Alapvetően a szolgáltatások ára és az üzemanyagdrágulás miatt romlott a statisztika.

Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, de a középső és alsó szegmens között eltolódtak a hangsúlyok. 

A most nyitható számlák már jóval drágábbak, mint egy évvel korábban és még jöhetnek emelések.

Orbán Viktor szerint ha nem háborús közegben lennénk, akkor nem 2,5 százalékkal növekedne a magyar GDP, hanem ennek a kétszeresével. A Kossuth Rádió reggeli adásában arról is beszélt, hogy választani kell a béke és a háború között, és aki az előbbit akarja, csak a Fideszre szavazhat június 9-én – még akkor is, ha baloldali.

Megelőzte a román vásárlóerő a magyart: 5 százalékkal többet ért az átlagfizetés Romániában, mint Magyarországon 2023-ban. Nálunk a családosok is kevesebbet kapnak a bérükért, mert a gyerekek után járó adókedvezmények is értéktelenebbek. A magyarok fogyasztása 20 év alatt sem érte el az uniós átlag 70 százalékát, miközben a románoké megduplázódott és már meghaladja a 80 százalékot. 

Raskó György agrárközgazdász szerint elképesztő mértékben összementek a kiszerelések, ami valójában árdrágítás. Jellemzően 10-15 százalékkal zsugorodtak a termékek azonos – vagy akár magasabb – ár mellett a közgazdász szerint, viszont ez korántsem magyar sajátosság. „Az általános drágulás, ami az elmúlt két évben Európát elérte, ilyen trükkökre készteti a gyártókat” – mondta a Reggeli stúdiójában a közgazdász, hozzátéve, hogy ez viszont a boltosokon csapódik le. Az, hogy megállt-e már az élelmiszerárak növekedése, és hogy hatással van-e ez a keresletre, videónkból kiderül.

A szállásadók átlagosan 10 százalékkal kérnek többet.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy avatkozzanak be az üzemanyagárakba.

A magyarok és az észtek fogyasztása zuhant a legnagyobbat az Unióban 2023-ban, nagyjából 8 százalékkal, miközben a románok és a bolgárok majdnem 2 százalékkal többet vásároltak. A KSH szerint főleg az infláció okozott kiugró visszaesést Magyarországon. Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök úgy számol, hogy már a románokat kell utolérniük a magyaroknak.

Körülbelül 10 százalékkal drágul az étel és az ital nyárra a Balatonnál, a tavalyi rekordárakhoz képest is. Van, ahol csak a főszezonban emelnek árat, de egy gombóc fagylalt már most 600 forintba kerül az egyik gyenesdiási fagyizóban. A Vendéglátók Ipartestülete szerint országszerte hasonló mértékű emelésre lehet számítani.

 A liszt ára viszont  20 százalékkel csökkent.

A jegybank friss előrejelzése szerint éves átlagban akár 3 és fél százalékra csökkenhet idén az infláció, de az év közepén az 5 százalékot közelít majd. Átmeneti emelkedésről beszélnek, amit részben a szolgáltatások drágulása okoz. Azt mondják, a visszafogott gazdasági növekedés lassítja, a forint gyengülése viszont gyorsítja a pénzromlást.

Nagy Márton minisztériuma szerint a kormány sikerrel törte le az inflációt.

Most Romániában a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.

Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos infláció alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált végleges adatai alapján.

Idén tizedével többe kerülhet a húsvéti sonka, mint tavaly. A hentesek egy része kisebb kiszerelésben kezdett árulni.

A nyugdíjasoknak jól indult az év: januárban megjött a 6 százalékos emelés, februárban pedig a 13. havi nyugdíj. Ha marad a 6 százalék alatti infláció, akkor az év ugyanilyen jól is folytatódhat. Farkas András emlékeztetett: 520,5 milliárdot kellett kifizetni a 13. havi nyugdíjra, de szerinte, amíg van politikai szándék, addig lesz erre pénz is. A nyugdíjasoknak ugyanis nagyon fontos ez a plusz ellátás, olyan mintha 8 százalékkal több lenne az éves nyugdíjuk. A szakértő arról is beszélt, hogy átlag nyugdíj 230 ezer forint körül van, ami nem tűnik rossznak, de az átlag mindig felfelé húz. Azt is elárulta, hogy mennyi lehet a havi legmagasabb nyugdíj.

Kiderült: az egész Európai Unióban Magyarországon költenek az emberek a legkevesebbet, már Bulgária is megelőzött minket. A Fókusz riportere nyakába vette a várost és az utcán kérdezte a járókelőket arról, hogy mire és hogyan költenek kevesebbet. Ruhára? Vagy esetleg drágább élelmiszerekre? A GKI vezetője szerint azért nem költenek a magyarok, mert egész egyszerűen nincs miből.

Matolcsy György és Nagy Márton a nyilvánosságban üzenget egymásnak.

A drasztikusabb lépés mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, és az eddigi 10 százalékosról 9 százalékosra csökkentette az alapkamatot. Utoljára 2022. júliusában volt 10 százalék alatt a jegybank irányadó mutatója.

Détár Enikő színésznő arról beszélt, hogy korábban ő is nagy házban élt, bejárőnője volt, de megváltozott a pénz értéke. 

A Magyar Nemzeti Bank arra jutott, hogy a kormány által bevezetett árstop nem segítette az élelmiszer-infláció visszafogását.

A pékáru, a tejtermék és a zöldség-gyümölcs is drágább Magyarországon az uniós átlagnál – a jegybank friss kutatása szerint. Úgy számolnak, két és fél év alatt másfélszeresére ugrottak az élelmiszerárak. Nagyot lassult az infláció januárra, de jelenleg Hollandiában is olcsóbbak a boltok, mint nálunk. Pedig a bérszínvonal nagyjából fele lehet a tagállamok átlagának.

Többször emelt céljánál is gigantikusabb, 6 és fél százalékos hiányt hozott össze a kormány 2023-ban. Ezt Nagy Márton miniszter ismerte el a Gazdasági Versenyhivatal podcastjában. A zuhanó áfabevételekre hivatkozott. A jegybank friss adataiból derült ki, hogy a tehetősebbek is visszafogták a költéseiket, a legalacsonyabb jövedelműeket pedig hatványozottan sújtotta az Unió legmagasabb, magyarországi inflációja tavaly.

Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években.

Kiugró zöldségárak: nagyjából ötödével többe kerül a paradicsom, a paprika és a hagyma, mint tavaly, illetve kétharmadával többe, mint tavalyelőtt. Ezt a csomagolás drágulásával és a kereskedők költségeinek megugrásával magyarázza a terméktanács. Az Agrárgazdasági Kamaránál pedig már az idén nyári gyümölcstermés miatt aggódnak, az elmúlt hetek rekordenyhe téli időjárása miatt. Egy tavaszi fagy ugyanis szörnyű károkat okozhat. Tavaly éppen ez történt. 

Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, a cukorért például 38,2 százalékkal kell többet fizetni.

Majdnem 8 százalékkal kevesebb terméket vittek haza a magyarok a boltokból 2023-ban, mint 2022-ben a KSH friss jelentése szerint. Mégis, éves szinten 327 ezer forinttal több pénzt hagyott a pénztárakban egy átlagos család a nyers adatok alapján. A GKI úgy számol, hogy az Európai Unió legszegényebb tagállama lett Magyarország a kiugró infláció miatt.

Márciusig meglesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, jövő héten pedig döntenek az európai parlamenti listáról is – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, konkrét neveket azonban nem említett. Szerinte Orbán Viktor nem szegte meg a nemzeti konzultáció eredményét, pedig Magyarország még nem kapta meg az összes uniós támogatást, mégis megszavazta a miniszterelnök az Ukrajnának szánt pénzeket. Gulyás Gergely azt mondta, néhány száz tanárt érinthet az a probléma, hogy kimaradtak a béremelésből, de már dolgoznak a megoldáson. 

Előkelő helyen szerepel az aggodalmak között az infláció és a szegénység is.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy soproni konferencián beszélt az inflációról, az euró bevezetésének lehetőségéről és a magyar gazdaág kilátásairól.

Az elmúlt időszakban többen is távoztak a hivataltól, sok szakember pedig kritizálta a számítási módszereket. 

Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, és ez a folyamat még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott. Ráadásul a vagyonosodás már eleve nagyon aránytalan volt az országon belül. Tavaly a pénzügyi eszközöket birtokló háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket, ám ilyen típusú vagyona szinte csak a felső 10 százaléknak volt.

Minden évben komolyan felmerül, hogy kifizethető-e egyösszegben a 13. havi nyugdíj. Kérdéses, hogy a várt ütemben nő-e a magyar gazdaság – erről beszélt a miniszterelnök pénteken reggel az állami rádióban. A GKI szakértője elmondta, mire számítanak.

A kormány megduplázza a pedagógusok fizetését ebben a ciklusban – ígérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Állítása szerint a tanárok átlagbére 2025-ben eléri a bruttó 812 ezer forintot. A miniszter azt mondta, rendkívül közel van a megállapodás a reptér megvásárlásáról, az pedig nem kizárt, hogy Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. 

Nem volt ritka a 25 százalékos árfolyamemelkedés sem.

Meglepő, mik drágultak és mik lettek olcsóbbak.

17,6 százalékkal emelkedtek az árak tavaly a KSH friss adatai szerint. Legutóbb 1997-ben volt ennél magasabb az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ráadásul jóval az átlag felett, csaknem 26 százalékkel drágultak. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint éppen ezért az alacsonyabb keresetűeket jobban sújtotta az áremelkedés. A decemberi infláció viszont a vártnál alacsonyabb lett, 5,5 százalék az egy évvel korábbihoz képest.

Érdemes lesz átnézni a bankszámlák költségeit és a biztosítási díjakat, mert a legtöbb pénzügyi szolgáltató hamarosan érvényesíti az áraiban a 2023-as inflációt, amelynek hivatalos mértékét ma tette közzé a statisztikai hivatal. Sok helyen automatikusan jön majd a 17,6 százalékos tarifaemelés. Aki viszont Prémium Magyar Állampapírba fektetett, az most kaszálja majd a legnagyobbat.

Hiszen a plusz pénzt a vásárló visszakapja. Persze csak ha visszaváltja a palackot. 

2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, csak decemberben 5,5 százalékkal.

Egy hónap alatt jelentősen javultak a várakozások.

Stagnáltak a magyarországi lakásárak a friss statisztikai adatok szerint, az éven belüli változás minimális, az előző évhez képest pedig mindössze 1,5 százalékos a drágulás. Az új lakások jobban tudták tartani a lépést az inflációval, de őszre már ott is megállt az áremelkedés.

Tájékoztatni kell a vevőt, ha kisebb lett egy termék kiszerelése – erre kötelezi a kereskedők többségét márciustól a kormány. Azt írják, az infláció ellen harcolnak a megtévesztések elkerülésével. A gyártók szerint viszont a kormány új intézkedése rombolja a fogyasztói bizalmat és nem csökkenti a pénzromlást. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn azt közölte, hogy az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszerkereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent.

Idén már nem lehet SZÉP-kártyával fizetni a hideg élelmiszerért a boltokban. Vásárlókat kérdeztünk arról, mit gondolnak a kormány döntéséről, és mennyire érinti őket érzékenyen a változás.

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

A várható infláció felett, átlag 8-10 százalékkal drágulhatnak az éttermek és a szállodák idén a szövetségük szerint. Hiába estek az energiaárak, tovább emelkedtek a költségek az ágazatban, például a béremelések miatt. Azt mondják, az áremelés vendéglőként eltérő lehet. A Híradónak nyilatkozó vendéglátósok többsége azonban azt mondta, egyelőre egy forinttal sem kérnek majd többet, mert forgalomcsökkenéstől tartanak. 

Tavaly az első 6 hónapban a nyugdíjas infláció átlaga 25,1 százalék volt, de a januári emelés csak 15 százalékos volt. Idén 6 százalékot kapnak az idősek, ez talán részben fedezi az idei áremelkedéseket.

Jegybanki kamatkufirc is segítette az infláció letörését, 2024-ben pedig az egyszámjegyűsítés jegyében az infláció meghatározható lesz két egy számjegyű szám összegeként is. Amennyiben az infláció mégis két számjegyű lesz, nemzeti konzultáció dönthet egy tizedesvessző elhelyezéséről. A miniszterelnök arról is beszélt, hogyan fogunk túljárni a globális klímakatasztrófa eszén.