A  kilencvenes évek második fele óta nem volt erre példa Magyarországon.

A szakember úgy látja, az emberek, akkor fogják igazán a bőrükön érezni a gazdasági válságot, ha hazajönnek a nyaralásból.

Zuhant a forint, szárnyalt az euró. Nekünk rossz, a külföldieknek egyre jobb Magyarországon. A gyengülő forint miatt egyre vonzóbb célpont lett hazánk a külföldieknek. Mivel az ingatlanárak még mindig az egekben vannak, akár pár hónap leforgása alatt is milliós különbségek jelentkezhetnek.

A Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerdai bértárgyalásán azonnali, 20 százalékos béremelést követelt a kormánytól az infláció miatt. 

Az energiafüggetlenség növelése érdekében meghosszabbítják Paks 1 üzemidejét – jelentette be Gulyás Gergely.

Arról viszont sikerült megállapodni, hogy az év végére tervezett juttatás egy részét előrehozzák.

Összeültek a munkavállalók, a kormány és az önkormányzatok képviselői, de nem jutottak érdemi eredményre.

Szinte néma csend övezi a fejleményeket a kormány részéről.

Jó, azért ne szaladjunk ennyire előre.

A világ leggyengébb devizái közé került a forint, miután ismét történelmi mélypontra zuhant az euróval és a dollárral szemben. Napközben volt, hogy egy euró 417, egy dollár pedig 410 forintot ért. Bod Péter Ákos közgazdász szerint a befektetők elpártoltak a forinttól, mert nem világos a kormány gazdaságpolitikája. A Portfolió elemzője szerint akár a 450-es szintet is elérheti az euró-forint árfolyam. A kormány továbbra is úgy véli, hogy a gyenge forintról a háború tehet.

Újabb magyar siker, ezúttal a leggyengébb valuta a miénk. A nem túl hosszú cikk megszületése alatt 4 forinttal gyengült az euróhoz képest, a reggeli 407-ből délutánra 416 lett, és még nincs vége a napnak.

A pingvinek kiköpik az olcsóbb kaját egy japán állatkertben.

Az érme neve „Mosi-oa-Tunya aranyérme” lesz, ami azt jelenti, hogy „A füst, amely dübörög”.

Noha Orbán Viktor és kormánya a nyilvánosság előtt kizárólag az orosz-ukrán háborút hibáztatja miatta, a pénzromlás jelentős része már a háború előtt bekövetkezett. A kormány sokáig nem tett érdemi lépéseket a drágulás megfékezéséért, sőt a választások előtt olajat öntött a tűzre, mondják az rtl.hu-nak nyilatkozó szakemberek. Grafikonon mutatjuk, hogyan szabadult el az infláció. 

Eközben az inflációt bőven meghaladó mértékben emelkednek a temetések költségei.

A koronavírus-járvány kitörése óta nem voltak ennyire pesszimisták a családok a magyar gazdaságot illetően a GKI friss felmérése szerint. Nagy Márton miniszter a kormány legfontosabb feladatának nevezte a munkahelyek megőrzését, a munkáltatók egyelőre az inflációval próbálnak megküzdeni.  

Az extraprofitadóról nem volt semmilyen egyeztetés. A SPAR Magyarországnak november végéig 10,5 milliárd forintot kell befizetnie.

2,5 millió nyugdíjas összesen 184 milliárd forint plusz pénzt kap.

Nagy Márton egyebek mellett az Aldit bírálta. Szerinte ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak a dolgozóknak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.

A lezárások után egyre többen akarnak nyaralni.

Az árstopok rosszak, ezért azokat meg kell szüntetni – egyebek között erről beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtök esti rendezvényen. 

Éves szinten 90 ezer tonna fogy toalettpapírból, papír zsebkendőből és háztartási papírtörlőből. Az áremelés 10-20 százalékos lesz.

Sokan azt is nagy eredménynek tartanák, ha év végén nem menne tönkre a vállalkozások 20-30 százaléka.

Az energiaárak emelkedése, az infláció és a gyenge forint a magyar kórházakat is sújtja. 

Szerinte jobban kéne félni a gazdasági visszaeséstől, mint az inflációtól.

20 százalék fölé gyorsulhat az élelmiszerek drágulása a következő hónapokban – ezt mondta a Nemzeti Bank igazgatója Híradónknak. A jegybank az alacsonyabb termelékenységgel magyarázza, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak, mint a legtöbb uniós tagállamban.

Súlyos tízezrekkel fizethetnek többet a tervezettnél azok, akik utazási irodák segítségével nyaralnak idén. Szinte az összes utazásszervező emelte a már befizetett utak árát is. Ennek oka főként a dráguló kerozin és a romló forint árfolyam. Az általunk kérdezett irodák szerint ennek ellenére kevés a lemondás, sokan inkább kifizetik a plusz költségeket.

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

Mikor lesz vége az extrém inflációnak? Hogyan éli túl a durva alapanyagáremelkedést például egy cukrászda? A jegybanki előrejelzés szerint az infláció még nem érte el a csúcsát Magyarországon, sokkal nagyobb áremelés jöhet.

A dolgozók 39 százaléka egyáltalán nem kapott fizetésemelést az egyik legnagyobb munkaerő közvetítő reprezentatív kutatása szerint.

Jelentős, majdnem két százalékpontos volt az emelés. Ennek ellenére arra számítanak, hogy az árak őszig még gyorsuló ütemben nőnek, és csak ezt követően kezdődik lassú javulás, de még jövőre is magasabb lesz az infláció az eddig vártnál. A kamatemelés hatására rövid ideig a tegnap történelmi mélypontra jutó forint is erősödni kezdett, de az RTL Híradónak nyilatkozó elemző szerint ettől nem várható tartós erősödés.

Idén éves szinten átlagosan 11,0-12,6 százalék közötti infláció várható, a 3 százalékos cél elérése 2024-re tolódott.

Csak a turisták által vásárolt típusok árait emelik.

Az elszabaduló árak megfékezésére a DK és a Jobbik áfacsökkentést kért a kormánytól.

Infláció, munkaerőhiány, nehezen beszerezhető alapanyagok. Ettől szenvednek a cukrászok. 

Az ő fizetésük átlagosan 12,7 százalékkal nőtt, aminek nagyját elviszi az infláció.

A növekedés elsősorban az év eleji minimálbér-emelésnek és az egyszeri juttatásoknak köszönhető.

A munkáltatók viszont nem akarnak automatikus emelést a bizonytalan piaci helyzet miatt.

A magyarok 24 százaléka többet dolgozik, hogy szinten tartsa magát, a válaszadók 12 százalékának pedig már a megtakarításaihoz is hozzá kellett nyúlnia. De a legtöbben a vásárlást fogták vissza. 

A kereslet most magas, mert sokan a járvány miatt elhalasztott vakációjukat pótolják be, de a nyár végével visszaesés várható.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nem minden különadó, extraprofitadó, és ami nem az, az maradhat 2024 után is.

A legnagyobb emelést az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban kapták.

Azt nem tudni, hogy a változásnak van-e köze az inflációhoz.

Két valótlanságot mondott a forint árfolyamával kapcsolatban Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón. A miniszter a 400 forintos euró ügyében a kormány felelősségét firtató kérdésre arról beszélt, a Bajnai-kormány idején 310 forint fölé ugrott az euró árfolyama, illetve hogy a háború óta a forint a régió devizaival együtt értékelődik le. Ahogy a Telex megírta: egyik kijelentés sem igaz. Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére elnézést kért – mint fogalmazott – a pontatlanságért.

A háborúval magyarázza a 400 forintos eurót a kormány. Szerintük a gyenge árfolyam kevésbé érinti a családokat a devizahitelek forintosítása óta. A GKI viszont úgy számol, a bolti termékek harmada drágulhat az újabb történelmi mélypont miatt. A forint a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest is alulteljesít, a Portfolio szerint részben a kormány intézkedései miatt.

Éves szinten 9 százalékos drágulást mértek, erre az elmúlt 40 évben nem volt példa. 

A héten negatív rekordot döntött a forint árfolyama az euróval szemben, volt olyan este, amikor 403 forintot ért egy euró. Móró Tamás, vezető stratéga arról beszélt, gazdasági szempontból nehéz jövő elé nézünk.

A legfrissebb előrejelzések szerint egész évben magas marad az infláció.

A DK-nál viszont látják, a kisnyugdíjasok jelentős támogatásra szorulnak.

A kormány az RTL Híradó kérdésére úgy reagált: az árstopok megvédik a családokat.