Orbán Viktor: Megakadályoztam, hogy háborúba keveredjünk Szerbiával

Valós szándékot takarnak az egész Európára kiterjedő háborúról szóló kijelentések – közölte Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Úgy vélte, ezek nem kommunikációs buborékok vagy pukkancsok, Európa ugyanis a háború és a béke határán egyensúlyoz.

Az 1990-es években kezdődött délszláv háborúval kapcsolatban azt állította a miniszterelnök, hogy volt olyan amerikai törekvés, hogy Magyarország nyissa meg az északi frontot, azaz a déli határnál avatkozzon bele a konfliktusba. 

Konkrét katonai elgondolásai lettek volna az Egyesült Államoknak, hogy mit kellene tenni, de ezt én visszautasítottam 

– fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte ezzel megakadályozta, hogy kialakuljon egy szerb-magyar háború, amely „tragikusan pecsételte volna meg Magyarország következő évtizedeit”.

A kormányfő szerint Magyarország nem akart részt venni az első és második világháborúban sem, belekényszerítettek minket a két konfliktusba, és végül mi fizettük a legnagyobb árat ezekért a döntésekért. Éppen ezért nem hagyjuk, hogy egy harmadik háborúba is belekényszerítsenek minket – jegyezte meg az ukrajnai háborúra utalva.

Orbán Viktor úgy vélte, a magyar egy dörzsölt nép, és átlát a szitán: egy háború ugyanis nemcsak óriási veszteségekkel jár, hanem sokak számára hasznot is hoz. Példaként az Egyesült Államokat hozta, amely óriási katonai megrendeléseket kap. Mindig vannak Sorosok, NGO-k, spekulánsok, akik a zavarosban halásznak – fejtegette.  

A miniszterelnök szerint lassan egész Európában háborús felárat kell fizetnie a boltokban a termékekért. Úgy vélte, ha nem háborús közegben lennénk, akkor nem 2,5 százalékkal növekedne a magyar GDP, hanem ennek a kétszeresével. Ha 2025-ben is marad ez a helyzet, akkor nem lesz elegendő a 2023-as-2024-es katonai költségvetés, akkor ezt meg kell emelni, azaz kevesebb jut másra – fogalmazott. 

Orbán Viktor azt mondta, hogy amikor az Egyesült Államok elvárta volna Magyarországtól a délszláv háborúba való beavatkozást, Bill Clinton volt az amerikai elnök. Őt erős elnöknek nevezte, és szerinte úgy kellett visszautasítani a kérést, hogy „az elefánt ne ránk lépjen, hanem mellénk”. Hozzátette: De ez végül sikerült, ez lehetséges, hiszen itt ülök.

Később rátért a választásokra is:

a baloldal Magyarországon háborúpárti. (…) De nem azért, mert bolondok. (…) És nem is azért mert gonoszok. Nagyon kevés olyan gonosz ember van, aki azért akar háborút, mert az rossz. Ezt még a baloldalból sem nézem ki. (…) Hanem arról van szó, hogy fizetik őket.

Orbán Viktor szerint éppen ezért a nyugatiak azért adják a pénzüket ide a baloldali pártoknak és NGO-knak, hogy kormányváltást idézzenek elő, és hogy háborúpárti pártokat segítsenek hatalomra.

A miniszterelnök szerint a választáson nem az ideológiákat kell nézni, és azt sem, hogy ki jobb- vagy baloldali. A szavazás tétje szerinte az, hogy választani kell a béke és a háború között, és aki az előbbit akarja, csak a Fideszre szavazhat – még akkor is, ha baloldali.

Az uniós csatlakozás húszéves évfordulóját értékelve arról beszélt, hogy jobb bent lenni, mint kívül, de amikor Magyarország csatlakozott a közösséghez, akkor még „nem erről volt szó”. Bírálta például az Unió migrációs politikáját, gazdasági teljesítményét, valamint azt is, hogy bizonyos törvények után retorziókkal kell szembenéznie Magyarországnak.  

A benzinárról azt mondta, hogy az átlagárak kiszámításánál nem az egész régiót, hanem csak a szomszédos országokat vizsgálják majd. Az így létrejött árat viszont számon kérik majd a kutasokon.

A beszélgetést itt visszanézheti:

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda