Évek óta nem emelkedett ennyire kevéssel a reálbér

A KSH legfrissebb kereseti statisztikája is bizonyítja, hogy a kiugróan magas infláció szinte lenullázza a béremeléseket. A statisztikai hivatal adatai szerint a versenyszférában a fizetések 2021 októberében 6,9 százalékkal nőttek éves alapon, miközben az infláció 6,5 százalékos volt. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő számításai szerint a dolgozók majdnem felének csökkent az életszínvonala 2020-hoz képest.

A legjobban az étolaj ára emelkedett. Majdnem harmadával került többe októberben, mint egy évvel korábban. A burgonya a negyedével, a baromfi és a liszt nagyjából a tizedével drágult. 

Az infláció megette a fizetésnövekedést, és a legtöbb ember ebbe a körbe tartozik sajnos 
 

– mondta az RTL Híradónak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A GKI szerint a vállalatoknál stagnálni kezdett a reálbér. Azt mondják, kevesebb jut fizetésemelésre, mert megugrottak a költségek. A chipek ára megháromszorozódott egy év alatt, a földgáz ára négy-ötszörösére emelkedett, ilyen környezetben a munkabér a legutolsó – mondja Molnár László, aki szerint sok cég számára a béremelési lehetőségek nagyon korlátozottak.

Az állami szféra dolgozóival, például az orvosok bérfejlesztésével is számolva, összességében 8,5 százalékkal, nettó 286 600 forintra nőtt októberben az átlagkereset. A feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban azonban az inflációnál is kisebb mértékben emelték a fizetéseket. Szinte minden második magyar munkavállaló életszínvonala csökkenhetett 2020-hoz képest a Híradó által kérdezett szakértő szerint. Például a minimálbéreseké, akik tavaly kevesebb mint 4 százalékos emelést kaptak.

A minimálbéren és garantált bérminimumon dolgozók több mint egymillióan vannak Magyarországon, de további milliós nagyságrendű azoknak a tábora, akiknek nem nőtt ilyen mértékben a fizetése.
 

– mondta Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője.

A Pénzügyminisztérium friss becslése szerint idén több mint 14 százalékkal emelkedhet az átlagbér. A GKI pedig úgy számol, aki nem kap legalább 8-10 százalékkal többet, annak kevesebbet érhet a fizetése az új évben, mint tavaly.

Az átlag nem medián

Az átlagbér azonban nem azt jelenti, hogy egy átlagos magyar dolgozó ennyit keresne. Azt inkább a mediánbér mutatja meg, ami azt az összeget közli, amennyinél éppen annyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet. A KSH is számol már tavaly április óta mediánbért – írja a Népszava. Ez tavaly októberben bruttó 350 100 forint volt, vagyis a hivatalos átlagbérnél 81 ezer forinttal kevesebb. A nettó mediánt nem közli a KSH, de a lap számítása szerint az adólevonásokkal számolva 232 800 forint jön ki. 

Ez azonban csak az 5 fősnél nagyobb vállalkozások kereseti viszonyait mutatja, de a teljes munkáltatói körre vonatkozó adat is kibogarászható a KSH számaiból. Eszerint az összes foglalkoztatottnál a bruttó mediánbér tavaly októberben 337 250 forint volt, aminek a nettója 224 ezer forint.

Mindez azt jelenti, hogy a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fele a hivatalosan közölt nettó átlagbérnél legalább 62 ezer forinttal kevesebbet visz haza havonta. 

Nyitókép: Dolgozók a Hydro Extrusion Hungary Kft. székesfehérvári üzemében 2021. február 1-jén. Fotó: MTI/Vasvári Tamás