A hazai nyugdíjpénztárak nagy része magasabb hozamot ért el, mint a tavalyi infláció
2024. január 15. 13:35
Nem volt ritka a 25 százalékos árfolyamemelkedés sem.
Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok háromnegyede, a magánkasszák több mint négyötöde magasabb hozamot ért el, mint a tavalyi, 17,6 százalékos átlagos infláció. Nem volt ritka a 25 százalékos árfolyamemelkedés sem, írja a Bank360.hu.
Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok mintegy fele zárt 20 százalék fölötti hozammal, és a háromnegyedüknél volt reálhozam, a magánnyugdíjpénztári portfólióknál pedig a 12-ből mindössze két alap hozama maradt el az inflációtól, és 9 alapnál mértek 20 százalékosnál is magasabb árfolyamemelkedést.
2022-ben ugyanakkor történetük legrosszabb évét tudták maguk mögött a hazai nyugdíjpénztárak, sokan voltak, akik csalódottságukban ki is vették a megtakarítást a pénztárakból.
Történelmi csúcsok
2023-ban viszont az önkéntes nyugdíjpénztárak legnagyobb, úgynevezett kiegyensúlyozott alapjai egy kivételével 20 százalék fölött teljesítettek, a kakukktojás az OTP volt, de a hozam ott is meghaladta a 18 százalékot.
A kiegyensúlyozott portfóliók közepes kockázatúak, 25-40 százalék között tartanak kockázatos eszközöket. A magasabb kockázatú alapok többsége a kiegyensúlyozottakhoz hasonló eredménnyel zárta az esztendőt, bár akadt köztük több is, amelyiknek elmaradt a hozama az átlagos inflációtól. Ennek az lehetett az oka, hogy míg a hosszú lejáratú magyar államkötvények árfolyam-emelkedése 20 százalék fölött volt tavaly, és a nemzetközi részvénypiac teljesítménye sem maradt el ettől, a forint erősödése ezt a teljesítményt forintban számolva lerontotta.
Az alacsony kockázatú, úgynevezett klasszikus alapok vagyonának a legnagyobb része magyar állampapírokban, emiatt a hozamuk többnyire a 20 százalékot is meghaladta tavaly, vagyis szintén hasonlóan alakult, mint a kiegyensúlyozott portfólióké.
A pénztárak működését is érinti a hozam
Maguk az intézmények is fellélegezhetnek az eredmények láttán. A pénztártagok mintegy fele ugyanis nem fizet tagdíjat, a rájuk eső működési költséget pedig az intézmények csak a pozitív hozam terhére vonhatják le a felhalmozott egyenlegből. Erre 2022-ben nem sok lehetőségük volt, mindössze 149 millió forinthoz jutottak így hozzá az önkéntes nyugdíjpénztárak, ami a töredéke a szokásos 1-1,5 milliárd forintnak. 2023-ban viszont már 1,342 milliárd forint folyt be három negyedév alatt.
Szerencsére a pénztárak most már negatív hozamú években is érvényesíthetik majd ezeket a levonásokat utólag a későbbi jó években, ezzel elkerülhető, hogy a fizető tagság finanszírozza a nem fizető tagokra eső működési költséget.
2022-ben részben ennek köszönhetően 1,59 milliárd forintos mínuszban zárt működési szinten az önkéntes nyugdíjpénztári szektor, 2023-as év végi adat még nem jelent meg, de a harmadik negyedév végén tavaly is veszteséges volt az ágazat, 2022-höz képest viszont valamelyest csökkent a deficit.
A szerző a Bank360.hu munkatársa.
Nyitókép: Getty Images