Eisler Zsolt gasztronauta úgy látja, hogy sem a halak, sem a dió ára nem nőtt idén. Meglepő viszont, hogy 3500 forint alatt normális bolti bejgli nincsen. A szakértő hozzátette, hogy az ennél olcsóbb termékek a tekercs kategóriába tartoznak, és a dió helyett dejó van bennük, ami egy dióízű őrlemény napraforgóbélből és búzacsírából előállítva. Ha otthon készítjük, egy rúd bejglit 800 forintból ki lehet hozni árammal, mindennel együtt – tette hozzá.

Egy másik EU-s ország előzött be minket – vajon kik?

A jegybank úgy döntött, hogy az infláció lendületes csökkenése ellenére csupán annyit vág az alapkamatból, mint az elmúlt két hónapban.

A valóságban változatlan árú lakossági elektromos energiánál és földgáznál a KSH árcsökkenést mutat ki.

A nehezén már túljutott a magyar gazdaság 2023-ban, de jövőre sem várható gyors fellendülés: a GDP csak 2-3 százalékkal nő, az infláció 6-7 százalék körül alakul, miközben óriási gondot okoznak majd a kamatterhek – mondták az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők a 2024-es évre szóló előrejelzésükben. A forint árfolyama nem jelentősen, de valamelyest csökken majd, a keresetek pedig 10 százalékkal emelkedhetnek átlagosan, azaz már átléphetik a bruttó 600-620 ezer forintot is. Az egyik fő kérdés továbbra is az lesz, hogy mennyi uniós pénz érkezik majd Magyarországra.  

„Le vagyunk gatyásodva, egész pontosan ezt mutatják az adatok” – értékelte a Gazdaságkutató Intézet vezetője, Molnár László a Fókusznak az Eurostat legfrissebb adatait. E szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, csak a bolgárok élnek rosszabbul, mint mi. Romániában, Lettországban és Horvátországban is jobban élnek, azaz több terméket és szolgáltatást tudnak vásárolni a fizetésükből. Ezzel szemben az unió más országaiban ritkábban kell ilyen nehézségekkel szembenézniük a lakosoknak: az osztrák átlagbér például körülbelül háromszorosa a magyarnak, de az árszínvonal majdnem ugyanott van.

Magyarország volt a második legszegényebb ország az Európai Unióban 2022-ben – ezt mutatják az Eurostat most közölt adatai. A magyarok majdnem harminc százalékkal kevesebbet tudnak vásárolni, mint egy átlagos európai polgár, ennél már csak a bolgárok vannak rosszabb helyzetben. A GKI szerint a 2023-as év adatai még rosszabb képet festhetnek majd, mert az infláció miatt idén zuhant be igazán a fogyasztás Magyarországon.

Nem segíti az infláció az ünnepi készülődést, sok helyen valóban nagy segítség lehet akármekkora gesztus. Megnéztük, hogy hol, mennyi pénzzel és milyen formában segítenek az önkormányzatok. Egy budapesti kerület tűnik a leginkább nagyvonalúnak, de akad olyan település is, ahol minden egyes lakó ajándékutalványt kap élethelyzettől, életkortól függetlenül. 

Ilyet is régen láttak a banki ügyfelek: a legjobb betéti ajánlatok kamata megelőzte az inflációt. Egy-két éves lekötésnél akár már egész szép reálkamatot kínálnak, ha a pénzromlás mértéke 2024-ben valóban 6 százalékra mérséklődik, aztán pedig még lejjebb megy – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.  

A többség ajándékokat keres, de a tavalyinál is kevesebbet költ karácsonyi meglepetésekre: átlag 47 ezer forintot a Cofidis reprezentatív kutatása szerint. A felnőttek hét százaléka hitelből költ az ünnepekre.

Megérkezett a Mikulás, és vele együtt az igazi tél is. A hó viszont nemcsak örömöt hozott, hanem áramkimaradást és vaskos késéseket is. Kiderült, hogy a KSH kreatív módszerrel számolja az inflációt, a nehéz sorsú gyerekek közül pedig egyre többen ételt kérnek karácsonyra. Megtudhattuk, hogy a város egyik királynője szerződést kötött a saját anyjával, de megmutattuk azt is, hogyan készülnek a Sztárbox döntősei az utolsó meccsükre. Ezek a hét videói.

Az 1990-es karácsonyi filmklasszikus egyik jelenetében az egyedül maradt Kevin McCallister kevesebb mint húsz dollárból vásárol be. Hogy micsoda?

Nyolc százalék alá csökkent az infláció novemberben az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a KSH friss adataiból. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint a fogyasztás visszaesése, valamint az energia- és a benzinárak csökkenése miatt mérséklődött a pénzromlás üteme. Az üzemanyagok adójának növelése viszont januártól újra gerjesztheti az inflációt. A kormány jövő év júliusáig meghosszabbítja a kötelező akciózást a boltokban, hogy ezzel segítsék a pénzromlás lassulását.

De vajon mindenhol ilyen igénytelenek a férfiak, vagy csak a briteknél?

A novemberi infláció 7,9 százalék volt, ennyi volt az átlagos drágulás az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal, a cukoré 49,7 százalékkal nőtt.

Hiába állt csökkenő pályára az infláció, majdnem ötezer forintba kerül idén egy minőségi cukrászdai bejgli. Az általunk megkérdezett cukrászdák mindegyike kisebb-nagyobb mértékben emelte a karácsonyi bejgli árát a tavalyihoz képest, amit az alapanyagok drágulásával, a növekvő bérköltségekkel és az elszálló energiaárakkal indokolnak. Van olyan cukrászda, ahol a rezsi megtízszereződött a korábbi évekhez képest. Az érintettek többsége szerint a vásárlóik megértők, és elfogadják, hogy drágulnak a sütemények. 

A KSH szerdán azt közölte az RTL Híradójával, hogy adataik helytállóak, és az európai sztenderdeknek megfelelően számolták a 10 százalék alatti inflációt.

Mennyire hibáztathatók a nyugati szankciók az elszabadult árakért? Adócsökkentéssel vagy adónöveléssel lehet enyhíteni a drágulás hatásait? Amerika vagy Európa szenvedi meg jobban az inflációt? És ha egyszer végre jelentősen csökken vagy visszájára fordul ez a trend, valóban fellélegzünk majd? Megannyi égető kérdés, ami nemcsak az Európa-bajnok inflációt elszenvedő magyarokban, hanem az uniós polgárokban is felmerülhet.

Rossz módszerrel számolja az infláció mértékét a Központi Statisztikai Hivatal, legutóbb ezért mehetett tíz százalék alá a mutató – állítja Mellár Tamás ellenzéki politikus, a KSH korábbi elnöke egy napokban megjelent cikkében. A szerinte helyes számítás alapján még októberben is 10 százalék felett volt az infláció Magyarországon. A statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy az adataik helytállóak, és az európai sztenderdeknek megfelelően dolgoznak a számokkal. 

Sokan arra számítanak, hogy az infláció hosszú ideig velünk marad.

Az idei infláció mértéke azonban várhatóan 17-18 százalékos lesz, azaz a többségnek romlik az anyagi helyzete.

Nagy Márton azt mondta: kormány az év végéig le szeretné zárni a Budapest Airport megvásárlását. A gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, a repülőtér működtetését egy „nagy tapasztalattal bíró” társbefektetőre bízzák.

Naponta 5 vendéglátóhely zárt be Magyarországon az idei első félévben – a KSH friss adatai alapján. Megugrottak a költségeik, miközben visszaesett a kereslet az Európa-rekorder infláció miatt. Ám a Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint országos átlagban a koronavírus-járvány előtti szintet is elérheti év végéig a vendégforgalom. 2019-hez képest 6500 vendéglátóhely szűnt meg az országban.

Máris több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.

Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése nem törte le a magyarok külföldre utazási kedvét. Akinek van rá pénze, a jóval magasabb árakat is kifizeti, így a hazai utazási irodák rekordbevétellel zárhatják az évet. A síutak jóval keresettebbek, mint tavaly ősszel, és egyre népszerűbbek „a télből nyárba” egzotikus utak is. A töretlen utazási kedvet nemcsak a jövedelmi elit gazdagodása, hanem a járvány idején elszenvedett korlátozások is fűthetik.

Április elsejéig meghosszabbítják a 30 ezer kis- és középvállalkozást érintő kamatstopot, valamint július 1-jéig a lakossági kamatstopot is. Új napelemes pályázat is indul. Az állam nem szól bele, kit küld el egy munkaadó, ha jogszerűen cselekszik – reagált Gulyás Gergely az RTL Híradó által felvetett ügyre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő válaszolt az újságírók kérdéseire. 

Túl nagy a terhelés, kevés a bér – állítják a távozók.

Kétszer annyi pénz ment el a kamatokra, mint két éve.

Zavarják őket a sztereotípiák, miszerint lehúzzák az embereket, de többségük azért szereti a munkáját – mondták az rtl.hu által megkérdezett magyar autómentősök. A feketén dolgozó autómentők olyan olcsón vállalnak munkát, hogy az áraikkal nehezen lehet versenyezni. Márpedig az ember jobban teszi, ha vigyáz az autójára, mert az üzemanyagok drágulása és az infláció miatt durván megdrágult a lerobbant járművek szállíttatása. 

Húsz termékcsoport esetében legalább 15 százalékos kedvezményt kell adni.

Az inflációs előrejelzésből 6 százalékos nyugdíjemelés következik, de a költségvetési törvény felülvizsgálatával ez még módosulhat.

Sokan már az adományozók közül is segítségre szorulnak – ezt mondják a híradónak nyilatkozó segélyszervezetek. Az élelmiszerbanknál hétvégén csaknem 3 és fél tonna tartós élelmiszer gyűlt össze, amit karácsony előtt juttatnak el a rászorulókhoz. Az Ökumenikus segélyszervezet is megkezdte az adventi adománygyűjtést, ők úgy látják, az élelmiszerdrágulás egyre többeket hoz nehéz helyzetbe.

A szélsőjobboldali-libertáriánusnak tartott Javier Mileit nyerte az argentin elnökválasztást, most láncfűrésszel esne neki az inflációnak.

A KSH friss adatai alapján fél év alatt majdnem 4600-zal csökkent a boltok száma az országban. Ez rekordnak számít, idén január és június között több mint kétszer annyi üzlet zárt be, mint egy évvel korábban. A Pénzcentrum szerint főleg az árstop, illetve a zuhanó vásárlóerő hatására. Magyarországon októberben 10 százalék alá csökkent az infláció, ám most kiderült, így is a legnagyobb maradt az Unióban.

Kinek mit intézett a Sparja.

Hat hónap alatt 4500 bolt zárt be, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Ha Kövér László is rábólint. De rábólint-e?

Tíz százalék alá csökkent az éves infláció októberben – ez volt a kormány egyik legfontosabb gazdasági ígérete erre az évre. Az árszínvonal vártnál gyorsabb csökkenésének a Híradónak nyilatkozó elemző szerint az az oka, hogy az emberek már nem tudnak annyit költeni, mint korábban, és a háztartási energiával is spórolni kezdtek. A kormány a saját sikerének állítja be az eredményt, a DK szerint viszont továbbra is Európa legmagasabb inflációját kell elszenvednie a magyaroknak.

Gulyás Gergely épp a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy egy számjegyű lesz az infláció, másnap meg is érkezett az eredmény.

Kiugró visszaesés: ötödével kevesebb ruhát és cipőt vásárolnak a magyarok a KSH friss jelentése szerint. Éves alapon nagyobbat zuhant a boltok forgalma szeptemberben, mint augusztusban, pedig csökkent az infláció Magyarországon. A GKI reprezentatív kutatása alapján az emberek majdnem háromszor akkorának érzékelik az inflációt, mint amekkorát a Statisztikai Hivatal mér. 

Cipőn, ruhán, bútoron és műszaki cikken, de legfőképp benzinen spórolnak a magyarok. Szeptemberben 7,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, még az élelmiszer-üzletekben is 2,3 százalékos volt a visszaesés.

A KSH friss kutatása szerint 1 millió 232 ezren éltek a szegénységi küszöb alatt tavaly, 76 ezerrel többen, mint tavalyelőtt. 16 százalékkal többet költött, mégis 7 százalékkal kevesebb élelmiszerre telt egy átlagos magyarnak tavaly, mint tavalyelőtt. Ezt most közölte a KSH az életszínvonalról szóló friss kiadványában. Úgy számolnak, nőttek a jövedelmi különbségek Magyarországon. Egy év alatt 76 ezerrel nőtt a szegények száma, pedig az inflációt még alacsonyabbra mérték, mint idén várható.

Nincsenek jó érzései a lakosságnak.

Úgy fest, manapság senki sem túl boldog, ha vásárolnia kell. 

Volt olyan megye, ahol az év első félévében többet költöttek a boltokban, mint egy évvel korábban, viszont ezért az értékért több mint 20 százalékkal kevesebb terméket vásároltak. 

Továbbra is a magyarok reagálnak a legérzékenyebben a gazdasági helyzet romlására a régiós országok közül.

Desszert tejtermékek, például a turó rudi áfája is csökkenhet januártól – ezt a Portfolio szúrta ki a kormány jövő évi adócsomagjában, amelyet csütörtökön este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az MSZP komolytalannak nevezte a javaslatot, miután ők hiába kezdeményezték az alapvető élelmiszerek áfájának elengedését a magas infláció miatt. A pénzügyminiszter néhány éve épp a turó rudival érvelt a további adócsökkentések ellen. Azt mondta, a gyereke annak az áfáját csökkentené, ha tudná, hogy mi az áfa.

2021 júliusa óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

Szerinte így tud magabiztosan tárgyalni a kormány az orkánszerű ellenszélben.