Ezek az élelmiszerek drágultak drámai mértékben az elmúlt időszakban

Nincs kiírva a zöldségesnél, de 21 éves csúcsra, 9 és fél százalékra gyorsult az infláció áprilisban. Ám van, ami ennek a többszörösével drágult. A Portfolio minden termék átlagárát elkérte a KSH-tól – ebből számolják az inflációt. A paradicsom és a burgonya árát 40 százalék fölött emelték tavalyhoz képest, miután kevesebb termett belőle.

Mint Földvári László kereskedő az RTL Híradónak elmondta:

mindenki panaszkodik, de azért viszik. Enni kell.

A legkedveltebb húsféle Magyarországon a baromfi. Csejtei László szombathelyi hentes már az árstop februári bevezetése előtt azt mondta, nem akar veszteséget termelni a csirkemell és a far-hát árának befagyasztása miatt. Januárban úgy fogalmazott a Híradónak: „Nekünk rá kell tennünk a hasznot, de akkor másra kell rátenni, nem erre a két termékre. Ez ugyanaz, visszamegyünk a szocializmusba, és hatósági árak vannak.”

Többen követték a szombathelyi hentes példáját.

 Az árstopos szárnyvég nem drágult, de a szárnyért 43 százalékkal, a csirkecombért pedig 47 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A befagyasztott árú sertéscomb ugyanannyiba kerül, a májkrémért viszont 31 és fél százalékkal többet kérnek. A finomliszt árát befagyasztották, de a rétesliszté 47 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.  

Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője szerint is jobban megemelték azoknak a termékeknek az árát, amelyekre nem vonatkozik az árstop. „Amit a csirkemellen megnyerünk, ha azt vásároljuk, azt a csirkecombon és a csirke többi részén elveszítjük” – fogalmazott.

Kereslet hajtja a drágulást

Egyetlen év alatt 18,3 százalékkal drágultak a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon az Eurostat friss adatai szerint. Nagyjából kétszer akkora ütemben, mint Csehországban és Ausztriában, és nagyobb mértékben, mint a horvátoknál, a románoknál illetve a lengyeleknél. Azt mondják, máshol az fékezi a drágulást, hogy a kereslet csökkenni kezdett.

Hornyák József szerint azonban Magyarországon ez nem jön szóba, itt a kereslet jelentős mértékben növekszik, ami pedig az szja-visszatérítésnek, a 13. havi nyugdíjnak, és ehhez hasonló egyedi tényezőknek a hatása. Így a vállalkozók és a vállalatok tovább tudják növelni az árakat.

A kormány nem nyilatkozott a Híradónak az élelmiszerárak átlag fölötti emelkedésről. Azt írták, 

Magyarországon az EU-ban egyedülálló intézkedések – köztük az élelmiszerárstop – védik a lakosságot.