Mit tesz Putyin, ha sarokba szorítják?
2022. március 7. 12:06
Néhány hónap múlva kiderül, mennyire kell Oroszország Európának, mondta a Reggeliben Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője. Szerinte Oroszország jó eséllyel nem eszkalálja tovább a helyzetet, célja Ukrajna egy részének megszerzése.
Elszállt a rubel árfolyama, Oroszországban most úgy élnek, mintha nálunk az euró árfolyama 500 forint lenne, sosem látott szankciós csomagról van szó – mondta el a Reggeliben Deák András György. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ennél is fájóbb, hogy az Oroszországgal szemben az Ukrajnát ért támadás miatt kivetett korlátozások szétzilálják a hétköznapokat, az orosz emberek nem tudnak külföldről rendelni semmit, nem tudnak külföldre utazni, leállt a légi forgalom, és technológiai szolgáltatások is.
Nagyon hamar eljutunk oda, hogy nem tudják majd frissíteni a szervereiket és a programjaikat
– tette hozzá a szakértő, aki szerint a jelenlegi helyzet leginkább a városi középosztályt érinti, de csak idő kérdése, hogy vidékre is átgyűrűzzenek a következmények.
A szakértő szerint nagy kérdés, hogy a mostani szituációban az oroszok megpróbálják menteni a menthetőt, vagy eszkalálják a helyzetet, és Deák jelenleg inkább a mentés szándékát látja kirajzolódni az eseményekből. Bizonyos fenyegetések vannak: le akarják állítani a műtrágyaexportot, a gabonaexportban jeleztek változásokat, azonban az energiához egyelőre kevésbé nyúltak. „Néhány hónap múlva meglátjuk, mennyire kell Oroszország az európai gazdaságnak” – tette hozzá.
Deák András György szerint egy ekkora szankciós csomagra nem lehet felkészülni, de Oroszország tett lépéseket: a Mastercard és a Visa is bejelentette, hogy korlátozzák a tranzakciókat, ez 2014 előtt megbénította volna az országon belüli fizetéseket is. Azonban jelenleg ezek a kártyák az országon belül működnek, mivel korábban olyan intézkedést hoztak, hogy mindennek orosz szerverről kell mennie.
Lehet-e még nagyobb háború?
A szankciók mellett a másik meghatározó eszközünk a fegyverszállítás – magyarázta Deák András György, hozzátéve: kérdéses, hogy ezeket fel tudják-e használni, hiszen nem tudhatjuk, meddig tart a háború. Mivel eldöntött tény, hogy élő erőt nem küldünk Ukrajnába, a szankciók jelentik a legerősebb fegyvert.
Arra a kérdésre, hogy az említett fegyverszállítások nem vezethetnek-e egy még nagyobb háborúhoz, Deák András György azzal érvelt, hogy bizonyos vörös vonalakat már lefektettek, ilyen például, hogy nem hoznak létre légtérzárat Ukrajna felett, mert ez közvetlen összeütközéshez vezethetne.
Mint mondta, tudható volt, hogy Oroszország nemcsak Donyeck és Luhanszk tartományokra vetett szemet, hanem eleve nagyobb hadműveletben gondolkodott. Deák András szerint most úgy tűnik, hogy
a céljuk nem Ukrajna egészének, hanem nagyobb részének megszerzése.
A mostani helyzetben az Egyesült Államok álláspontja meghatározó, a legkeményebb szankciókat ők hozták, ők lendítették előre a szankciók ügyét, és
láthatóan az amerikaiak nagyon jól felkészültek erre a helyzetre
– fogalmazott Deák András György.
Felidézte, hogy az Egyesült Államok két nap alatt döntött a szankciókról, így tulajdonképpen a nyugati egység kovászaként működött, és az ország most is további szankciók bevezetésén dolgozik.
A szakértő azonban hozzátette: vannak kétségei, hogy meddig lehet még fokozni a korlátozásokat úgy, hogy azért ne fizessen túl nagy árat a világgazdaság és Európa. Az olajszállítások belengetett leállítását például többé-kevésbé blöffnek tartja, mivel a világ olajtermelésének 10 százalékát Oroszország adja, a világpiac pedig már így is elég feszes.
A jelenlegi helyzet legrosszabb forgatókönyveként egy NATO és Oroszország közötti háborút említett, de kiemelte, hogy az teljesen más szituáció lenne, amivel sem a NATO, sem Oroszország nem kalkulált. Úgy látja, nincs szándék egy ilyen konfliktus kirobbantására.
A beszélgetés videón:
Nyitókép: Alexei Nikolsky/TASSZ/Getty Images