer-előállítás 70-80 százalékát adó, nagyobb vállalkozásokra az úgynevezett kisvállalati rezsicsökkentés nem vonatkozik. Apáti Ferenc úgy látja: a zöldség-gyümölcs termékpálya szereplőinek többsége számára ez gazdaságilag végzetes lehet, például

az állandó klímastabilizálást igénylő gombaipar akár 2022 első negyedévében ellehetetlenülhet.

A feldolgozóipari vállalatok nagy mennyiségű elektromos energiát, valamint gőz- és gázenergiát használnak. A téli időszakban energiaigényük mérsékeltebb, a májusi szezonkezdettel azonban rohamosan egyre több energiára van szükségük, ez pedig finanszírozhatatlanná teheti a működésüket. Hasonló helyzetben vannak a hajtatókertészetek, ezekben a pótmegvilágítással és fűtéssel segített téli és tavaszi árutermelés, valamint a palántanevelés okozhat megoldhatatlan kiadásokat. De az energiaárak miatt megnövekedett költségekkel néznek szembe a forgalmazó cégek, termelői szervezetek is: a logisztikai folyamatokban ugyanis az árut hűteni kell, az árukezelés pedig energiaigényes.

Apáti Ferenc azonban hozzáteszi: a piac nem az önköltség, hanem a kereslet-kínálati viszonyok alapján képez árat. Ezek közül a kínálat, vagyis a termésmennyiség mutat nagyobb ingadozást évről évre. A zöldségek és gyümölcsök közül a zöldségek termelése a biztosabb, kisebb mértékben hatnak rá az időjárási viszonyok, így kínálatuk is valamivel stabilabb, mint a gyümölcsöké.

A FruitVeb elnöke úgy látja: amennyiben a zöldségek kínálata idén az átlagos szint körül alakul, akkor a kereslet-kínálat megbillent egyensúlya kevésbé fog beleavatkozni az árak alakulásába. Vagyis olyan mértékben fognak emelkedni az árak, amilyen mértékben a piac hajlandó elismerni a termelési költségek jelentős növekedését a piaci árakban. Szerinte a tapasztalat az, hogy egy rövid távú, éves költségemelkedés jellemzően 2-3 év alatt megy át az árakba – idén 15-20 százaléknál nagyobb áremelkedés nem várható, legalább ennyivel azonban mindenképpen számolnak, 

különben a termelő vállalkozások jó része tönkremegy.

Ha olcsóbb a banán, a vásárló azt választja

Apáti Ferenc szerint kertészeti-szakmai szempontból nem nagyon lehet összevetni a különböző zöldség- és gyümölcsfajok árát vagy önköltségét, mert teljesen más klímán termesztett, teljesen más típusú kultúrákról van szó, amelyeknek más a termesztéstechnológiájuk, ráfordításaik és hektáronkénti terméshozamaik. „Nincs összefüggés aközött, hogy ha valami nagyobb távolságról jön – mint például a déligyümölcsök –, akkor annak többe is kell kerülnie” – tette hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – leegyszerűsítve –  a zárt, szabályozott termelést nem igénylő banán vagy narancs még úgy is olcsóbb lehet a paprikánál, hogy az egyiket Dél-Amerikából, a másikat pedig egy alföldi fóliasátorból hozzák.

Az ár azonban ettől függetlenül jelentősen meghatározza a versenyképességet, Apáti Ferenc szerint a déligyümölcsök és az alma helyettesítő termékként működnek, tehát ha az egyik drága, a vásárló a másikat fogja választani. Felmérések alapján a fogyasztók 60-70 százaléka előnyben részesíti a hazai származású zöldséget és gyümölcsöt. Különösen jól látszik ez például a szamócánál, amiből nagyon sok fogyasztó tudatosan keresi a hazait.

Igaz azonban az is, hogy a hazai háztartások 60-80 százaléka árérzékeny, így csak akkor részesíti előnyben a hazait, ha 10-20 százaléknál nem kell többet fizetni érte

– tette hozzá Apáti Ferenc.

A külpiacokon van ok az aggodalomra. Az európai zöldség-gyümölcs piacon az országok gazdálkodói versenyeznek egymással. Magyarország legjelentősebb versenytársa Lengyelország, ahol a villamos energia ára 40-50 százalékkal alacsonyabb, mint nálunk. Apáti Ferenc szerint ez piaci alapon nem ledolgozható versenyhátrány. Ha emiatt a magyar gombaipari, hajtatókertészeti és feldolgozóipari vállalkozások idén kiesnek a hazai vagy külföldi piacaikról, azokra visszakerülni szinte lehetetlen lesz. A tartós piacvesztésnek pedig beláthatatlan következményei lehetnek a teljes szektorra és a hazai élelmiszer-ellátásra nézve.

Nyitókép: A debreceni Nagypiac vásárcsarnoka. – Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI