A kormány szerint az adófizetőket nem érint sem az, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, sem az úgynevezett extraprofitadó. Ezek a hivatalos kommunikáció szerint nem okozhatnak drágulást. De a gazdasági szereplők nem így gondolják: ahhoz, hogy életben maradjanak, valamin biztos emelniük kell. Ez így történt már 2010-ben is, amikor különadókat vezettek be, és minden bizonnyal most is így fog.

Ha a parlament elfogadja a javaslatot, az első kifizetésekre már idén nyáron sor kerülhet.

Tovább növelheti az árakat és így az inflációt is, hogy a forint hétfőn átlépte a 400 forintos lélektani határt az euróval szemben – ezt mondták gazdasági elemzők a Híradónak. A forint kedden kicsit erősödött, de napközben többször járt 400 forint felett az árfolyam. A külföldi nyaralás is drágul, az utazási irodák 6-8 százalékkal emelhetik a már lefoglalt utak árát is. A kormány szerint az segítene a forinton, ha vége lenne a háborúnak.

Nem elég, hogy a dánok sokkal boldogabbak nálunk, beköszöntött a villámárvizek és a 2500 forintos lángos ideje. A hét videói.

 Az önkormányzati cégek másfél évig nem emelhettek a koronavírus miatt, most, hogy engedi a kormány, kivétel nélkül növelik áraikat.

Egyelőre nem omlik össze az orosz gazdaság, így folytatódhat az Ukrajna elleni háború.

Bár az árak jelentősen nőttek, szinte már csak augusztusra vannak szabad helyek a charter járatokra. 

2,6 millió nyugdíjasnak összesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít egy hónap múlva a kormány.

Már négyszámjegyű összeget kell majd fizetni egy korsóért.

Az európai közös valuta januárban lett 20 éves, világszerte 343 millió ember használja, szakértők szerint mégsem valószínű, hogy a kérdés 2030-ig egyáltalán terítékre kerül hazánkban.

A KSH friss adatai szerint az elmúlt egy évben jóval az átlag felett drágultak az élelmiszerek, főleg a margarin, a kenyér, a sajt és a baromfihús.

A KSH szerint a margarin 41,4 százalékkal, a kenyér 37,5 százalékkal, a sajt 35,4 százalékkal drágult egy év alatt.

Ennyivel emelik a nyugdíjakat januártól. 

A fürdés és a takarítás is többe kerül, a higénés termékeket is elérte a drágulás.

Ezen azt értette a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy lefaragják a minisztériumok költségvetését. Elmondta: az önkormányzatoknak és a cégeknek nem lesz rezsicsökkentés a jövőben, azt pedig még nem tudni, mi lesz július 1-je után az árstoppal.

A drágulásvonaton nincsen fék.

A forint komoly gyengülése a mindenhol meglódult inflációval együtt a külföldi utazások árának megugrását eredményezte. De a magyarok több mint fele egy belföldi nyaralást sem engedhet meg magának.

A növekvő kamatok egyaránt hatnak a hitelesekre és a befektetőkre. Míg azonban egyiküknek jó a kamatemelkedés, a másiknak nem. Szerencsére mindkét tábor számára lehetséges előnyt kovácsolni a kamatemelkedési időszakból.

A gazdaságfejlesztési miniszter másfél hete azt mondta, az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell.

Szerinte a kassza „mindenkinek egyformán csörög”.

Már majdnem másfélszer annyiba kerül a csirkecomb, a rétesliszt és a krumpli, mint egy éve. A kereskedők az árstop miatti veszteségeiket is a vásárlókra hárították, ami más termékek árában mutatkozik meg.

Csökken a bizalom.

Mennyit segít a minimálbér-emelés, a nyugdíjprémium vagy az adó-visszatérítés, ha brutálisan elszabadulnak az árak? A műkörmös családanya, a kazánfűtő és a vidám nyugdíjasok is ugyanarra panaszkodnak a Házon kívül riportjában.

A választások előtt ömlött a pénz: nőttek a bérek, emelkedett a nyugdíj, sőt nyugdíjprémium is volt, és persze a gyerekesek megkapták az adó-visszatérítést. Ezzel párhuzamosan viszont szinte sosem látott mértékben nőttek az árak. Kinek, mit jelentett ez? Három élethelyzet, három történet.

Jelenleg 15-20 millió tonna ukrán gabona hiányzik a piacról.

 A munkáltatók egy része magától kínált több pénzt.

A nagymama még tudta, hogyan kell élére rakni a garast, de a spórolást és a költekezést nem feltétlenül az árak és a körülmények befolyásolják, hanem a személyiség és az azt meghatározó gyerekkori beidegződések. Ön melyik típusba tartozik: spóroló, pénzszóró, aggódó, netán szerencsejátékos?

A háborús bizonytalanság következtében a takarmány ára soha nem látott szintre emelkedett.

A negatív emlékek például jobban rögzülnek.

Péksüteményből és gyümölcsből szinte minden második vásárló kevesebbet pakol a kosarába.

Átalakította a fogyasztási szokásokat a magas infláció, mindössze 27 százalék állította azt, hogy a legtöbbet drágult élelmiszerekből nem vásárol kevesebbet, mint korábban.

A margarin 38 százalékkal lett drágább, a kenyér és a baromfihús ára pedig csaknem 30 százalékkal nőtt.

Az eddigi tarifa harmadával kell majd többet fizetni a fuvarokért.

Havi 60 ezer forinttal kevesebbet vitt haza egy átlagos dolgozó 2020-ban, mint amekkora átlagbért közölt a KSH.

A dolgozók 61%-a kapott idén fizetésemelést, de többségük legfeljebb 10 százalékot, vagyis a teljes bérfejlesztését elviheti az infláció. Ez derült ki a Pulzus Kutató május elsejére készített, reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit először az RTL Híradóval osztották meg.

A Gazdasági Kutató Intézet szerint az infláció két számjegyű lesz, így novemberben újra kompenzálásra lesz szükség.

Ausztriában csaknem 5 százalékkal lesz alacsonyabb a pénzromlás mértéke az IMF szerint.

Csütörtökön Gulyás Gergely jelentette be, hogy július elejétől még 3,9 százalékkal nőnek a nyugdíjak.

A gyerkenként adott támogatás háromszor annyi, mint a magyar családi pótlék. E mellett olcsóbbá teszik a tömegközlekedést, és csökkentik az üzemanyagokra kivetett adót.

Lesújtó a drágulás, és nem múlik el egyhamar. Nemcsak a fogyasztók, a vállalkozások is küszködnek, a zöldséges már azt is nézi, mennyi zacskó fogy, az autómentőre pedig rácsapják a telefont az árak miatt. A rég nem látott infláció kiváltó oka a háború mellett a kormányzati osztogatás. Az árstop feloldása után pedig jön a feketeleves.

Egy év leforgása alatt minden brutálisan megdrágult: az elmúlt év rekorderei a margarin, ami 33 százalékkal, a kenyér, ami huszonnyolccal, és a sajt, ami közel 22 százalékkal lett drágább. 

22 százalékos inflációval számolnak.

Hogy változtatnak-e rajta emiatt, azt egyelőre nem tudni. 

Az elmúlt hetekben mérhetően megugrott a külföldre költözéssel kapcsolatos keresések a száma az interneten is. A külföldre vágyók többsége Európában maradna. Népszerű hely Ausztria, ahol több határ menti faluban ugyanannyiba kerül egy családi ház megépítése, mint például Szombathelyen. De Spanyolországban is egyre többen vesznek házat befektetés céljából. A kiköltözési hullám már a Covid-járvány alatt érezhető volt, szakértők szerint az orosz-ukrán háború és az áremelkedések csak gyorsítottak rajta.

Kégl Ági szerint a britek egészen idáig nem ismerték az inflációt.

A magas infláció ellenére 5-10%-kal több élelmiszert vásároltak húsvétra az emberek, mint tavaly.

A GKI Gazdaságkutató szerint ha kivezetnék a rögzített árakat, akkor bőven 20 százalék fölött lenne az idei infláció.

Az átlagos ár 450 forint is lehet, tavaly még 300-350 forintot kellett érte fizetni.

2019 után ez lehet az első olyan év, amikor a szezont nem árnyékolják be a koronavírus miatti szabályozások, rekordévre számítanak a vendéglátósok. 

A szülők és a nagyszülők nagy része is erről adott számot.