Eközben az inflációt bőven meghaladó mértékben emelkednek a temetések költségei.

A koronavírus-járvány kitörése óta nem voltak ennyire pesszimisták a családok a magyar gazdaságot illetően a GKI friss felmérése szerint. Nagy Márton miniszter a kormány legfontosabb feladatának nevezte a munkahelyek megőrzését, a munkáltatók egyelőre az inflációval próbálnak megküzdeni.  

Az extraprofitadóról nem volt semmilyen egyeztetés. A SPAR Magyarországnak november végéig 10,5 milliárd forintot kell befizetnie.

2,5 millió nyugdíjas összesen 184 milliárd forint plusz pénzt kap.

Nagy Márton egyebek mellett az Aldit bírálta. Szerinte ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak a dolgozóknak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.

A lezárások után egyre többen akarnak nyaralni.

Az árstopok rosszak, ezért azokat meg kell szüntetni – egyebek között erről beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtök esti rendezvényen. 

Éves szinten 90 ezer tonna fogy toalettpapírból, papír zsebkendőből és háztartási papírtörlőből. Az áremelés 10-20 százalékos lesz.

Sokan azt is nagy eredménynek tartanák, ha év végén nem menne tönkre a vállalkozások 20-30 százaléka.

Az energiaárak emelkedése, az infláció és a gyenge forint a magyar kórházakat is sújtja. 

Szerinte jobban kéne félni a gazdasági visszaeséstől, mint az inflációtól.

20 százalék fölé gyorsulhat az élelmiszerek drágulása a következő hónapokban – ezt mondta a Nemzeti Bank igazgatója Híradónknak. A jegybank az alacsonyabb termelékenységgel magyarázza, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak, mint a legtöbb uniós tagállamban.

Súlyos tízezrekkel fizethetnek többet a tervezettnél azok, akik utazási irodák segítségével nyaralnak idén. Szinte az összes utazásszervező emelte a már befizetett utak árát is. Ennek oka főként a dráguló kerozin és a romló forint árfolyam. Az általunk kérdezett irodák szerint ennek ellenére kevés a lemondás, sokan inkább kifizetik a plusz költségeket.

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

Mikor lesz vége az extrém inflációnak? Hogyan éli túl a durva alapanyagáremelkedést például egy cukrászda? A jegybanki előrejelzés szerint az infláció még nem érte el a csúcsát Magyarországon, sokkal nagyobb áremelés jöhet.

A dolgozók 39 százaléka egyáltalán nem kapott fizetésemelést az egyik legnagyobb munkaerő közvetítő reprezentatív kutatása szerint.

Jelentős, majdnem két százalékpontos volt az emelés. Ennek ellenére arra számítanak, hogy az árak őszig még gyorsuló ütemben nőnek, és csak ezt követően kezdődik lassú javulás, de még jövőre is magasabb lesz az infláció az eddig vártnál. A kamatemelés hatására rövid ideig a tegnap történelmi mélypontra jutó forint is erősödni kezdett, de az RTL Híradónak nyilatkozó elemző szerint ettől nem várható tartós erősödés.

Idén éves szinten átlagosan 11,0-12,6 százalék közötti infláció várható, a 3 százalékos cél elérése 2024-re tolódott.

Csak a turisták által vásárolt típusok árait emelik.

Az elszabaduló árak megfékezésére a DK és a Jobbik áfacsökkentést kért a kormánytól.

Infláció, munkaerőhiány, nehezen beszerezhető alapanyagok. Ettől szenvednek a cukrászok. 

Az ő fizetésük átlagosan 12,7 százalékkal nőtt, aminek nagyját elviszi az infláció.

A növekedés elsősorban az év eleji minimálbér-emelésnek és az egyszeri juttatásoknak köszönhető.

A munkáltatók viszont nem akarnak automatikus emelést a bizonytalan piaci helyzet miatt.

A magyarok 24 százaléka többet dolgozik, hogy szinten tartsa magát, a válaszadók 12 százalékának pedig már a megtakarításaihoz is hozzá kellett nyúlnia. De a legtöbben a vásárlást fogták vissza. 

A kereslet most magas, mert sokan a járvány miatt elhalasztott vakációjukat pótolják be, de a nyár végével visszaesés várható.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nem minden különadó, extraprofitadó, és ami nem az, az maradhat 2024 után is.

A legnagyobb emelést az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban kapták.

Azt nem tudni, hogy a változásnak van-e köze az inflációhoz.

Két valótlanságot mondott a forint árfolyamával kapcsolatban Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón. A miniszter a 400 forintos euró ügyében a kormány felelősségét firtató kérdésre arról beszélt, a Bajnai-kormány idején 310 forint fölé ugrott az euró árfolyama, illetve hogy a háború óta a forint a régió devizaival együtt értékelődik le. Ahogy a Telex megírta: egyik kijelentés sem igaz. Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére elnézést kért – mint fogalmazott – a pontatlanságért.

A háborúval magyarázza a 400 forintos eurót a kormány. Szerintük a gyenge árfolyam kevésbé érinti a családokat a devizahitelek forintosítása óta. A GKI viszont úgy számol, a bolti termékek harmada drágulhat az újabb történelmi mélypont miatt. A forint a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest is alulteljesít, a Portfolio szerint részben a kormány intézkedései miatt.

Éves szinten 9 százalékos drágulást mértek, erre az elmúlt 40 évben nem volt példa. 

A héten negatív rekordot döntött a forint árfolyama az euróval szemben, volt olyan este, amikor 403 forintot ért egy euró. Móró Tamás, vezető stratéga arról beszélt, gazdasági szempontból nehéz jövő elé nézünk.

A legfrissebb előrejelzések szerint egész évben magas marad az infláció.

A DK-nál viszont látják, a kisnyugdíjasok jelentős támogatásra szorulnak.

A kormány az RTL Híradó kérdésére úgy reagált: az árstopok megvédik a családokat.

A kormány szerint az adófizetőket nem érint sem az, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, sem az úgynevezett extraprofitadó. Ezek a hivatalos kommunikáció szerint nem okozhatnak drágulást. De a gazdasági szereplők nem így gondolják: ahhoz, hogy életben maradjanak, valamin biztos emelniük kell. Ez így történt már 2010-ben is, amikor különadókat vezettek be, és minden bizonnyal most is így fog.

Ha a parlament elfogadja a javaslatot, az első kifizetésekre már idén nyáron sor kerülhet.

Tovább növelheti az árakat és így az inflációt is, hogy a forint hétfőn átlépte a 400 forintos lélektani határt az euróval szemben – ezt mondták gazdasági elemzők a Híradónak. A forint kedden kicsit erősödött, de napközben többször járt 400 forint felett az árfolyam. A külföldi nyaralás is drágul, az utazási irodák 6-8 százalékkal emelhetik a már lefoglalt utak árát is. A kormány szerint az segítene a forinton, ha vége lenne a háborúnak.

Nem elég, hogy a dánok sokkal boldogabbak nálunk, beköszöntött a villámárvizek és a 2500 forintos lángos ideje. A hét videói.

 Az önkormányzati cégek másfél évig nem emelhettek a koronavírus miatt, most, hogy engedi a kormány, kivétel nélkül növelik áraikat.

Egyelőre nem omlik össze az orosz gazdaság, így folytatódhat az Ukrajna elleni háború.

Bár az árak jelentősen nőttek, szinte már csak augusztusra vannak szabad helyek a charter járatokra. 

2,6 millió nyugdíjasnak összesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít egy hónap múlva a kormány.

Már négyszámjegyű összeget kell majd fizetni egy korsóért.

Az európai közös valuta januárban lett 20 éves, világszerte 343 millió ember használja, szakértők szerint mégsem valószínű, hogy a kérdés 2030-ig egyáltalán terítékre kerül hazánkban.

A KSH friss adatai szerint az elmúlt egy évben jóval az átlag felett drágultak az élelmiszerek, főleg a margarin, a kenyér, a sajt és a baromfihús.

A KSH szerint a margarin 41,4 százalékkal, a kenyér 37,5 százalékkal, a sajt 35,4 százalékkal drágult egy év alatt.

Ennyivel emelik a nyugdíjakat januártól. 

A fürdés és a takarítás is többe kerül, a higénés termékeket is elérte a drágulás.