Segítség, elszabadult az infláció – mit kezdjek a lakáshitelemmel, mit kezdjek a megtakarításommal?

Ami a fogyasztók piacán az infláció, az a pénzpiacon a jegybanki alapkamat. Ahogy (több más hatás mellett) végső soron az infláció szabja meg a munkáltatók döntéseit a fizetések emeléséről, vagy a kereskedőket az áraik emeléséről, ugyanez a helyzet a pénzpiacon a meghatározó, más néven referencia kamatlábakkal. Bár nem kizárólag a jegybanki alapkamat lehet ilyen fontos mutató, amire a bankok figyelnek, amikor kialakítják kamataikat, 

ma Magyarországon a hitel- és a betétkamatok változásai alapvetően a jegybanki alapkamattal arányosan mozognak.

A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban eléggé tág határok között változott. Talán hihetetlen, de 1995-ben még 28 százalékos csúcsot is elért, melyet egy teljes éven át tartott is. A mélypontjára viszont még emlékezhetünk is, hiszen 2020 nyarától majdnem egy éven át 0,6 százalékos értékre csökkent, ami történelmi mélypontnak számít, amióta csak mérik.

Mivel a betétek és a hitelek is függnek a jegybanki alapkamattól, célszerű a meglévő pénzügyi konstrukcióinkat követni, hogy reagálnak-e, és ha igen, akkor hogyan a jegybanki alapkamat változására.

Ezt tegye, ha hitele van

A hitellel rendelkezők általában örülnek, ha csökkennek a jegybanki alapkamatok, mert az azt jelenti, hogy hamarosan csökken a törlesztőrészlet. Ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel kamatozása változó legyen.

Régebben általános volt a változó kamatozás, de a devizahitel-válság elindította a gondolkodást a biztonságos, kiszámítható hitelek irányába. Ezek a hitelek attól kiszámíthatók, hogy a futamidő alatt a kamat nem változik, azaz fix. Dancsik Bálint és Marosi Anna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjáról letölthető szakmai cikke szerintpéldául egy 1 százalékpontos alapkamat-emelés az alábbi mértékben emeli a törlesztőrészletet, 5 százalékos kiinduló kamatszintet feltételezve:

• egy 5 éves hátralévő futamidejű változó kamatozású hitel esetében 2,4 százalékkal, 
• egy 10 éves esetében 4,7 százalékkal, 
• míg egy 20 éves hátralevő futamidővel bíró hitel esetében már 8,6 százalékkal.

A forintban felvett hitel tehát árfolyam-kockázatot nem, de kamatkockázatot tartalmaz. Ezért találták ki a fix kamatozású hitelt, mert ott ez a kockázat megszűnik. Az utóbbi években a legtöbb személyi kölcsönt a teljes futamidőre fix kamatozással kínálták a bankok. Lakáshiteleknél is évek óta lehet fixálni a törlesztőt 5-10 vagy akár 20 évre is, a legtöbb új hitel már ilyen. 

Tehát akinek fix kamatozású hitele van, és messze van még a kamatforduló, azoknak nem kell aggódni az emelkedő infláció és kamatok miatt.

Az a körülbelül félmillió adós, aki érintett volt 2015-ben a devizahitelek forintosításában, és 3 havonta változó kamatozású hitele van, az utóbbi években jól járt, szinte folyamatosan csökkent a törlesztője. 2022. január óta is szerencsés helyzetben van a kamatstop miatt, ami június végén kifut, ha a kormány másképpen nem dönt.

Nekik azonban akár 10-15 százalékkal is növekedhet a törlesztőrészlet attól függően, hogy mennyi van még hátra a hitelükből. Érdemes lehet fix kamatozású hitellel kiváltani a változó törlesztőrészletű hitelüket, de sokan úgy gondolják, hogy inkább várnak, hogy mit talál ki a kormány.

Ha viszont ebben a helyzetben vagyunk, és vannak olyan megtakarításaink – például folyószámlán vagy lekötött betétben, amik alig kamatoznak valamit –, érdemes lehet visszafizetni a régi lakáshitel egy részét.

Hitelkiváltásnál fontos ugyanakkor meggyőződni arról, hogy a kiszámíthatóság érdekében a hitel teljes futamidejére vonatkozzon a kiszámítható, fix kamat – vagy legalábbis egy jelentős hosszúságú úgynevezett kamatperiódusára, illetve a futamidő olyan időszakára, amikor a kamat biztosan nem változhat.

A cikk szerint mára a változó kamatozású lakossági hitelek állománya és aránya is mérséklődött, 2021 őszén a lakossági hitelállomány mindössze 26 százaléka, míg a jelzáloghitel-állomány 35 százaléka volt egy éven belüli változó kamatozású. 2018-ban még 55 és 63 százalékon álltak ugyanezek az arányok, 2008-ban pedig még a 80 százalékot közelítették. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződéseknél már 1 százalékot sem tesz ki a változó kamatozású hitelek aránya, általában legalább 10 éves kamatrögzítéssel.

Akiknek változó kamatozású hitelük van vagy volt, azoknak áldásos volt a jegybanki alapkamat éveken át, egészen 2021 nyaráig tartó csökkentése. Attól kezdve viszont 4,8 százalékkal emelkedett a jegybanki alapkamat, ami jelentős emelkedésnek számít. Ezért ezek az ügyfelek valószínűleg rögzített kamatszintű szerződésekre tértek át azóta.

A változó kamatozású szerződéssel rendelkezők közül azokat, akik a hitelmoratórium alá tartoztak, és most jelentősen emelkedett törlesztőrészletet fizetnek, hatványozottan érinti ez a probléma, így a saját érdekük pontosan tájékozódni a számukra elérhető lehetőségekről.

Mennyire emelkedhet a jegybanki alapkamat?

Valószínűleg ez az a kérdés, amelyet a hitelesek egyre inkább gyomorideggel, a betétesek pedig lelkesedve várnak. Erre a kérdésre azonban ma még nincs válasz. Olyan folyamatok zajlanak most a világban – benne Magyarországon is – amelyeknek egyelőre nem látni a végét.

Nem tudni tehát, mikor áll meg a jegybanki kamatemelkedés, és milyen kamatszinten. Az biztos csak, hogy jelenleg emelkedő periódusban van az alapkamat, így a hitellel rendelkezőknek mindenképpen érdemes behúzniuk a kéziféket a tovább emelkedő törlesztőrészletek visszafogására.

Mit tegyen, akinek megtakarítása van?

A betéteseknek, biztonságra vágyó megtakarítóknak bizony szomorú időszak volt az elmúlt 14 év, vagyis a 2008 év vége óta tartó időszak, ugyanis egyre csökkent a jegybanki alapkamat, ezáltal a pénzükért kapott kamatjövedelem is.

Legfeljebb az alacsony inflációval vigasztalhatták magukat, hiszen a csökkenő kamatok mellett az egyre fékeződő infláció miatt kevéssé kellett hogy fájjon a fejük a csökkenő kamatjövedelem miatt. Ez azonban 2014-től megfordult, és főleg 2017-től indult meg olyan folyamat az inflációban, mint amit most a jegybanki alapkamatnál látunk. A jegybanki alapkamat azonban csak évek múlva követte ezt a trendet, így 

a befektetők a 2010-es években elfordultak a piactól, és más befektetési formákban, például ingatlanokban próbáltak meg haszonra szert tenni.

Számukra jó hír, hogy most a jegybanki alapkamat emelésével visszatérhetnek a viszonylag magas betétkamatok, nagyjából a 2012-2013-as szinteken. Sőt ha az emelkedési folyamat tovább folytatódik, akkor még akár a 2008-2009-es kamatszintek is visszatérhetnek, amik anno két számjegyű kamatot hoztak a befektetőknek.

Mindez viszont önmagában nem jelent semmit, mert a befektetésünkön elért kamatot mindig az inflációval együtt kell nézni. Persze vonzó a 6 százalékos éves kamatot fizető bankbetét, de ha az infláció 10 százalék, akkor valójában az egyéves lekötés végén a 6 százalékos kamattal együtt is kevesebb dolgot tudunk vásárolni a pénzünkből. Egyelőre nem látszik, hogy a kamatemelkedési hullám mikor állna meg, netán mikor fordulna vissza, ezért 

ez az időszak egészen biztosan kedvez a lekötött betétben vagy inkább az inflációkövető állampapírban megtakarítók számára. Nyilvánvalóan változó kamatozásra érdemes most lekötni a pénzt, 

és azon belül is úgy, hogy a kamat ne legyen időben sávos, ezekkel ugyanis pénzt veszíthet a befektető más befektetési formákhoz képest.

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyitókép: Flying Colours Ltd./Getty Images